Eger - napilap, 1930/1
1930-01-26 / 21. szám
1930. január 26 EGER a A barátréti kolostorromok i-üt««—i Lilin—II— vánja-e, hogy szembesítsék az az urával? Varjuné nemmel válaazol, azután csecsemőjét karjára véve leül a vádlottak padjára. Zokog. (A fiatalkorú vádlott éa a tanúk vallomáaát, valamint az or- vosazakértő véleményét éa pör- beazédeket lapzárta miatt csak hétfőn hozzuk.) Időjárás. Budapest, január 25. A Meteorologiai Intézet jelenti ma délben 12 érakor: Hazánkban a borúr, ködöt idéjáráa egyre tart, a fagy általában kiaaé gyengült, a keleti rétzeken azonban fokozódott, úgy hogy az Alföldön a —5, Mátéazalkán pedig a —10 0 fokot is elérte. A Galyatetőn ^evő 15 centiméteres hőtakarőhoz újabb 3 centiméter vastagságú hö esett és több helyütt előfordulok jelentéktelen lecsapódások. Budapesten ma délben —2* C a hőmérséklet. Prognózis: Borús, vagy ködös idő várható, nyugatról a fagy gyengülésével és csapadékhajlsmmal. * Eger, január 25. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap —3'2 C. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig —50 C. fok. Ma reggel 7 órakor —41 C. fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 767'3 mm. Gyenge délkeleti szél volt. Néhány csepp benzinbe. Eredmény: Dugattyúk és szelepek olajozva, hűtve, tömítve. Az elégés erőteljes, kopogásmentes és maradványnélküli. Az olajkorom feloldása és tökéletes eltávolítása. Üzembiztonság, megtakarítás javításokban, azonnali könnyű indítás a legnagyobb hidegben is stb. Kapható minden autószaközletben. Importőr: Láng László Budapest, Lázár ucca 13. Tel.: 185 89. * Heti műsor az Urániában Szombaton és vasárnap a szezon nagy látványos filmje a «FEHÉR ÁRNYAK« dráma, mely a déli tenger szépségeit tárja elénk. Főszereplők : Monte Blue és Raquel Torres. «AZ ARÉNA HŐSE« Hoot Gibson hatfelvonásos filmjátéka és Pátria híradó. Hétfőn, kedden 16 éven felülieknek: «ASSZONYOK OSTORA« dráma, Jacob Wassermann «Die Masken des Erwin Reiner* című világhírű regénye nyo mán, melynek főszerepeit Éva von Berne és John Gilbert játszák. — Burleszk kiegészítő műsor. Szerdán és csütörtökön két sláger egy műsorban, csak 16 éven felüliek nek : «KARNEVAL« szivek és sze relmek farsangi játéka ős «KOHN ÉS KELLY NŐI TRIKÓBAN« a két ismert komikus nyolcfelvoná sós vígjátéka és Magyar híradó. Péntektől vasárnapig Ramon No- varro nagy filmje: «A REPÜLŐ FLOTTA« mely egy oceánrepülés izgalmas történetét mutatja be 14 felvonásban. — Előadások kezdete hétköznapokon 6 és i/i9, vasárnap 4, 7*7 és 7,9 órakor. Eger, január 25. Az »Eger« legutóbb megemlékezett már arról, hogy az eger —lillafüred— miskolci út földmunkáinak kivitelezése alkalmával a munkások Felsőtárkány közelében, a máig is »Barátrét«- nek ismert völgyben értékes épületmaradványokra bukkantak. Már az első percekben nem foroghatott fenn kétség az iránt, hogy itt egy nagy kiterjedésű középkori épület: a carthausiak volt klastromának falmaradványai tárultak fel a késő utókor előtt. Hogy megérthessük a jelentőségét, kultúrtörténeti és építészi szempontból egy ilyen csodálatos, szerencsés leletnek, nem lesz érdektelen a romok történetét, — már amennyire a rendelkezésre álló szerény kűtforrá- sokból következtetni lehet, — megismerni. A carthausiak, vagy mint nálunk nevezték : a »néma-barátok rendjét 1084-ben alapítja a franciaországi szt. Brunő, Chart- reus székhellyel. A rendnek igen szigorú szebályai voltak: a barátok húst nem ettek, szigorú hallgatást tartottak, durva sző- veiruhát kellett hordaniok és eredetileg a templom körül épített külön kis házakban, cellákban laktak. Magyarországba IV. Béla király, a »második honalapító« hozta be őket, a tatárpusztítás után. A tárkányi település egyike a legrégebbieknek, állítólag II. Miklós egri püspök, (1332—61) — a kiváló Telegdi Csanád utóda, — telepítette ókét ide, ebbe a csendes, festői fekvésű völgybe, amelyet már az egykorú íra tok is ^segítség völgyet, nyugalom völgye* néven említenek. Ebben az időben a car«heusi»k- nak birtokaik voltak Fölsőtár- kény, Zsérc és Szt. István községben, övék volt az egri fürdő, Eger városa alatt pedig malmuk volt a »vadkerti közelében. Az elkövetkező idők csendes munkálkodással, építkezettel telhettek el, a XIV. éa XV. század aránylag békét, nyugodt fejlődést hozott a közeli püspöki városnak, Egernek, és vele együtt egész környezetének is. Lehet, hogy az építés lassan haladt, legalább is erre engednek következtetni azok a profilom, nagyszerű faragott kövek, párkány és boltozatmaradványok, amelyek már most is előtűntek, és amelyek azt mutatják, hogy az építkezés befejezése, vagy legalább is kidekorálása (bár nem lehetetlen, hogy átépítése) már a gőt építkezések késői, XV. századi periódusába estek. Ezekből az időkből nem igen maradt fenn írott emlék a rend itteni klastromának történetére vonatkozólag, csupán azt tudjuk, hogy 1436 vagy 1438 bán a rend tárkányi jószágait Rozgonyi Páter egri püspöknek engedte át, ezerébe a Ziércan éa Noszvajon lévő birtokrészekért. A XVI. század elejéD, a gyászos emlékű mohácsi vész idejében, sőt után is, fennállott a monostor még: mert tudjuk, hogy 1552-ban, a nagy egri török-ostrom alkalmával, a hazafias érzésű barátok is küldtek katonákat a nehéz napoknak elébe-néző egri várba. Tinódi Lantos Sebestyén is, aki az ostromot hosszú versben megénekelte, tesz róluk említést, amidőn felsorolja, hogy honnan jött segítség Dobónak: • Jobbikat lám köztök elfeledtük volt, Néma barátokaak négy gyalogjok volt.« Az 1552. évben 8zonbaD, midőn a török had megtámadta Eger várát, a portyáző törökök elől a szerzetesek elmenekülhettek, de valószínű, hogy ugyanekkor már felgyújtották, kirabolták, esetleg részben le is rombolták a kolostort és templomot, mert itt a szerzetnek ezekben a zava ros időkben teljesen nyomavósz. A elhagyott birtokokat és vagyont az ostrom után már az egri vár provisorai kezelték, mígnem 1557-ben kelt egy mandátumával Ferdinánd, az akkori király úgy intézkedett, hogy a szerzet volt birtokait, amíg a rend visszatér, az egri káptalannak engedi át. Nem tokáig voltak a javak azonban a káptalan birtokában sem, mert Verancsics Antal, a XVI század egyik leg nagyobb, nagyműveltségű püspöke magának követelte azokat. A porös ügy végre úgy dőlt el, hogy a király 1559-ben vissza vonta a képtelen részére az adó mányozást és a birtokokat a püspök tulajdonába helyezte. Az elkövetkező csatazajjal teli évekből azután már semmit sem tudunk a rendről, sem birtokairól : az állandó veszélynek kitett végvár közelében sző sem lehetett békö*, csendes szerzetesi életről. Nemsokára, 1596 bán