Eger - napilap, 1930/2
1930-08-01 / 173. szám
2 EGEK 1930. augusztus 1. JWA ~a jrqwfeur-rMUft rféracaáiwm Országos akció indult az üzletek vasárnapi munka- szünetének megvalósítására Elcsigázott, kimerült alkalmazottakkal nem lehet racionálisan dolgoztatni. Ä szovjet válasza a pápának Moizkvában augusztus else- jén, »az imperialista háborúk ellen« jelszóval nsgy ünnepségek keretében adják fit az újonnan épített bombavetö repülőgépet a vörös hadseregnek. Ezeket a gépeket azon a pánzen építették, amelyet a munkások adtak ösz- az3 a »Válaszul a pápának« ah p számára. Változnak az idők: a mulató gazda bolettát ragaszt a cigány homlokára. Eger, július 31. A régi jó időkben a mulató tekintetes úr legúribb gesztusa volt, ha bajnaltájban megpökött egy egy százforintos bankót és a fülibe markolásző cigányprímáknak a homlokára ütötte. A tekintetes úr boldog volt, mert legalább is órgrófnak érezte magát, a prímás is vigyorgott, mert neki az a pár nóta, meg az az egy pökés megérte. De hajh1. Változnak az idők. A tekintetes űr ma bolettát ránt elő a lajbizsebböl és azt szőrja a banda szeme közé. Amitől ő megelégedett lesz ugyan, de a szegény cigányság felettébb kétségbe esik. így történt ez valamelyik nap. Egy fiatal gazda mulatott az egyik vendéglőben. Nagy kedve volt a gazdálkodónak és hogy érdekesebb legyen a mulatozás, megparancsolta -a pincérnek, hogy minden alkalommal másik pohárba öntse a bort, az üres poharakat psdig hagyja az asztalon. Amikor éjféli egy órakor a záróra elhallgattatta a muzsikáld cigányokat, a fiatal gazdálkodó az asztalra csapott: — Itt sem maradok tovább. — A kabátja belső zsebébe nyúlt és egy csomó sorsjegyféle papírt hajított a cigányok felé. — Ez a tietek, a korcsmáros- nak meg majd legközelebb megfizetek. Ezzel eltávozott. A vendéglős nem esett kétségbe, hogy mi lesz a számlával, mert jól Ismerte a vendéget. Aúnál nagyobb volt azonban az ijedelem a cigányok között, akik a pénzt várták. Nézegették, forgatták a papírosokat, rossz sorsjegynek gondolták. A vendéglős jől szemügyre vette a papírokat, azután a banda legnagyobb csodálkozására kijelentette, hogy azok pénzt érnek, mégpedig nem is kévékét. A bőkezű fiatal gazda bólét- tával fizette ki a cigányokat. így mulat a magyar ezer- kilencszázharmincban. Eger, július 31. A miskolci kereskedők köréből indult ki a közelmúltban a már országossá vált mozgalom, hogy az üzletek tartsanak teljes vasárnapi munkaszünetet Az akció hullámai eljutottak Egerbe is, s a kereskedők körében pro és kontra élénk vita támadt a kérdésben elfoglalt álláspont körül. Lapuak munkatársa megkereste ez ügyben az érdekelteket s nyilatkozataik alapján a következőkben számolhat be a fennálló helyzetről: Mit mondanak az alkalmazottak ? A kereskedelmi alkalmazottak természetesen a teljes vasárnapi munkaszünet mellett foglalnak állást. Érveik a következők: — Ma már Eurőpaszerte, sőt Magyarországon is több helyen bevezették á teljek vasárnapi munkaszünetet. A főnökök, illetve a munkaadók megviselt idegzetének szüksége van heti egy. napi pihenőre, de az alkalmazottak sem lehetnek meg nélküle. Már nem is szólunk arról, hogy a kereskedelmi alkalmazottak tüdejét hónapszámra alig járja át friss levegő, nem élvezhetik a napot, a fürdőket. Mikor gyüjt- sünk friss energiát a további munkára ? Fizikailag elcsigázott, idegileg megviselt alkalssazottakkal nem lehet racionálisan dolgoztatni. Elismeri ezt a kereskedötársa- dalom nagyobb része. Különben pedig a kereskedők nagyobb része most is csak azért tartja nyitva üzletét vasárnap, mert a szomszédja nyitvatarlja.Ha minden kereskedő bezárna, helyesebben ki sem nyitna vasárnap, akkor a közönség is megszokja, hogy előző nap szerezze be vasárnapi szükségletét. Akik az üzletnyitás mai rendszerét kívánják. Azok a kereskedők, akik a vasárnapi üzletnyitás mai rendszerének változatlan fenntartását kívánják, ezeket mondották: — Elszigetelten az új rendszert nem lehet megvalósítani. Egy ilyen rendelkezés a forgalom nagymérvű csökkenéséhez vezetne. A