Eger - napilap, 1930/2

1930-08-03 / 175. szám

2 EGEB 1930. eugusztus 3. «I roham Indol a tiszapolgár! hídéri. Átadták a pénzügyminiszternek a kereskedők boletta- memorandumát Az egri székesfökáptalannak is evidens érdekei fűződnek a polgári híd megépítéséhez Eger, augusztus 2. A tiszapolgári híd megépíté­séért huszonöt év óta tart már a közdelem éa a hídből még aem lett aemmi aem. Jött a háború, a forradalom éa Tiazapolgárnál még ma sincs híd a Tiszán. Hirtelenében pedig elő sem lehet torolni, hogy két ország­rész iparának, kereskedelmének, legfőképen pedig mezőgazdasá­gának mennyi vitális érdeke fűződik ahhoz, hogy Tiszapol- gáron keresztül Felsőmagyar- országot és a Tiszántúlt hatvan kilométerrel közelebb hozzák egymáshoz. Tiszapolgár felé kész a jő autó út, hatvan kilométer távolságon két őrá időt lehetne megtakarí­tani. Sajnos azonban nem lehet, mert Tiszafüredtől Tokajig nincs hid a Tiszán. A legrövidebb útvonal közepét megszakítja a víz, amelyen csak lassú, drága, rozoga kompon le­het átkelni a másik oldalra. Kőt országrész, egész csapat város éa község, egy hatalmas, minden forgalomból kikapcsolt tanya- világ életérdekei kívánnák, hogy végre megépüljön a híd. Egyedül Szabolcsvármegye nyi­latkozott az ellen, hogy a híd Tiszapolgárnál készüljön és azt erőszakolta, hogy a hidat Tisza- dobnál építsék fel. Két évi várakozás után most új roham iDdul a tiszapolgári hídért. Jellemzi a helyzetet, hogy az akció két helyen, egymástól teljesen függetlenül indult meg, de mihamar egybskapcsolődik és remény van rá, hogy olyan hatalmas mozgalommá fejlődik, amelynek ereje elől nem térhet ki többé az államkormány sem. A tiszai révész, aki az egri káptalantól egyetlen tinóért bérli a kompot, 2 pengő 40 fillért kér egy szekér és 4 pengőt egy autó átszállításáért. Ezenfelül a kompon való köz­lekedésnek szinte képzelhetetlen akadályai vannak. Ha esik az eső, az autók a meredek partról egyszerűen visszacsúsznak a Ti­szába. Télen gyakorta megesik, hogy a gazdák átmennek a tűlsőpart- ra a vásárra, áthajtják eladó jószágaikat, — közben azonban megindul a jég és nem lehet visszajönni. Ezek az állapotok sürgető mó­don követelik a mielőbbi orvos­lás», mert elsőrendű gazdasági érdeke a Felvidéknek, hogy rö­vid és olcsó úton juthasson azok­hoz a mezőgazdasági termé­nyekhez, amelyek így jóformán teljesen el vannak zárva tőle. Még életbevágóbb azok szá­mára az új Tiszabíd építése, akiknek ebben a forgalomtól hermetice elzárt szögletben föld­birtokaik vannak. Ezek közé tartozik az egri szé- kesfőkáptalan is, amelynek több ezer hold szántó­földje fekszik a polgári határban s amelyről csak kerülővel tudja elszállítaniaa terményeket, azon­felül ezek a birtokok alig köze­líthetők meg. Sehol olyan olcsón nem vásá­rolnak gabonanemüeket a ke­reskedők, mint itt, ahol 3 pen­gőnél nagyobb összeget vonnak le a búza árából szállítási költ­ség címén. Az új Tiszahíd megépítése te­hát nemcsak Tiszapolgár lakos­ságának érdeke, hanem a főkáp­talannak is, amelynek csatlakoz­nia kell a mozgalomhoz, teljes erkölcsi súlyával. Éjszakai karc csákánnyal és bicskával két gyöngyösi legény között Az egyik verekedő életveszélyes sebbel kórházban fekszik. Gyöngyös, augusztus 2. (Saját tudósítónktól.) Véres verekedés zajlott le az elmúlt este Gyöngyösön, egyik korcsma előtt. Gulyás János és Agócs Mihály földműves legé­nyek, akik már régóta harag­ban voltak egymással, a késő éjjeli órákban ittasan találkoz­tak össze, hazafelé menet a ven­déglő előtt és éles szóváltásba keveredtek egymással. Agócs, akinek kezében egy éles csákány volt, nekitámadt Gulyás­nak, leteperte a földre, de mielőtt megüthette volna, a veszekedés zajára a korosmából elősiető emberek kiszabadították a szo­rongatott helyzetben levő embert. Abban a pillanatban, hogy talpra ugrott, előrántotta zsebkését és a vele