Eger - napilap, 1930/1
1930-06-25 / 141. szám
1930. jűniu* 25. EGER s Összefér-e egymással a sertéshizlalás és az összeférhetetlenség kérdése?! Eger, június 24. Dicsérjük az őszinteséget amely* lyel Kripka József városi képviselő végre egyszer írásban a nyilvánosság előtt vallotta be, hogy segítőtársa annak a hizlalás! manővernek, mely az O. E. H.-tól kölcsönvett pénzen egy 70—80 gyermekes ovőda létezését veszélyezteti, ugyanannyi gyermek egészségét károsan befolyásolja. Azért dicsérjük, mert erre a vallomásra egész nyíltan megkérdezhetjük, hogy van-e tudomása a »képviselő« urnák az összeférhetetlenség szó jogi és etikai létezéséről?! Mert ha van, akkor egy jókora adag merészség kell ahhoz, hogy valaki a saját ügyében hóna alá kapva a jő öreg Siller bácsit (ugyanosak városatyát) elmenjen a vármegyén levő felebbe- zésének referenséhez s ott elhallgatva a saját érdekelt voltát, kiprotegálja »megsegített társának« Szajlai hentesmester- nek hatósági engedély nélkül épített hizlaldáját. Ez a megjelenés mindenben kimeríti a városatyára nézve kötelező összeférhetőség súlyos jogi megsértését, de még inkább beleütközik abba az erkölcsi oldalába ennek a kérdésnek, mely minden kényes ízlésű, a fórumon szerepelni akaró embert kell, hogy érdekeljen • maga előtt zsinórmértékül tekintsen. Ez annyira súlyos kérdés, hogy föltétlenül foglalkozni kell vele Eger város képviselő- testületének s felderíteni azokat a bát akarják a Tátra központjává tenni. Mindenki sokat járt-kelt, de senki sem érez fáradságot. A közös vacsorán tósztokkal ünnepük dr. Csekkel Ferencet és Bortnyák Dezsőt, s Tarján Pál kifogyhatatlan bon mot-jai állandóan derűs hangulatban tartják a magyar kolóniát. Harmadnap nehéz szívvel veszünk búcsút. Mindenki vet még egy-egy pillantást a hóval szegélyezett Lomnici és Gerlaoh- falvi csúcsokra s délnek kanyarodva a Poprádon és egy gyönyörű völgyön keresztül nekivágunk az 1200 méter magas Javorinának. Merész tükanyaro- kon, szeszélyes szerpentineken, virágos erdők szélén túl feltűnik a szepesi völgyek gyöngye, a sztracenai völgy. Minden autó önkénytelenül stoppol. Egyszerre 20—30 fényképazőgép kattog, van aki 10 felvételt is készít a sztracenai völgy sziklakapujáról. Senki sem tud betelni a csodás sziklák alján kígyózó kis patakkal s a táj pazar szépségeivel, Félórás sétagyaloglással felvonatkozásokat, amelyek Kripka Józsefet ehhez a felebbezéshez s annak oly buzgőjpártolásához fűzik. Kripka ugyanis nem akarja egész nyíltan önként bevallani, hogy hát mennyire Is terjed az ő »segítő társasága« Szajlaival szemben ? Mert az a szerény elszólása, hogy >én aki ebben az ügyben nem annyira üzlettárs, mint inkább segítőtársa vagyok Szófiainak«, gyanús és homályos következtetésekre adhatna alkalmat egynémely kiváncsi embernek. Mi az, hogy nem »annyira« üzlettárs? Mennyire? Nem any- nyira, amennyire szeretné ? Mert ha annyira, amennyire ott a környéken tudni vélik, akkor már nBgy baj van az összeférhetetlenség körül. Milyen jó volna például ezeket a kérdéseket tisztázni, nehogy a gyanú öljön. Elég, ha ovoda mellett hizlalt disznókat ölnek le az egri zsírárak letörése végett. Sokak megtévesztésére alkalmas Kripka úr a »Hevesvárme- gyé* ben megjelent oikkének az a kitétele is, hogy az ovoda »közelében« levő szállás nem ártalmas. A »közelében« sző azt is jelentheti, hogy az ötödik szomszédban van 1 Pedig dehogy. Értsük meg a szót: a legközvetlenebb szomszédságban van. Ha még közelebb volna, már egybe volna építve. Pont az óvodákért falát alkotja a hizlalda épülete s a fal résein keresztül szép csendesen beszivárog a legközgazdaságibb lé az ovodakertbe, érünk a dobiinai jégbarlangba, ahol csodálkozva gyönyörködik mindenki a roppant jégfalakban és a jégkristályok ezer színnel ragyogó képeiben. A jégbarlangi vendéglőben elfogyasztott ebéd után ujre hegyeknek fordul a vezérautő. A murányi fensíkra kapaszkodunk és Murány várát elhagyva Jols- va és Tornaalja után újra élőt tünk a magyar határ. Felejthetetlenül szép három nap volt, csak az hangolta le kissé, hogy ez a sok szépség, ez a föld, annyi dicsőségünk tanúja már nem a miénk. De hiszünk és várunk, mert hitet erősítő volt egész túra utunk. Hiába minden cseh erőszakoskodás, Rozsnyón túl sem hallani más beszédet, mint magyart s amerre csak autóink átszaladtak a színmagyar falukon, az egyszerű emberek vágyakozó szeretettel integettek s ha pár szót válthattunk elszakított véreinkkel, megértettük