vidéki közönség hozzá van szokva ahhoz, hogy az egyetlen szabad napján, a vasárnapon végzi el Egerben a bevásárlásait. Egzisztenciális kérdés tehát a kereskedőkre 8 egyúttal az alkalmazottakra is a jelenlegi rendszer fenntartása. Mi a helyzet külföldön? Á külföldet bejárt emberek tapasztalhatták, hogy a világfürdökben vasárnap is estig árusítanák a kereskedők. Ugyanez a helyzet az idegenforgalmi gócpontokon. Európa országai közül egyedül Anglia az, amelynek bámulatosan fejlett kereskedelme keresztülvitte a mátfélnapos pihenőt, szombaton déltől hétfőn reggelig. Francia- országban, példának okáért Párizsban a késő éjszakai órákig folyik az üzleti árusítás és a kereskedők igazodnak a közönség igényeihez. Nyilatkozik a Kereskedelmi Kamara elnöke. Fodor Dazső, a Kereskedelmi A vidéki színtársulatok megszervezése nehéz problémát rő a vidéki társulatok igazgatóira. Az elmúlt év szomorú gazdasági tapasztalatai valósággal kényszerítő erővel kötelezik őket arra, hogy társulataikat minél kisebb kiadási keretek között szervezzék meg. Éppen most került nyilvánosságra a jövő esztendei szegedi társulat névsora, amely csaknem 50 százalékos leépítésről tesz tanúságot. Mindezek a tünetek azt mutatják, hogy hovatovább nem lesznek gondosan összeállított és minden igényt kielégítő együttesek máshol, mint Budapesten. A vidéki sziDészet válsága ezzel újabb fázisba jutott és ennek kiélezettsége már a fővárosi napilapokat is arra készteti, hogy kérdéssel egyre sűrűbben és behatóbban foglalkozzanak. Megállapítják ma már azt, hogy a válságért sem a színészek, sem a színigazgatók nem felelőket. A publikum elszegényedéséhez a film veszedelmes konkurenciája is hozzájárul, úgyhogy a vidéki társulatoknak nem áll módjában egy-egy darabot hosz- szább ideig műsoron tartani. Miután pedig állandóan újabb és újabb darab betanulásával foglalkoznak, Kamara elnöke is véleményt nyilvánított ez ügybeD, megvilágítva a kérdés mindkét oldalát: — A vasárnapi munkaszünet kérdését a mai nehéz viszonyok miatt caupán gazdasági szempontokból szabad egyelőre felülbírálnunk. Ezen az alapon állva leszögezhetem, hogy mindkét álláspontnak meg van a maga elfogadható indoka. Az egyik oldalon áll az alkalmazottak kívánsága, hogy minden héten egy szabad naphoz jussanak. Ennek jogosultságát senki sem vitathatja. Másfelől azonban indokolt a kereskedők azon álláspontja, hogy az új rendszer bizonyos haszontól fosztaná meg őket. Ezt a két szempontot alapos megfontoltsággal és az érdekek összeegyeztetésével kell áthidalni és ha a rendezés kérdése bármilyen formában a megvalósulás stádiumába jut, arra is vigyáznunk kell, hogy országos keretek között történjék, nehogy elszigetelt érvényű kereskedelmi megállapodásokkal egyes városok forgalmának elterelését érjük el. az előadások is készületének. A vidéki társulatok legnagyobb részét most már valóban a legnagyobb veszély fenyegeti. Pedig a magyar kultúra Szempontjából ennek fenmaradása elsőrendű és nemzeti érdek. Nemcsak a vidéki szellemi élet és az értelmiség számára jelentene pótolhatatlan veszteséget a vidéki színészet elsorvadása, — hanem egyúttal ezzel megszűnne a fővárosi színművészet eddig kiapadhatatlan rezervoárja, amely a legnagyobb Színjátszó tehetségekkel ajándékozta meg az országot. A vidéki színészet válságának megoldására, illetőleg levezetésére többféle tervezet merült fel, amelyek közül, mint egyik legérdekesebb Palágyi Lajosnak, a Nemzeti Színház művészének volt egri színigazgatónak tervével foglalkoztak leginkább. A - terv lényege az, hogy két nagy blokkba akarja tömöríteni az első és másodrangú vidéki társulatokat. Bármilyen tetszetős is ez a terv a laikusok előtt, gyakorlatilag teljesen kivihetetlen ék ha még talán a jövőben kísérletezésre is kerülhetne a sor ennek a tervnek az aiBpján, ez végkép megfosztaná a vidéki városokat attól a lehetőségtől, Az őszi szezon megindulása előtt kell megoldani a vidéki színészet válságát Meg kell valósítani a rádiónak a vidéki színészet javára történő megadóztatását.
