Eger - napilap, 1930/1
1930-04-03 / 76. szám
Ara 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1. évfolyam 76. szám ❖ Csütörtök ♦ Eger, 1930 április 3. R belügyminiszter vette kezébe a szegényügy országos rendezését. Eger, április 2. Eger nagyszerű megmozdulása a szegőnykérdésben és az ügy tökéletes rendezőit) országos akciót eredményezett. Előbb egyes városok, így Kecskemét, Eizter- gom, Gyöngyös, Pécs, saját belátásukból másolták le a jól bevált egri mintát, most azonban arról értesülünk, hogy maga a belügyminiszter indított mozgalmat és a népjóléti miniszterrel egyetértöleg országosan akarja rendezni a keresetképtelen szegények ügyét. A miniszter az összes városokhoz leiratot intézett, amelyben felhívta azokat, hogy sürgősen írassák össze a területükön élő szegényeket. A leirat értelmében a mellékelt minta szerint össze kell írni mindazon közsegélyre szorulókat, akiknek keresetképtelensége tessi, szellemi fogyatkozása következtében állt be éa nincs kereső hozzátartozója. Össze kell írni mindazon rokkantakat, akiknek az illetményük beszámításán felül is segítségre van szükségük. Az adatok 30 nap alatt, tehát április végéig felterjesz- tendök a minisztériumhoz. Eger tehát, a szegénysegélye- zás hatalmas szociális müvével olyan példát mutatott, amelyet hivatalosan is követendőnek tartanak a felsőbb fórumok az ország egész területére. Németország átveszi Magyarország, Románia és Jugoszlávia kukorica fölöslegét. Berlinből jeienua, aogy Dietrich gazdasági miniszter abból a célból, hogy a német gabonamono- polium által a keleteurőpai államokban keltett rossz hatást ellensúlyozza a következőket jelentette ki: Németország ezentúl minden érdeklődésével a keleteurőpai államok, Magyarország, Románia ős Jugoszlávia felé fog fordulni s ezektói az országoktól Németország az egyes államokkal kötött külön szerződések alapján elfogadható áron átveszi kivitelre kerülő kukorica fölöslegüket. Németország ennek ellenében a német ipari termékek bevitelénél kiván előnyöket. A vidéki városokban is bevezetik a beszélgetések szerint számított telefondíjat Berendezik az automata-kapcsolást. Eger, április 2. A kereskedelmi minisztérium nemrégiben körlevélben értesítette az ország valamennyi kereskedelmi és iparkamaráját, hogy a közeljövőben a telefonforgalomban bizonyos változásokat kíván eszközölni és ezért ápri is harmadikéra megbeszélésre hívta össze a kamarák vezetőit. Az iparos és kereskedő világnak ugyanis régi sérelme, hogy az interurbán beszélgetések díja rendkívül drága, másrészt az egyes relációkban oly kevés vonal áll rendelkezésre, hogy igen sokszor kénytelenek a dringen-beszélgetést igénybe venni. A kereskedelmi miniszter most ezeken a mizériákon kiván segíteni és április 3-án már kész progammal lép az érdekeltség elé. így az ország két legnagyobb vidéki városában: Pécsett és Szegeden még ebben az esztendőben áttérnek az automata kq$- pontra, 1934 végéig pedig automatára rendezik be az ország valameny- nyi nagyobb kapcsolóközpontját. Ezzel egyidőben a jelenlegi 12 pengőről 6—10 pengőre szállítják le a telefonálás előfizetési díját, viszont 12 fiilér külön dijat szednek minden telefonbeszélgetésért. Másik érdekes réizlete a tervezetnek az interurbán beszélgetések díjának a leszállítása. Az első díjövben egy 3 perces beszélgetés díja 30 fillér, a második díjövben 20, a harmadik díjövben 30, a negyedik díjövben 10 fillérrel fog olcsóbbodni- Az ötödik díjövben a beszélgetés ára változatlan