Eger - napilap, 1930/1

1930-06-18 / 136. szám

1930. jűniui 18. EGER 3 Ünnepélyes keretek között bocsátotta el az egri tanítóság nyugalomba vonuló kartársait Veszélyben az Életünk! Flittel meg kell védenünk! A legyek utálatos peték hordozói és a legvisazatasil- tóbb helyeken élnek és táplálkoznak. Amikor ele­delünkön végigsétálnak, piszkos lábaik sokszor halálos betegségek csiráit hagyják hátra. Óvjak meg ettől osaládnnkat. Permetezzünk Fii tét Fiit megöli a legyeket, szúnyogokat, bolhákat, tét- veket, molyokat, hangyákat, svábokat, poloskákat... és elpu8atltja petéiket is. Veszélytelen. Nem hagy foltot. Fiit nem tévesztendő össze más rovarirtókkal t Sárga kanna — fekete sávval. FLIT Gyorsabban 8y6gy***rve(yés«iti R.-T, Budapest, VL, Figyeld ucoa tt 9 ) Eger, június 17. Az »Eger Főegyházmegyei R. K. Tanítóegyesület« egri köre a napokban tartotta rendez évi közgyűlését, melynek keretében bensöaégez ünneplésben része­sítették Kelemen Lajos líceumi igazgató-tanítót abból az alkalomból, hogy a kultusz­miniszter ót a Magyar Tudo­mányos Akadémia javaslatára az ötszázpengős Wodianer-díjjal tűntette ki. Ugyanekkor vett búcsút a szintén nyugalomba vonuló két érdemes tagjától: Bíró Kálmán és Róvász Róbert c. igazgató tanítóktól. Az előbbi 46, az utóbbi 40 évi szolgálat után megy a jól megérdemelt nyugalomba. Meyer Béla kanonok-plébános elnök nagy­hatású megnyitó beszédében ízt. Imre herceg emlékének hódolt, majd vitéz Subik Károly egyházm. főtanfelügyelő meleg érzéstől sugárzó beszédben ün­nepelte Kelemen Lajost, a ma­gyar kath. tanítóság nesztorát, büszkeségét: — A magyar tudósok érdemes testületé: a Magyar Tudományos Akadémia találta őt a legmél­tóbbnak a kitüntetésre. S Kele­men Lajos erre a kitüntetésre valóban rá is szolgált. Büszkén valljuk őt magunkénak, de büiz- kesége ő városunknak, egyhá­zunknak s a hazának egyaránt. — A magyar tanítóság elé kö­vetendő példaképül lehet őt állí­tani, aki közel félszázadot töltött el a tanítói pályán nemes köte­lességtudással, soha nem lankadó lelkesedéssel. Folytonosan tanult, képezte magát, csak azért, hogy minél nagyobb hasznára legyen a hazafias, vallás-erkölcsös taní­tásügynek, a társadalomnak, egyháznak s a hazának. Most boldogan tekinthet vissza. A szü lók ezrei, a tanítványok hatalmas serege soha nem szűnő hálája rajongó szeretető zárta szivébe az ő nemes egyéniségét. Örülhet — úgy mond — mert felmagasz­tosult. Vele örvendezünk, ünne­peljük és meghajlunk előtte. — Nemcsak azért, mert példát mu­tatott, hanem azért is, hogy pél­dájával világítson előttünk mind­addig, amíg kath. tanító van a magyar hazában. Majd igaz sajnálatának adott kifejezést, hogy a nagy örömbe üröm is vegyült. Kelemen Lajoson hívül még két érdemes kath. tanítót vesztenek el az egri kath. elemi iskolák Bíró Kálmán és Réváss Róbert személyében, akik­nek távozása érzékeny veszteség a kath. iskolaügyre. — Az egy­házhatőság és a rőm. kath. isko­laszék nevében teljes elismerést s hálás köszönetét mond nekik hosszú, a kath. iskolákat meg­alapozó áldásos működésükért. Isten áldását kéri rájuk s kívánja, hogy kisérje őket a méltán mag­érdemelt nyugalomba a jól vég­zett munka boldogító tudata. Iftena I. Gyula kir. tanfelügyelő lendületes be­szédben rajzolta meg Kelemen Lajos 47 évi lelkes, áldozatos tanítói pályáját, mely idő alatt közel 4 ezer tanítványt bocsáj- tott szárnyra, az egyesületi élet­ben kifejtett hatalmas munkás­ságát, majd irodalmi működését. Beszéde végén a jelenlevők lel­kes éljenzése közben átnyújtotta ez ünnepeltnek