Eger - napilap, 1930/1

1930-05-14 / 108. szám

Asä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKÁÉ NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6.— TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉN ZTÁRI CSEKK- SZÁMLA: 54.558. a .. mm-fcjnV. név..- .».M’.itirfaiiiMf iiwiKiwnwnM—B—wii«—iL'i»ra»na,«iwimr w ckhhiiummmw/jiniinaMwiiK.vw - uh»»» i—t'j XLL évfolyam 108. szám # Szerda # Eger, 1930 május 14, ü»i Háromszáz éves lesz a Pázmány Tudomány- egyetem. Budapest, május 13. Annak emlékére, hogy a buda­pesti Pázmány Páter Tudomány­egyetem fennállásának 295. éB Mária Terézia által való újjá­alakításának 150. évfordulóját ünnepeli, ma délelőtt ünnepélyes Te Deu®ot é* közgyűlést tartott. A misét Ernszt Sándor mondot­ta nagy papi segédlettel. A köz­gyűlésen megjelent Serédi Juaz- tinién, bíboros, hercegprímás, a kultussroiniezter képviseleté­ben Petry Pál államtitkár ős a társegyetemek kiküldöttei. Do~ lesehal Alfréd, az egyetem rek­tora nagy beszéddel ismertette az Egyetem múltját, majd kiosz­tották 64 egyetemi hallgató kö­zött az 5150 pengő értékű pálya­díjakat. Abbamaradtak a londoni kölcsöntárgyalások. Budapest, május 13. A kormány beszüntette a lon­doni tárgyalásokat, amelyek egy nagyobb kölcsön felvételéről folytak és úgy tudják az illeté­keitek, hogy nem veszi fel Ma­gyarország azt az előleget, amely rendelkezésére áll. Ehelyett a me­zőgazdaság megsegítésére ame­rikai függőkölcsönt folyósítanak, mintegy 20 ezer dollár összeg­ben. Bottlik István báró mandátumáról lemondott. Budapest, május 13. A mezőkövesdi kerület ország­gyűlési képviselőjét, Bottlik Ist­ván bárót, felsőházi taggá vá­lasztották ■ így valószínűnek látszott, hogy mandátumáról le­mond. A kerületben már hosszú idő óta folyik az agitáció, ame­lyet jelöltek folytatnak a meg­üresedő mandátumért, ezt a küz­delmet azonban bizonytalanná tette Bottlik István báró maga­tartása, aki nem nyilatkozott: képviselőházi megbízatásáról mond-e le, vagy a felsőházi tag­ságáról. Ma végre tiszta helyzet terem­tődött az ügyheB, amennyiben megbízható helyről szerzett ér­tesülésünk szerint Bottlik István báró lemondott a mezőkövesdi mandátumáról. Eger városa Szent Imre nagyságához méltó ünnepélyt rendez fünius 15-én Értekezlet a plébánián Meyer Béla kanonok, prépost-plébános elnöklésével. — Hedry Lőrinc főispán mondja az ünnepi beszédet. Az ünnepség a székesegyház előtti téren lesz. Eger, május 13. Gionkahazáok minden részé­ben Szent Imre ünnepségeket rendeznek. Az ünnepeket a mai ötéves, tízéves jubileumok kor­szakában annyira megszoktuk, hogy szinta hétköznapoknak te­kintjük őket. A Szent Imre ün­nepségek azonban nem ilyenek. Ez nem is annyira ünnep, mint inkább ünnepi cselekedet. Ezer éves múltúnk szent palástját vesszük magunkra és így zarán­dokolunk el a magyar ifjúság halhatatlan nagyjához: Szent Imréhez. Mi vezetjük ifjúságunkat hoz­zá, a mai felnőttek, mert érez­zük, hogy mi veszítettük el Nagy- magyarországot. Hamut hinthe­tünk a fejünkre és énekelhetjük a bűnbánati zsoltárt a magyarok Istenéhez; mi sírhatjuk el jere- miádjainkat Nsgymagyarország romjain: »Szolgák uralkodnak rajtunk, és nincs ki megszaba­dítson azok kezéből«. Mi az ifjú­ságunknak azt mondjuk, legye­nek különbek mint mi voltunk, mert végképen elveszünk, legyen eszményképünk szent Imre! Cselekedet tehát ez az ünnep­ség. A keresztény eszme ragyo­gásának felmutatása, ezeréves történelmi múltúnk tanítása, föld­rajzi egységünk visszaiírása vagyis ezen ünnepség legfőbb célja: ezeréves Nagymagyaror- szág feltámasztása.) Tettet kíván ez tőlünk! Külö­nösen ifjúságunktól. Nem lehet, hogy ezek az ünnepségek csak mint a tiszavirág virítsanak, de gyümölcsöt ne teremjenek. Ezen ünnepségeknek át kell dolgozni a magyar lelkeket, felszántani a pogány gondolkodás kemény rö­geit és felrobbantani a magyar nemtörődömség szikláit, hogy országszerte tartott ünnepségek