Eger - napilap, 1930/2
1930-07-01 / 146. szám
2 1930. július 1. EGER ^wrasa^jaa^.^fraa^rg^&uMirawM^ArwaBBWWBB^ jniima r# Félholtra szurkáltak két rendőrt tegnap délután a tűzoltó őrtanya előtt A sebesültek egyikének állapota életveszélyes. A rendőrség és a katonai hatóságok erélyes nyomozást folytatnak a szurkálás ügyében. Gáspárdy Katinka növendékeinek vizsgahangversenye. Eger, június 30. Gáspárdy Katinka növendékei szombaton délután tartották vizsgahangversenyüket a régi, nagynevű zeneiskola intim termében. Szépszámú közönség hallgatta, sőt a komoly kritika hangján mondhatjuk: élvezte végig a szép műsort, amelynek számaiban nagy sikerrel szerepeltek a kezdők és haladók egyaránt. A kitűnő zongoratanárnő pedagógiai módszere valóban olyan eredményeket mutat (el ővről- évre, a taktusérzők kifejlesztésének legalsó lépcsőjétől a technikai tökéletesedés egyre súlyosabb feladatainak megoldásáig, amelyek önmagukban, minden dioséret helyett mondanak ítéletet és kritikát Gáspárdy Katinkának zenei körökben legszélesebben és legősziotébben elismert és nagyraértékelt munkásságáról. A szereplők közül Mednyánseky Márta és Frank Erzsébet nevét kell említenünk elsősorban.Mindketten nagy teohnikai felkészültséggel rendelkeznek és sikerrel fogják meg a kompozíciók lényegét, komoly tehetségű erők, akik előtt szép jövő áll. Havas Hanna és VucskitsMagda nagy fejlődésről tettek tanúbizonyságot. A Bánk Bán Ábránd értékes interpretálása, Chopin »Polonaise«-ének finom megszólaltatása meleg sikert aratott. Ugyancsak sok tapsot kapott Horánszky Magda Gaál Magyar Rapszódiájáért. Klein Éva Cho pin ás Karganoff műveiből játszott figyelemreméltó tudással, míg Weiner Ilus Haydn ős L.ck egy-egy kompozícióját adta elő igen szépen. Halász Vera különösen Beethoven Für Elise című kis darabjának eljátszásával tűnt ki. A kisebbek közül kétségtelenül Ambrus Klárika áll első helyen. Nagy muzikalitásű gyerek, aki alig két évi tanulással olyan technikai ügyességet sajátított el, hogy mindenkit bámulatba ejtett. De a többiek: Bolgár Mária, Angyal Ilonka és Kintsky István is derekasan megállták helyüket. Igen szépen sikerült Ambrus Klárika és Halász Vera kétzongorás darabja is, amely tökéletes összjátékot mutatott. Fritzmaurice és Kohlé kapitány ismét átrepülik az Óceánt. Mew York, június 30. Fritzmaurice ezredes, pilóta, az első keletnyugati őceánátre- pülés hőse, hír szerint, néhány hét múlva megismétli merész vállalkozását. Társául ismét Kohl kapitányt választotta ki. Eger, június 30. Tegnap délután a tűzoltólaktanya udvarán Is ál volt. A szokásos Péter páli mulatság. Vidám zeneszó pattogott a fülledt vasárnapi csendben, táncoló emberek örültek — s ugyanakkor pár lépéssel odább mártírja lett a kötelességének két derék rendőr. A bor és a féktelen duhaj- kodás, a megcsúfolt vitus kívánta a vért, meggondolatlan ököl emelte a bajonettet és két ember áldozatul esett a buta gőgnek. Hat legény ballagott a tűzoltó téri hídon keresztül. Vasárnap volt, tehát ittak. És ilyenkor nagyon megnő bennük a ki vagyok, mi vagyok legénykedés. Énekeltek hát torkuk szakadtából. A vezér és főbátor köztük Pónusz János nevű katona, meg Kocsis Barnát miskolci tüzér voltak. Látszott rajtuk, hogy elszándékolták : ma belekötnek valakibe, ma vér fog folyni, akárkié, mindegy. A tűzoltómulatságban teljesített szolgálatot Kovács 6 János rendőrőrmester, aki figyelmessé vált a nagyhangú dalolásra és elindult, hogy elhallgattassa a duhajkodőkat. Bajonettet húz a tüzér. Kovács János odament a társasághoz és látva, hogy a legények nagyrésze ittas, csendesen kérte őket: hallgassanak el a nótázással, ne csináljanak itt botrányt. — A legények azonban érezték, hogy ők többen vannak, erősebbek, hál káromkodva próbálták letorkolni a rendőrt. Leghan- gosabb volt mindannyiok közt Pónusz János honvéd, akinek külön rovására írható, hogy legjózanabb volt a társaságban. A kiabálás, nótázás és káromkodás hangjára a Széchenyi uccán szolgálatot teljesítő Bárci Láazló őrmester is a tűzoltók hídjához sietett, hogy segítséget nyújtson társának. Akkorra Kovácsot már körülvették a legények. Mikor meglátták közeledni a másik rendőrt is, valamivel csendesebbek