marad. A kereskedelmi miniszternek az a terve egyébként, hogy vidéken is megszüntetik az úgynevezett pausálá rendszert ős a nagyobb vidéki központokban is rendszereaítik a számológépeket. Minden olyan városban bevezetnék az uj rendszert, ahol száznál több telefonállomás van. Egy egy beszélgetős díja 12 fillér lenne, de a kötelező havi be szélgetések számát lényegesen leszállítanák. A vidéki közepes városokban az alapdíj ciak 6 pengő volna és ezenkívül 20 beszélgetés díját számláznák. Finnországba kértek mintát az egri zöldségből Hogyan fizetőtök ki az idegenekkel szemben való előzékenység. A budapesti kereskedelmi és iparkamara finnországi képviselőjének levele Braun Károly városi főjegyzőhöz. Az egri zöldségtermelők bajairól többször írtuak már lapunk hasábjain. Annakidején küldöttség ment Mayer János földművelésügyi miniszterhez Braun Károly városi főjegyző vezetésével, hogy támogassa a termelőket a zöldség értékesítésében. Az üggyel annakidején a budapesti lapok is foglalkoztak. Az egri zöldségesek azóta mindent megpróbáltak. És nem eredménytelenül. Hetekkel ezelőtt már megindult a szállítás Budapestre és azóta közel 30 vagon zöldség talált piacra a fővárosban. Külföldi piacok után is kutattak a termelők, itt azonban nem járt sikerrel a fáradozás. Újabban egy érdekes levél érkezett Braun Károly városi főjegyzőhöz, amely egy esetleges finn exportra nyújt reménységet. Dr. Berthold László, a budapesti kereskedelmi és iparkamara finnországi képviselője írta a levelet. Elmondja, hogy a «Magyarságban« olvasta az egri zöldségtermelés helyzetét és elA honvédelmi tárca. A magyar közgondolkodás érdekes átalakulását mutatja az, hogy amíg a régi országgyűléseken erős támadások hangzottak el a hadügyi költségvetés tárgyalásakor, a kormány és a hadsereg ellen, ma talán a legnagyobb szimpátiával ép a honvédelmi büdzsé megvitatását kísérjük figyelemmel. Ma büszkék vagyunk honvédségünkre és ha lehetne, tizannyit sem sajnálnánk annak fejlesztésére fordítani, mert Magyarország nemzetközi pozíciója attól függ, hogy mekkora fegyveres erővel tudjuk céljainkat támogatni. Sajnos, a trianoni béke magyarellenes tendenciája elsősorban a magyar véderőt kötötte gúzsba. A körülöttünk levő államoknak ellenben szabad tetszésére bízta, hogy védő erejüket akár a végtelenségig fejleszthessék. Az uj honvédelmi miniszter személye is hozzájárult ahhoz, hogy a honvédelmi tárca költségvetésének letárgyaláia még az ellenzéki bizottsági tagok részéről is tetszéssel találkozott. Gömbösről mindenki, aki működését figyelemmel kíséri, megállapíthatja, hogy rendkívül öntudatos egyéniség és teljesen tisztában van azokkal az eszközökkel, amelyek által célját: véderőnk minél intenzivebb fejlesztését elérheti. A fejlesztést az adott kereten belül igyekszik keresztülvinni, sőt részben már keresztül is vitte a tisztek fizetésrendezésé- nál. Általános megnyugvást keltett azzal a kijelentésével is, hogy a rendőrségi felügyelői kar illetményeinek rendezése nem jelenti ennek militarizálását. Más a hadsereg feladata és más a rendőrségé, s igy egyáltalában nem tartja helyesnek, hogy e két testületet ugyanegy szempont szerint igazgassák. Élőnk tetszést váltott ki beszédének az a része, amelyben azt fejtegette, hogy a hadsereg nem pártoké, hanem az egész nemzeté, és ezért a hadsereg szilárd fanatizmussal igyekszik valóban a nemzet hadserege lenni és megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyeket tőle a nemzet jövője vár.