gyümölcsöket teremhessenek. Ezen a téren a mi történelmi múltú ősi városunknak, Egernek kell vezetnie. Eger hálás lehet szent Imre atyjának szent Ist­vánnak, aki az egri püspöksé­get alapította. A kereszténység, a kultúra, a tudomány csarno­kait nyitotta meg ezáltal szá­munkra. Eger városának ezer­éves történelmi múltja van, Zí- rándokoljunk el Eger városának ezer éve® bölcsőjéhez, ahol látni fogjuk, hogy a szent király ezért alapította az egri püspökséget, hogy a kerasztényaőg és a ke­resztény erkölcsök innen terjed­jenek az északi és keleti ország­részre. Ezt a hivatását Eger bármennyire szépen is teljesí­tette, de nem fejezte be. Zarándokoljunk el a nagy ki­rály fiának Szent Imrének az emlékéhez, akit egy ezredév vi­hara sem tudott elhomályosítani és érezzük lelkűnkben, hogy egy szent határkőhöz megyünk, ahon­nan életerős patakok csörgedez­nek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a nemzet erejét fel­frissítsék és megerősítsék. Jöjjön ide ifjú, öreg, nevelő, szülő és minden magyar! Nem­zeti érzésünk és keresztény ka­tolikus öntudatunk egész erejé­vel akarjuk ezt az ünnepséget megrendezni. Ennek a megbeszélésére volt értekezlet május 12-án a plébá­nián ahol Meyer Béla kanonok prépost-plébános elnökölt. Vitéz Subik Károly kanonok érseki irodaigazgatő, Trak Géza pol­gármester, dr. Sehweng Ede rendőrtanácsos, Rapcsák József v. műszaki tanácsos és az ösz- szes egri tanintézetek igazgatói mintegy húszán vettek részt. A szent Imre főbizottság határoza­tát ismertette Meyer Béla plébá­nos, hogy a tanintézetek, egye­sületek és a nagy közönség be­vonásával itt is megrendezik a Szent Imre ünnepséget. Hedry Lőrinc főispán mondja az ünnepi beszédet, egy szavalat szám lesz és két ifjúsági karének és a vé­gén a tanintézetek ünnepélyesen elvonulnak a líceum előtt. Az énekek kiválasztásával és azok betanításával Meiszner Imre szé­kesegyházi karnagyot bízta meg az értekezlet. A székesegyház oszlopai fel lesznek díszítve, az Eszterházy téren levő ablakokat j kivilágítják és feldíszítik; az \ egéBz várost fellobogőzzák. Az ünnepség részleteit lapunk útján fogják a nagyközönséggel kö­zölni. Mivel ily nagyszámú bi­zottságot gyakran összehívni ne­héz, azért öt tagú bizottságot ! választott az értekezlet, akik az ünnepség részleteit kidolgozzák » és erről az intézeteket és a nagy közönséget értesítik. Az ötös bi­zottság tagjai: Meyer Béla ka­nonok plébános, Sehőnvitzky Bertalan jogakadémiai tanár, dr. Sehweng Ede rendőrtanácsos, Rapcsák József műszaki taná­csos, Husovszky Kálmán igaz­gató tanító. A legnagyobb re­ménnyel és várakozással nézünk a szép ünnepség elé, mely nem­csak szent Imre nagyságához de Eger ezeréves múltjához is mél­tó lesz. Király Kálmán. A tekintély érvei. A képviselőház külügyi és pénzügyi bizottsága tárgyalásán egye* politikusok részéről kije­lentések hangzottak el, melyek sehogy sem állják meg a helyű- \ két. Hogy ez így van ezt a ma­gyar politikai élet nagy tekinté­lye gróf Apponyi Albert iga­zolja, aki szükségesnek tartotta felszólalni s elmondani tárgyila­gos kritikáját a termény mun­kásságáról. Reflektált beszédé­ben mindenek előtt egyik kép­viselőnek arra a kijelentésére, mely a politikai erkölcs szem­pontjából kifogásolta, hogy a miniszterelnök a nagyfontosságű tárgyalásokon részt vett. Appony i klasszikus megvilágítása szerint, ha az egész vita kizárólag olyan kérdések rendezéséről folyt volna, amelyben a miniszterelnök anya­gilag érdekelt Apponyi is alá­írná, hogy nem lett volna ildo­mos eljárás a tárgyalásokban való részvétel. Minthogy azon­ban az agrárügyek tárgyalásai­nak vitájában a miniszterelnök soha személyesen részt nem vett a morális összeférhetetlenség nem foroghatott fenn. Hágában azonban az agrár­ügyek csak egy kis részét al­kották annak az anyagkomp­lexumnak, amelyet le kellett tár­gyalni. Márpedig Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom