Eger - napilap, 1930/2

1930-07-04 / 149. szám

Ana 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XLI. évfolyam 149. szám ♦ Péntek ♦ Pger, 1930 július 4. Egerben addig szó sem lebet köztisztaságról, amíg az áj útburkolat meg nem épül Eredménytelennek bizonyul a mérnöki hivatal minden söpretési és öntözési kísérlete. — A miniszteriális ügykezelés lassúsága ismét visszaveti egy esztendővel az egri uccák rendbentartását. A felsőház elfogadta a törvénykezés reformjá­ról szóló javaslatot. Budapest, július 3. A felsőház ma délelőtt plenáris ülést tartott, amelyen a törvény­kezés egyszerűsítőiéről szóló ja­vaslatot tárgyalták. Hadik János gróf és Szőke Gyula többszaka­szos módosítási és törlési indít­ványt tettek, ezeket azonban Zsitvay Tibor igazságügyminiiz- tér felszólalása után elvetették. Ezután az állami kölcsönről szőlő javaslatot tárgyalták, s mivel hozzászólás nem volt, egy­hangúan elfogadták. A jövő hét elején már a boletta törvény is a felsőház elé kerül s így csak hétfőn, vagy kedden hívják ősz- sze a felsőház tagjait ülésre. Holnapra várható döntés ! a Vay ügyben. Budapest, július 3. A vádtanács referens bírája elkészült a belügyminisztériumi építkezési panama aktáinak ta­nulmányozásával, amelyek Vay Kázmér vallomását foglalják ma­gukban. Valószínű, hogy a ta­nács már ma tárgyalás alá veszi Vay szabadlábra helyezőiének, vagy további fogvatartáeának ügyét. Halasy védői felfolyamodást nyújtottak be a Táblához a vád- tanács döntése ellen. Az a fel­fogásuk, hogy ha biztosítékkép­pen pénzt követelne a Tábla, a szabadlíbrahelyezést keresztül­fogják vinni. Két hónapi börtön a magyar himnusz miatt. Prága, július 3. Egyik felvidéki városban tör­tént, hogy egy magyar földbir­tokos rádiót szereltetett fel kert­jében s a budapesti leadás vé­gén a magyar himnuszt hang­szóróval vette. Valaki feljelen­tette s a bíróság két hőnepi börtönre ítélte azzal a megoko- lással, hogy az «ellenséges* him­nuszt hangosan merte venni. Az esettel kapcsolatban a Bohemia keserű hangon emlék­szik meg a régi monarchiáról s összehasonlítja a Csehországban most uralkodó állapotokat az akkoriakkal. Eger, július 3. Eger egyik legfontosabb prob­lémája az utak tisztántartása. Az a sehol máshol nem tapasz­talható mennyiségű por, piszok, ami utainkat borítja érinti talán legkényelmetlenebbül és először a városba belépő idegent s sze­rez annyi bosszúságot Eger pol­gárságának. Mert ba száraz idő jár, mint mostanában, nem győzzük nyelni a port, vele a töméntelen baktériumot. Sötét ruhában az ucoára kilépni majdnem lehetet­len. Ha esik az eső, vagy a por lekötésére bőségesen locsolnak, akkor pedig se szeri se száma a sok motor csúszásnak, kerékpárosbaleset­nek. A gyalogosokat Dyakig freccsend az autő, az úttesthez közel eső házfalak másfél méter magasságban is sárosak, s ha valaki át akar kelni egyik járdáról a másikra, sokszor tíz perces kerülőket kell tennie a legforgalmasabb útvonalokon is, így például a Deák Ferenc uocán, hogy el ne merüljön a cipője. Útjaink tisztasága erős kifogások alá esik tehát. Jól látják ezt az illetékesek is, Utazási kedvezmény Eger, július 3. A kereskedelemügyi miniszter értesítette az illetékes hatóságo­kat, hogy a hadirokkantaknak a Máv. és a Máv. kezelésében álló vasútvonalakon bizonyos utazási kedvezményt ad. A kedvezmény kétféle. A 75 és 100 '/• os hadirokkan­tuk évenként kétszeri utazásnál 50 százalékos kedvezményben részesülnek gyors és személyvonatokon egyaránt. Amíg a rendeletet az egész országban végre nem hajtják, akik mindent elkövetnének, hogy valamit is javíthassanak a már­mér teljességgel tűrhetetlen álla­poton, de hiába. Munkájuk sajnos csak meddő kisérletezós. 