lettek. Bárci és Kovács ügy gondolták, hogy eltávolítják valamiképen a társaság vezérét, Pőnuszt, aki úgy látszott, mindenáron verekedést akart provokálni. Felszólították hát, hogy igazolja magát. A katona megtagadta az igazolást, mire beakarták kisérni a kapitányságra. Pónusz azonban felháborodottan, káromkodva tiltakozott ez ellen. Hívták a tűzoltó őrtanyára is, de semmi hajlandóságot nem mutatott, hogy kövesse a rendőröket. Kocsis Bernét tüzér barálja »védelmére« kirántotta oldal- fegyverét és Bérezi rendőrőrmesterre támadt vele, de ez gyorsabb volt, kicsavarta kezéből a bajonettet és eldobta. A többiek erre körülfogták a két rendőrt, úgyhogy ezek, bár látták, hogy veszedelmessé válik a helyzet, még kardjukat sem voltak képesek használni. Kiesődül a tömeg, de nem segít senki. A nagy zajra és kiáltozásra a tűzoltók udvaráról is kijöttek többsn, de beleavatkozni már nem mertek a dologba, vagy tán idejük sem lett volna erre, mert az események ezután már drámai gyorsasággal követték egymást. Bárci telefonálni akart a tűzoltó őrszobáről, hogy segítséget kérjen, azonban alig tett egy-két lépést, hozzáugro t Pónusz János és kirántva oldalfegyverét, mellbe szúrta vele a rendőrt. Kovács segítségére akart sietni társának, de a következő pillanatban újból megvillant a bajonett a katona kezében és lecsapott vele Kovács őrmesterre. A fegyver nyakán találta a szerencsétlen rendőrt s átlyu kasztva vastag zubbony gallérj át és az alatta levő kaucsuk nyak- ravalót is, mélyen a nyakába hatolt. Harangozó felügyelőhelyettes, aki a mulatságon teljesített szolgálatot, telefonon értesítette a kapitányságot, ahonnan rendőri készültség vonúlt ki a véres verekedés színhelyére, ahonnan bekísérték a legényeket. A két szerencsétlenül járt rendőrt betámogatták a tűzoltólaktanyába, ahol első segélyben részesítették őket, majd az Ir- galmasok kórházába szállították. A vizsgálat megindul. A sebesült rendőrök állapota súlyos, különösen Kovács 6 János őrmesteré, akinek nyakán hatalmas, szűrt seb tátong. Még a tegnapi est folyamán megjelent az Irgalmasok kórházának 25. szobájában Imrogh Lajos dr. vizsgálóbíró és kihallgatta a sebesülteket. Az őrizetbe vett legények kihallgatását is megkezdték a rendőrségen» Debreczeny Dezső rendőrkapitány, bűnügyi előadó egész éjjel kihallgatásokat foganatosított. A vármegyei laktanyában, — ahol korábban volt a takarodó is tegnap az eset miatt, — szintén megkezdték Pónusz kihallgatását. A polgári és katonai hatóságok tehát erélyes nyomozást folytatnak, hogy világosságot derítsenek a csúnya ügy minden részletére. A két szerencsétlen, kötelességtudó rendőr sápadtan, elgyötörtén fekszik a kórházi ágyon. Sebek rajtuk, amelyeket csak azért kaptak, mert hivatásuk odaállítja őket a betyár és duhaj ksdv, az ostoba virtuskodás elé, céltáblául. Ki fog nekik elégtételt szolgáltatni, nem azért, hogy megsebesültek, hanem azért a mérgező tudatért, hogy minden részeg ostoba csak őreájuk pályázik és minden ciizmaazárba rejtett bicska 8z ő vérük megcsapolására van elszánva? A rendőrkepitányság olyan, mint a megbolygatott méhkas. Mindenki ebben az ügyben fárad, nyomoz, kihallgat. Csak a két sebesült rendőr vértől mocskos derékszíjjá, kardja és inge hever, bűnjelként csendesen egyik sarokban. A kardon is, derékszíjon is, ingen is a rendőr vére veresük. Tanítógyűlés Füzesbonyban. Füzesabony, június 30. A tiszáninneni felső esperesi kerület rk. tanítóköre a napokban tartotta Füzesabonyban SzenMmre ünnepséggel egybekötött rendes évi gyűlését. Szentmise után Török Dezső kér. esperes elnök megnyitójában megemlékezett arról, hogy bár hazánkat megcsonkították, szentjeinket nem vehették el tőlünk. Majd tartalmas szavakban mutatott rá Szent Imre erényeire, nagy vallásosságára, tiszta életére, hazaszeretetére. Utána Jós- vay Gábor világi elnök indítványára a tanítókor táviratban üdvözölte vitéz Subik Károly egyházmegyei fötanfelügyelőt. Ezután Csanády József igazgató tanító beszéde következett Szent- Imréről, akiről mint a magyar ifjúság követendő példájáról emlékezett meg. Serényi Gyula egerfarmosi kántortanító Szent Imre gyermekkoráról tanított a III. osztályban. A lendületes, szépen
