Eger - napilap, 1930/2
1930-08-03 / 175. szám
2 EGEB 1930. eugusztus 3. «I roham Indol a tiszapolgár! hídéri. Átadták a pénzügyminiszternek a kereskedők boletta- memorandumát Az egri székesfökáptalannak is evidens érdekei fűződnek a polgári híd megépítéséhez Eger, augusztus 2. A tiszapolgári híd megépítéséért huszonöt év óta tart már a közdelem éa a hídből még aem lett aemmi aem. Jött a háború, a forradalom éa Tiazapolgárnál még ma sincs híd a Tiszán. Hirtelenében pedig elő sem lehet torolni, hogy két országrész iparának, kereskedelmének, legfőképen pedig mezőgazdaságának mennyi vitális érdeke fűződik ahhoz, hogy Tiszapol- gáron keresztül Felsőmagyar- országot és a Tiszántúlt hatvan kilométerrel közelebb hozzák egymáshoz. Tiszapolgár felé kész a jő autó út, hatvan kilométer távolságon két őrá időt lehetne megtakarítani. Sajnos azonban nem lehet, mert Tiszafüredtől Tokajig nincs hid a Tiszán. A legrövidebb útvonal közepét megszakítja a víz, amelyen csak lassú, drága, rozoga kompon lehet átkelni a másik oldalra. Kőt országrész, egész csapat város éa község, egy hatalmas, minden forgalomból kikapcsolt tanya- világ életérdekei kívánnák, hogy végre megépüljön a híd. Egyedül Szabolcsvármegye nyilatkozott az ellen, hogy a híd Tiszapolgárnál készüljön és azt erőszakolta, hogy a hidat Tisza- dobnál építsék fel. Két évi várakozás után most új roham iDdul a tiszapolgári hídért. Jellemzi a helyzetet, hogy az akció két helyen, egymástól teljesen függetlenül indult meg, de mihamar egybskapcsolődik és remény van rá, hogy olyan hatalmas mozgalommá fejlődik, amelynek ereje elől nem térhet ki többé az államkormány sem. A tiszai révész, aki az egri káptalantól egyetlen tinóért bérli a kompot, 2 pengő 40 fillért kér egy szekér és 4 pengőt egy autó átszállításáért. Ezenfelül a kompon való közlekedésnek szinte képzelhetetlen akadályai vannak. Ha esik az eső, az autók a meredek partról egyszerűen visszacsúsznak a Tiszába. Télen gyakorta megesik, hogy a gazdák átmennek a tűlsőpart- ra a vásárra, áthajtják eladó jószágaikat, — közben azonban megindul a jég és nem lehet visszajönni. Ezek az állapotok sürgető módon követelik a mielőbbi orvoslás», mert elsőrendű gazdasági érdeke a Felvidéknek, hogy rövid és olcsó úton juthasson azokhoz a mezőgazdasági terményekhez, amelyek így jóformán teljesen el vannak zárva tőle. Még életbevágóbb azok számára az új Tiszabíd építése, akiknek ebben a forgalomtól hermetice elzárt szögletben földbirtokaik vannak. Ezek közé tartozik az egri szé- kesfőkáptalan is, amelynek több ezer hold szántóföldje fekszik a polgári határban s amelyről csak kerülővel tudja elszállítaniaa terményeket, azonfelül ezek a birtokok alig közelíthetők meg. Sehol olyan olcsón nem vásárolnak gabonanemüeket a kereskedők, mint itt, ahol 3 pengőnél nagyobb összeget vonnak le a búza árából szállítási költség címén. Az új Tiszahíd megépítése tehát nemcsak Tiszapolgár lakosságának érdeke, hanem a főkáptalannak is, amelynek csatlakoznia kell a mozgalomhoz, teljes erkölcsi súlyával. Éjszakai karc csákánnyal és bicskával két gyöngyösi legény között Az egyik verekedő életveszélyes sebbel kórházban fekszik. Gyöngyös, augusztus 2. (Saját tudósítónktól.) Véres verekedés zajlott le az elmúlt este Gyöngyösön, egyik korcsma előtt. Gulyás János és Agócs Mihály földműves legények, akik már régóta haragban voltak egymással, a késő éjjeli órákban ittasan találkoztak össze, hazafelé menet a vendéglő előtt és éles szóváltásba keveredtek egymással. Agócs, akinek kezében egy éles csákány volt, nekitámadt Gulyásnak, leteperte a földre, de mielőtt megüthette volna, a veszekedés zajára a korosmából elősiető emberek kiszabadították a szorongatott helyzetben levő embert. Abban a pillanatban, hogy talpra ugrott, előrántotta zsebkését és