24 ember kavargatja hatalmas nyírfiseprővel a port reggeltől- estig, közben lajtokkal, tömlők­kel locsolnak — eredménytelenül. Addig itt uccatakarításról, tisz­taságról 8zó sem lehet, míg meg nem épül az új útburkolat. Mert a felaprózódott, eiporlott úttestből, a vízvezetékek, csa­tornák árkéből, az űtmenti föld­padkákról feltartóztathatatlanul árad a por, mely itt marad az uccákon, a falak közt és vastag rétegben üü meg a várost. Az úttest jelenlegi állapotában hiába hoznak ide locsolóautót és hiába állítanának ki az utakra mégegyszer annyi uccaseprőt, a port, piszkot eltüntetni Egerből nem lehet. Nincs más hátra tehát, mint ebben az évben is, mint oly sok­ban már, türelemmel várni az útépítést, melynek ctupáu jóváhagyásra szoruló aktái reméljük mielőbb visszajutnak a miniszteriéül ügy­kezelés bámulatraméltő tökéle­tességgel megkonstruált útvesz­tőiből. a hadirokkantaknak addig a polgármesterek, illetve a főszolgabírák adnak az utazó rokkantaknak ideiglenes igazolványt, melynek felmutatása jogosítja őket a vasúti kedvezmény igény- bevételére. Ezenkivül minden olyan hadirokkant, aki nem sorozható a szorosan vett ipári munkások közé, tehát eddig nem kaphatott hetijegyet, a 65°/« os díjmérséklést biztosító hetijegyét kérelmezheti az államvasutak üzlatveze tőségé tői. Indokolatlan áldozatok. A kisipar haldoklásának mai gyászos napjaiban báró Szteré- nyi József vezércikket írt a Pdsti Hírlap június elsejei számába, megtámadja a kormány »gerinc- telenségét«. Szterényi ellen annak idején azt a vádat is emelték, hogy tönkretette a kisipart meghatá­rozott politikai, gazdasági és egyéni érdekek szolgálatában. Most Szterényi emel vádat a magyar kormány ellen, hogy effektiv gazdasági értékekkel fizetett »a külföldön bőségesen elterjesztett állítás« megcáfolá­sáért. Ilyen látszatok tényleg szerepeltek a cseh magyar ke­reskedelmi egyezmények tárgya­lásánál. A napisajtó tényleg mindezek­nél az eseteknél úgy tüntette fel a dolgot, hogy csillogó poli­tikai ígéretekért tényleges gaz­dasági előnyöket adtunk fel. Szterényi előljárt a vádemelés­ben. A valóságban ezorban az ország népe, közvéleménye kom­binált módszerekkel előidézett optikai csalásnak, harmadrendű szemfényvesztésnek dőlt be. A nagyipari érdekeltségek kényszeritették ez áldozatra a kormányt, amelyet aztán abban a színben tüntettek fel, hogy politikai szivárvány után fut és becsapódik. Ezt a Gyosz év­könyve is beismeri, amikor be­számol arról, hogy nagy áldo­zatok után sikerült a magyar vasipar részére biztosítani a cseh megszállt területen levő nyersanyagot. A maga számára a nagyipar helyreállította Magyarország in­tegritását. így Budapestet nem­csak a cseh ágyuk tartják tüz- vonalukban, hanem egyéb poli­tikai és gazdasági erők is, mert számukra »a trianoni határ nem áll fenn* és a nagyipari érde­keltségek utján sakkban tartják Budapesten nemcsak a kormányt, hanem a közvéleményt is. Mindezek a háború előtti ipar­fejlesztési politika, a kisipar megfojtásának gyümölcse. Ha nincs Szterényi-féle iparfejlesz­tés, ha a kisiparbői a természe­tes fejlődés után halad unk vol­na, akkor sok kártékony látszat­tól és sziális rázkódtatástől meg­menekültünk volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom