Eger - napilap, 1930/1

1930-06-29 / 145. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEÜM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.- KIADÓHIVATAL EGÉR.LYCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87 - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54.558. : XLI. évfolyam 145. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1930 június 29. A közigazgatási bíróság megsemmisítette a szolgabirói választásokat Az űj választásokat minden valószínűség szerint szeptemberben tartják meg. Az osztrák kancellár meglátogatja a magyar kor­mányt. Schober János osztrák szö­vetségi kancellár julius 7 én a magyar kormány meglátogatá­sára két napos tartózkodásra Budapestre érkezik. Károlyi József gróf lemond mandátumáról. Székesfehérvár, junius 28. Komoly forrásból származó hírek szerint Károlyi József gr., Székesfehérvár képviselője le­mond mandátumáról. Ezzel kap­csolatban mozgalom indult meg a kerületben aziránt, hogy Szé­kesfehérvár titkosan választhas­sa képviselőjét. Egy magyar autós 55 perccel előzte meg a berlin-páris expresszt. Berlin, június 28. Szénássy Alán ismert buda­pesti versenyző s egy berlini újságíró fogadást kötőit egy gazdag gyárossal, hogy autóval megelőzi a berlin—párisi «T.« vonatot. A fogadást Szénássy nyerte meg, 18 óra 5 perc alatt téve meg az 1100 kilométeres utat, amelyet az expressz ciak 19 óra alatt futott be. Tegnap 33 fok volt a meleg Egerben. Budapest, június 28. A Meteorologiai Intézet jelen­tése szerint hazánkban tegnap zivatarok voltak. Az Alföldi ré­szeken 36 C fokra emelkedett a hőmérséklet, ma azonban az óceáni beáramlások következté­ben 5—6 fokos csökkenés mutat­kozott. Budapesten 26, Egerben 28 fokot mértek ma délben. Prognózis. Változóan felhős, mér­sékelten meleg idő várható egyes helyeken zivatarokkal. * Eger, június 28. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 33 C. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 168 G. fok. Ma reggel 7 órakor 220 G. fokot mértek. — Ugyanekkor a barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 758 4 mm. Szélcsend volt. Eger, június 28. Hevesvármegye főispánjához ma délelőtt érkezett meg a köz- igazgatási bíróság Ítélete, mely­ben a bíróság megsemmisíti a Hevesvármegyé­ben megtartott szolgabirói vá­lasztásokat. A szolgabirói választások el­len Kovacsóczy László, volt gyöngyösi szolgabíró adott be panaszt, mivel a jelölésből ki­esett. A közigazgatási bíróság a be­adott panasszal kapcsolatosan felülvizsgálta a választás egész anyagát és a szolgabirói választásoknál olyan jeleket talált, amelyek vé­leménye szerint kimerítik az alaki szabálytalanság fogalmát. Nevezetesen, hogy a főiipán Eger, június 28. Ez év őszén már megvalósít­ják Hevesvármegye és Eger vil­lamosítását s végre révbe jutnak azok a nagykoncepciőjú tervek, amelyek evvel a villamosítással kapcsolatban megoldásra várnak. Mióta ez az ügy a megvalő- sűlás stádiumába jutott, tendenciózus híresztelésük keltek szárnyra, amelyek különösen az utóbbi na­pokban félre nem érthető módon azt célozták, hogy megzavarva a polgárság nyugalmát, esetleg bizalmatlanná tegyék a lakos­ságot a város vezetőségével szemben. »Potomáron kapja a város a villanyt,€ — így öltött konkrét formát a vád, — »és a lakosság­nak drágán adja.