elbukik Eger is és ezzel közel száz esztendős török uralom borult az Eger völgyére és messzi környékére. A török hódoltság, majd a kuruc idők elmúltával lassanként kezd ismét magához térni ez elaiélt nemzet, megindul újra az építő-munka. Eger legnagyobb pompaszerető püspökeinek egyike a barokk korban, gróf Barkóczy Ferenc, vette újra kezébe a tárkányi elhagyatott romok újraépítésének ügyét és az 1755. évben, — 200 évvel első pusztulása után — a romok felett új élet-indul. Barkőczy a mezítlábas, nazaré- nus, vezeklő barátokét telepítette ide és új klastrom és templom állott nemsokára a régi helyén. A most feltárt részen is már világosan megkülönböztethetők a középkori gótikus falak hajszálnyi pontossággal faragott kőkockái a későbbi, barokk időkben használt könnyebb építési mód falazataitól: de a további ásatások és felmérések lesznek hivatva eldönteni, hogy az újabb építkezés a régi alaprajz felhasználásával készült-e, mit tudtak még a XVIII. század folyamán felhasználni a régi falakból, romokból. A nazarénusok szerzete azonban a pápa által megerősítve nem volt, az itteni település is 1767 bán megszűnik, éB az épületek omladozni, romlani kezdettek. Valószínűleg ezen épület is osztozott sok hasonló, elhagyott építmény közös sorsában, jórészt elhordták köveit, anyagjait és ma már, 150 év múltán, csak egy kis halom, és a völgy fennmaradt neve emlékeztetett a nagy kultúrájú szerzetesek monostorára és templomára. Ezzel megismertük a hely történetének fontosabb mozzanatait és ez a kis ismertetés is meggyőzhetett bennünket arról, hogy a most feltárt romok egy nagy- múltú intézmény életével vannak szoros összefüggésben. Ma az a helyzet, hogy a most készülő autóút a jelenlegi tervek szerint, középen metszené keresztül a romok területét és az út helyén, mintegy 12 m. szélességben annyira le kellene mélyíteni a terepet, hogy ez az ottani összes fala« és alapok megsemmisülését vonná maga után. Meg kell tehát menteni mindenképen az értékes falmarad ványokat, mert ezek beszédes tanúságai lesznek egy középkori kolostor kiképzésének, beosztásának, esetleg az ilyenfajta épületeknél külön kialakulhatott stílus-árnyalatoknak. És nekünk, egrieknek, még egy okunk van, hogy a romokat megmentsük a végleges enyészettől. Eger városa az egykorú, régi időkből fennmaradt Írások sze rint egyike volt Magyarország legszebb középkori városainak. Sajnos azonban a sok háború, ostrom, törökvilág, majd a barokk ér újabb idők meg nem értő szelleme jóformán összes akkori emlékeinket elpusztította, úgy, hogy ma már oiak egy kereszt- boltozatos folyosó a várban, ugyancsak ott, a jelenleg folyó ásatások alkalmával másodlagos helyekről előkerült profilos töredék és egy-egy, itt-ott beépített kődarab mesélnek a város nagy középkori emlékeiről. Itt s közel ben, FMsőtárkányban előkerülő értékek tehát nekünk, egrieknek, különösen fontosak lesznek kultúrtörténeti szempontból, de különben is, olyan eredmények várhatók ott, amelyek a magyar archeológia részéről is megbs- csülendők és kell, hogy az illetékesek mindent elkövessenek a romok megmentésére, különösen akkor, ha — amint ez a jelenlegi helyzetből valószínű — nem járna anyagi és technikai nehézséggel, hogy a készülő új út ezen a részen néhány méterrel odébb helyeztessék. Hevesy Sándor.