szemben álló Agőcs- nak, — akit még fogtak a bé- bíteni szándékozó emberek, — hasába szúrta, azután futásnak eredt. A sebesültet beszállították a kórházba, ahol megállapították, hogy sérülése súlyos, életveszélyes. A rendőrség, amelyet az eset után azonnal értesítettek, laká­sán elfogta a késélő legényt és kihallgatása után letartóztatta. Budapest, augusztus 2. Az OMKE-ban tegnapra elké­szültek a bolettapanaszok és sérelmek ügyében kidolgozott memorandummal. Az OMEE és a Gabonakereskedők Szövetségének vezetői ma meg­jelentek a pénzügyminisztérium­ban, hogy a memorandumot Wekerle pénzügyminiszternek át­nyújtsák. A pénzügyminiszter fogadta a küldöttséget és megígérte, hogy néhány nepon belül áttanulmá­nyozza az emlékiratot s al­kalmasint seját hatáskörében azonnal intézkedik, ez elvi jelentőségű kérdésekben pedig a jövő heti miniszterta­nácsnak tesz előterjesztést. Megbukott az augusztus elsejei „vörös nap“ Egerben teljes csönd volt a tegnapi napon. Eger, augusztus 2. Szovjetorossország véreskezű hatalmasai tudvalévőén kiadták a paranciot világszerte elszánt agitátoraiknak, hogy auguiztui elsején minden országban insce- náljanak tüntetéseket, zavargá­sokat és igyekezzenek a polgári társa­dalmat mindenképen nyugtala­nítani. A kiadott parancsot a vörös Moszkva bérencei nálunk is sze­rették volna végrehajtani, de a rendőrség jókor meghiúsította készülődéseiket. A polgárság a legnagyobb nyugalommal várta a tegnapi napot. Nem is csaló­dott várakozásában: Budapesten is, az országban is a legnagyobb rend és nyugalom volt. Egerben a rendőrség még külön permanenciát sem tartott, mert nálunk minden esztendő­ben épen olyan nyugalom és csönd volt ezen a napon, mint máskor. A kapitányságon egyet­len előállítás sem történt. wm HADIROKKANTKÉRDÉS Irta: Medák Alajos, a HONSZ országos elnöke. Eger, augusztus 2. A nyugati államok gazdasági­lag is kielégítően oldották meg a hadigondozottak igényeit. Közvetlen a háború befejezése után törvényhozással biztosítot­ták a badirokkantak, özvegyek és árvák részére az állami, me­gyei, városi stb. állásokra az el- sőségi jogot. Megfelelő képzettséggel ren­delkező hadirokkant hiányában bizonyos állásokat csak ideigle­nesen töltenek be, hogy az eset­leg később jelentkező rokkant haladéktalanul elhelyezhető le­gyen. Ipari, kereskedelmi és mező­gazdasági vállalatok csak úgy nyerhetnek üzemjogot, szubven­ciót, vagy közszállítást — a gyarmatokon is — ha megfelelő számú hadirokkantat alkalmaz­nak. A hadigondozottak részére fenntartott állásokat negyedéven- kint közük a hatóságokkal, ha­dirokkant szervezetekkel, a hi­vatalos és szaklapokkal. Vállalatok, üzemek és hivata­lok vezetői különös jóindulattal kezelik a rokkantakat, — ezzel mintegy dokumentálva, hogy a kulturember megérti a hosszú frontszolgálatban megrokkant hős idegállapotát, kinek leikébe a világháború szörnyű borzalmai rajzolódtak be . . . Számolnak azzal is a hadviselt államok, hogy az ország belbiz­tonsága tekintetében nem kis jelentőséggel bír, ha sok ezer megelégedett, harcedzelt polgár áll a kormányhatalom mögött. A horvát forradalmi hangula­tot például egy tollvonással el­intézte Jugoszlávia, mikor 100 */«-al felemelte a hadirokkantak járadékát. Lengyelország hasonlóan vé­dekezett a vörös propaganda ellen. Bár államcsőd fenyegeti, mégis Blig pár hete, hogy HO'/o-al javította meg a már törvényesen biztosított illetményeket. A legutolsó balkánállam is úri gesztussal kezeli ezt a kér­dést, csak mi magyarok, csak egyedül mi nem látjuk, hogy a mai megbomlott erkölcsi rend olyan méretekben pusztít, hogy még azok is kezdik hitüket veszteni, akik eddig remélni tudtak 1 Csak mi nem halljuk a kiáltó nyomort! Csak mi nem akarjuk megérteni, hogy minden bűnök forrása; az inséy, az elhagyott- ság, a kétségbeesés és a nyomo* rúság !

Next

/
Oldalképek
Tartalom