a vallás-és köz­oktatásügyi miriizternek a Wo- dianer-díj adományozására vo­natkozó okiratát. Fekecs Sándor igazgató-tanító a tanítótestület végtelen örömét, nagyrabecsülé­sét és belső tiszteletét tolmá­csolta az ünnepeltnek, míg Szügyi Trajtler Géza gyak. iskolai igazgató-tanítóba Kath. Tanítóegyesületek [Orszá­gos Szövetsége nevében, mint annak alelnöke, üdvözölte Ja [ki­tüntet ett igazgató-tanítót. Ezek után az elnöklő prépost­kanonok üdvözölte még az ün­nepeltet. Végűi Kelemen Lajos mondott hálás köizönetet a ma­gyar nemzeti kultúra legfőbb őreinek, legmagasabb vezérei­nek : a vallás- és közokt. mi­niszternek és a Magyar Tudo­mányos Akadémiának. Azután benső háláját fejezte ki az egy­házmegyei főtanfelügyelőnek,'[a tanításügy és annak munkásai nagy szeretetétől áthatott beszé­déért, valamint Bárdos Ádám kir. tanfelügyelőnek, aki erre a kitüntetésre őt fölterjesztette és Ittene I. Gyula kir. tanfelügye­lőnek, aki a gyűlés folyamán az ő egyéniségével és tanítói műkö­désével olyan meleg elismerő beszédben foglalkozott. Valamint hálás köszönetét mondott mind­azoknak, akik hozzá olyan nagy szeretettel szóltak, vagy megje­lenésükkel ennek az érzésüknek kifejezést adtak. — Végtelen hála tölti be lel­két, mert a magas kitüntetésben azt a tényt látja, hogy a tudo­mányok legmagasabb csúcsa : a Magy. Tud. Akadémia időn­ként lemegy a tudás kezdetéhez, az elemi iskolához a kezet szo­rít annak munkásaival, a tanító­sággal s ez a kitüntető kézszo- rítás nemcsak neki, hanem az egész magyar tanítóságnak, a tanítői|munka megbecsülésének s értékelésének szól. Ezzel a közgyűlés ünnepi ré­sze véget ért. A folyó ügyek letárgyalása után Lestál Miklós »szent Imre szelleme az elemi iskolai tanításban« címen tartott előadásában kiváló pedagógiai érzékkel mutatott rá, hogyan le­het a szent Imre kultuszt bevinni az elemi iskola tanítási tárgyaiba. Dr. Vécsy László hittanfir a testi nevelés, a test­edzősportok nagy fontosságáról értekezett. Megjelölte hogyan le­het és kell a sportba bevinni a szent Imre-szellemet s ebben a munkában nagy szerepet szán a hittanároknak s hitoktatóknak. Végűi dr. Csanády László tanítőképezdei igazgató tartott igen élvezetes, figyelmet lebi­lincselő felolvasást szentföldi út­járól. Az élénk megfigyelő, látó szemmel járó padagőgui a szent­helyek gyönyörködtető leírásán kívül behatóan ismertette a Szentföld elemi iskolai oktatás­ügyét. HÍREK 1930. június 17. ! — Eger város polgármestere fel­kéri a háztulajdonosokat, hogy a kormányzó születésnapja alkalmá­ból folyó hó 18.-án, szerdán tűz­zenek lobogót házaikra. — Az egri servita templomban vasárnap délután az ezen templom­mal kapcsolatban álló különböző egyesületek tartották meg a »Szent Imre« jubileumot. A zsúfolásig megtelt rendi templomban Sülé János felnémeti plébános mondott ünnepi beszédet. — Esküvő. A tiszafüredi plébá­nia-templomban szombaton eskü­dött örök hűséget Szolomayer György uradalmi gazdatisztnek Surányi Hona, a Margit Leány egyesület általános szeretetnek ör­vendő tagja, akinek esküvőjén tes­tületileg vettek részt az egyesület tagjai. — A vasárnap lezajlott Szent Imre ünnepségről számos felvételt készítettek az egri fotográfusok. Nyomataikat — amelyeket a fővá­rosi lapok is leközölnek majd — — az egri üzletek kirakataiban állították ki. Rónai Hajnal felvé­teleit Széchenyi uccai műterme bejáratánál láttuk, a Sajtószövet­kezet kirakatában pedig Horváth János amatőrképei vannak. a SINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK 1»

Next

/
Oldalképek
Tartalom