egymást, egyre gondoltunk, egy jutott eszünkbe: nem marad sokáig így. Odaát tűrnek és szenvednek, de hisznek és várnak. alkotván illatozó tócsákat a gyermekkultura nagyobb dicsőségére, mely kultúra szerencsétlen áldozatai nap nap mellett ott ájul- doznak hat méternyi távolságban az ovodaudvaron. Abban igazat adunk Kripka úrnak, hogy nemciak a Szajlai- féle disznószőliodát kell városon kívülre telepíteni, hanem az összeseket, bárhol is legyenek, mintehogy a Szarvas-téri laktanyai hizlaló kitelepítése folyamatban is van. Nevezze meg Kripka űr azokat a belvárosi házakat, ahol a városi szabályrendeletek felrúgásával disznót hizlalnak, könyörtelenül ellenük Is megindítjuk a küzdelmet. Nekünk nincs disznózsír a fejünkön, mi bátran járhatunk a napon ! (=) Kántortanítók párbéré- nek kiszolgáltatása. Heveevármegye alispánja mindenközségi elöljáróságához körrendeletét intézett, a tanítói fizetésbe betudott kántori pirbér- javadalom kifezetése körül tapasztalt rendellenességek és késedelmek megszüntetése céljából. Eszerint a kántori párbért negyedévi előzetes részletekben tartozik az illetékes tényező előlegezni, tekintet nélkül arra, hogy a fedezetet behajtotta e, vagy sem. Ha a községnek nem áll megfelelő pénzösszeg a rendelkezésére, erről az előlegezésről akár függő kölcsön felvételóval is gondoskodnia kell. Miathogy fontos kulturális és szociális érdekek fűződnek ahhoz, hogy a tanítók illetményeiket késedelem nélkül megkaphassák, addig is amíg akár a törvényhozás, akár a kormány rendeleti úton, generálisan rendezi a kántori párbérilletmény kérdését, Ckolicsányi Imre alispán kötelességévé teszi a községek vezetőinek, hogy ennek a negyedévi előlegezésnek minden akadályát elhárítsák. Valentinyi Károly felgyógyult. Megírtuk annak idején, hogy Valeniinyi Károlyt, az egri motoros gárda sok dicsőséget ért versenyzőjét a május elején Budapesten megtartott Tourist Trophyn baleset érte. Egy kanyarulatban nekivágődott egy fának és bal lábszárát három helyen eltörte. A szerencsétlenül járt Valen- tinyit az Uj Szent János kórházban vették ápolás alá, ahonnan a napokban tért haza. Munkatársunk ma délelőtt találkozott a kitűnő motorossal. Még mankón jár és a lábán könnyű gipszkötés. Vidám szemmel kopog az utcán. — Mi újság? — Megvagyok, megvagyok. — Mikor ül a gépre? Elneveti magát: — Már ültem ! Még a múlt héten. Igaz, kicsit könnyelműség volt, de oldalkocsis gépen voltam, nem történt semmi baj. — De legközelebb már komolyan nyeregbe szállók. így beszél Valentinyi, gipszben, mankóval, de hallatlan motoros szenvedéllyel. HÍREK ' 1930. június 24. — Doktorrá avatás. Levolt Istvánt, Velcsey István egri gyógyszerész unokaöccsét f. hó 21.-én avatták kitüntetéssel a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a gyógyszerésztudományok doktorává. — Lloyd autóklrándulás Egerbe. A Lloyd miskolci utazási és fürdőzési iroda, mely már az 'ország határain is túlmenő igen jól sikerült kirándulások rendezésével mutatta meg arravalóságát, vasárnap, június 29 én Egerbe társaskirándulást rendez. — Értekezlet Hatvanban a szegényügy rendezéséről. Vasárnap délután érkezett Hatvanba P. Oslay Oswald ferences tartományfőnök, a hevesvármegyei és országos sze- gényügy rendezésének kezdeménye zője, hogy előadást tartson a szegényügy rendjéről. A tartomány- főnököt a vasúti állomáson Víg Vilmos, a hatvani szegényügyek vezetője fogadta, majd az Apolló mozgóba hajtatott a vendég, ahol Lévay Mihály v. püspök és Vár konyi Sándor főjegyző üdvözölték. Az előadást Hatvan lakosságának színe java jelenlétében, zsúfolt padsorok mellett tartotta meg P. Oslay. — Sportverseny Tiszafüreden. Élénk érdeklődés mellett folyt le négy község, Tiszafüred, Tisza szőllős, Örvény és Poroszló 300 ifjúnak körzeti sportversenye Tiszafüreden az elmúlt vasárnap. A község határában szabadgyakorlatokból, stafétafutásból és céllövészetből álló versenyek voltak a csapatok között. Első lett egyik Tiszafüredi csapat. A példás rendben lefolyt versenyt az ifjúsági egylet helyiségében reggelig tartó táncmulatság fejezte be. — Szent Imre ünnepség Feldebrőn. A feldebrői elemi iskola tanulói szépen sikerült ünnepélyt rendeztek Szent Imre herceg jubileumának emlékére a feldebrői Kultúrház dísztermében. A tanulók előadták a »Három Imre« c. ifjúsági színművet nagy sikerrel. Az ünnepi beszédet Schick Emil esperes- plébános mondotta. °Á SINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK T- I