a vele szemben álló Agőcs- nak, — akit még fogtak a bé- bíteni szándékozó emberek, — hasába szúrta, azután futásnak eredt. A sebesültet beszállították a kórházba, ahol megállapították, hogy sérülése súlyos, életveszélyes. A rendőrség, amelyet az eset után azonnal értesítettek, lakásán elfogta a késélő legényt és kihallgatása után letartóztatta. Budapest, augusztus 2. Az OMKE-ban tegnapra elkészültek a bolettapanaszok és sérelmek ügyében kidolgozott memorandummal. Az OMEE és a Gabonakereskedők Szövetségének vezetői ma megjelentek a pénzügyminisztériumban, hogy a memorandumot Wekerle pénzügyminiszternek átnyújtsák. A pénzügyminiszter fogadta a küldöttséget és megígérte, hogy néhány nepon belül áttanulmányozza az emlékiratot s alkalmasint seját hatáskörében azonnal intézkedik, ez elvi jelentőségű kérdésekben pedig a jövő heti minisztertanácsnak tesz előterjesztést. Megbukott az augusztus elsejei „vörös nap“ Egerben teljes csönd volt a tegnapi napon. Eger, augusztus 2. Szovjetorossország véreskezű hatalmasai tudvalévőén kiadták a paranciot világszerte elszánt agitátoraiknak, hogy auguiztui elsején minden országban insce- náljanak tüntetéseket, zavargásokat és igyekezzenek a polgári társadalmat mindenképen nyugtalanítani. A kiadott parancsot a vörös Moszkva bérencei nálunk is szerették volna végrehajtani, de a rendőrség jókor meghiúsította készülődéseiket. A polgárság a legnagyobb nyugalommal várta a tegnapi napot. Nem is csalódott várakozásában: Budapesten is, az országban is a legnagyobb rend és nyugalom volt. Egerben a rendőrség még külön permanenciát sem tartott, mert nálunk minden esztendőben épen olyan nyugalom és csönd volt ezen a napon, mint máskor. A kapitányságon egyetlen előállítás sem történt. wm HADIROKKANTKÉRDÉS Irta: Medák Alajos, a HONSZ országos elnöke. Eger, augusztus 2. A nyugati államok gazdaságilag is kielégítően oldották meg a hadigondozottak igényeit. Közvetlen a háború befejezése után törvényhozással biztosították a badirokkantak, özvegyek és árvák részére az állami, megyei, városi stb. állásokra az el- sőségi jogot. Megfelelő képzettséggel rendelkező hadirokkant hiányában bizonyos állásokat csak ideiglenesen töltenek be, hogy az esetleg később jelentkező rokkant haladéktalanul elhelyezhető legyen. Ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalatok csak úgy nyerhetnek üzemjogot, szubvenciót, vagy közszállítást — a gyarmatokon is — ha megfelelő számú hadirokkantat alkalmaznak. A hadigondozottak részére fenntartott állásokat negyedéven- kint közük a hatóságokkal, hadirokkant szervezetekkel, a hivatalos és szaklapokkal. Vállalatok, üzemek és hivatalok vezetői különös jóindulattal kezelik a rokkantakat, — ezzel mintegy dokumentálva, hogy a kulturember megérti a hosszú frontszolgálatban megrokkant hős idegállapotát, kinek leikébe a világháború szörnyű borzalmai rajzolódtak be . . . Számolnak azzal is a hadviselt államok, hogy az ország belbiztonsága tekintetében nem kis jelentőséggel bír, ha sok ezer megelégedett, harcedzelt polgár áll a kormányhatalom mögött. A horvát forradalmi hangulatot például egy tollvonással elintézte Jugoszlávia, mikor 100 */«-al felemelte a hadirokkantak járadékát. Lengyelország hasonlóan védekezett a vörös propaganda ellen. Bár államcsőd fenyegeti, mégis Blig pár hete, hogy HO'/o-al javította meg a már törvényesen biztosított illetményeket. A legutolsó balkánállam is úri gesztussal kezeli ezt a kérdést, csak mi magyarok, csak egyedül mi nem látjuk, hogy a mai megbomlott erkölcsi rend olyan méretekben pusztít, hogy még azok is kezdik hitüket veszteni, akik eddig remélni tudtak 1 Csak mi nem halljuk a kiáltó nyomort! Csak mi nem akarjuk megérteni, hogy minden bűnök forrása; az inséy, az elhagyott- ság, a kétségbeesés és a nyomo* rúság !