« A szavak mö­gött gyanúsítás érzik, mintha az illetékes tényezők, nem törőd­ve a súlyos gazdasági helyzettel, végsőkig ki akarnák meríteni a tizenegy szolgabirói állást egy­hangú szavazás útján töltött be és nem rendelt el mindegyik ál- llásra, három jelöltet állítva, kü- lön-külön titkos szavazást, csu­pán a tizenkettedik állás betöl­tésénél. Hedry Lőrinc dr. főispán ilyen intézkedésének oka az volt, hogy a tizenegy állást eddig is be­töltő pályázókat leszámítva, a három uj pályázó kimondottan csak a tizenkettedik szolgabirói állásra pályázott. Ezek szerint tehát a várme­gye főispánja a közeljövőben kiirja az új pályázatokat a tizenkét szolgabirói állásra, és a törvényhatóság az ui válasz­tásokat minden valószínűség szerint szeptemberben tartja meg. város lakosságának fizetőképes­ségét. Azt azonban futólag felemlítik, hogy a különbözetből a város­nak tűrhetetlenül rossz állapot­ban levő utait fogják rendbe- bozatni. Azt csak a kérdésben teljesen tájékozatlan és nem kevéssé rosszakaratú vélemény nem látja, hogy végeredményben újabb megterhelésről itt szó sincsen, hiszen ha nem került volna tető alá a villamosítási szerződés, az utakat akkor is meg kellett volna csináltatnia a városnak s a vil­lamos áram semmivel se lett volna olcsóbb, mint most, hiszen a mostani városi üzem látta volna el a villanyfogyasz­tást. Ebben bz esetben kölcsönt kellett volna felvenni az útépítés lebonyolítására, így azonban minden újabb megterhelés nélkül a város utai A hadirokkantait. A hadirokkantak országos nagygyűlése feltárta mindazokat a fájó sebeket, amelyek a rok­kanttársadalom lelkét égetik. Kétszázhetvenezer ember nehéz sorsa és nehéz keresztje mered az ország színe elé. Bénák, nyo­morékok, özvegyek és árvák szemrehányó kérelme hangzik felénk: becsüljétek meg azokat, akik elmentek a harcterek fekete földtömegei alá és elhagyottan hagyták vissza családi tűzhe­lyüket. Lassan és lassankint fogyat­kozik állandóan a rokkantak száma, pusztul és sorvad sok életérték, amelyből nem egyet meg lehetne menteni. Nem késhet már a rokkant­törvény. Itt az ideje, hogy a rokkantjelvény díszítse minden rokkantunk mellét és figyelmez­tessen mindenkit arra, hogy itt járnak közöttünk a háború leg­szerencsétlenebb áldozatai és ezekről pillanatnyilag megfeled­keznie sem az államnak, sem a társadalomnak nem szabad. A rokkanttörvény feladata, hogy a rokkantjárulékok mi­előbbi rendezése mellett, az or­szággyűlés a gyógykezelés kér­dését is rendezze, a mostanival szemben méltányosabban és ha­tályosabban kiterjessze. Az árva­segély. mai elégtelen összege mi­előbb felemelendő, mert az arra rászorultaknál egyedül és kizá­rólag a nagyobb mérvű segélye­zés volna az, amely az árvák helyesebb és jobb neveltetését, helyes táplálkozását és ruházko­dását biztosítaná. Végül a rokkantak és hadi­özvegyek hadikölcsön-ügye sem maradhat sokáig úgy, amint most van. A valorizáció során elsők­ként a hadirokkantak ős hadi­özvegyek hadikölcsönét kell va­lorizálni. Tizenkét évvel a háború be­fejezése után elérkezett immár az utolső pillanat, hogy a kor­mány legnagyobb részvéttel és a legmelegebb szeretettel karolja fel társadalmunk e szerencsétlen rétegének ügyét. A rokkantjel­vény mellett a legsürgősebben tető alá kell hozni a rokkant­törvényt is. Egyik kérdés ren­dezése sem tűr már halasztást. Nem szerelik át a villamos vezetékeket Tendenciózus híresztelések a háztulajdonosok »újabb meg­terheléséről.« — A villamos müvek igazgatója nyilatkozik a kérdésről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom