Eger - napilap, 1930/1

1930-06-14 / 133. szám

Arä 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTÁT AKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLI. évfolyam 133. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1930 jtlnius 14. Az egri tanulóifjúság nyilvános Szent Imre ünnepélye A törvénykezés egyszerűsítése és a hitelvédelem. Budapest, június 13. A törvénykezés egyszerűsíté­séről rendelkező törvényjavaslat tárgyában az Országos Hitelvédő Egylet előterjesztéssel fordult az igazságügyminisztériumhoz, rá­mutatván arra, hogy a perek éa eljárások számának csökkenté­sét elsősorban oly rendelkezések szolgálják, amelyek a preventív hitelvédelem kiépítését mozdít­ják elő. Minél megbízhatóbban és köny- nyebben értesülnek a hitelnyúj­tók, az adósok vagyoni helyze­téről, annál inkább óvakodhat­nak a könnyelmű kihitelezásek- től és az ezeket nyomon követő peres eljárásoktól. Ennek fo­lyamán az Országos Hitelvédő Egylet kéri annak a rendelkezésnek megszüntetésit, hogy a közzé­tett árverési hirdetményben a végrehajtást szenvedő neve nem tétetik közzé. A hirdetménynek az adős neve nélkül való közzététele nem biz­tosít publicitást, nem tájékoztat­ja a hitelezőket arról, hogy mely adős ellen rendeltetik el árverés, más felől az árverések iránt ér­deklődök figyelmét sem hívja fel kellően és így jelen alakjában e hirdetmények közzététele üres . formalitássá vált. Az adős nevé­nek publikálása bizonyos esetek­ben lehetetlenné tehet teljesen eladósodott személyek részéről újabb, rosszhiszemű hiteligénybe­vételeket. Az osztrák kormány az adók leszállításának kérdésével foglalkozik. Bécs, június 13. Az osztrák kormány már ré­gebb idő óta foglalkozik az adók leszállításának kérdésével s ezt a szándékát a nagy beruházási kölcsön kézhezvétele után végre akarja hajtani. Ennek keretében fel fogják emelni az adómentes létminimumot 1400-ról 1800 vagy 2000 ezer schillingre, leszállítják a jövedelmi adónak a legalsó és legfelső adótételeit és redukálni fogják az örökösödési adótétele­ket is. Eger, június 13. Az egri tanulóifjúság vezetői elhatározták, hogy a Szent Imre év alkalmából nem csak az is­kolai ünnepélyeken hódolnak Szent Imre emlékének, hanem nagy nyilvános ünnepélyen is tiszteletet adnak a magyar if­júság védőjének. Ezért a városi Szent Imre bizottság ügy hatá­rozott, hogy még a tanév lezá­rása előtt, junius 15.-én vasár­nap rendezi meg az ifjúság hó­doló ünnepélyét. Eger, a katholikus iskolavá­ros, bizonyára maradandó be­nyomásokat keltő ünnepély szín­helye lesz vasárnap délután, amikor majdnem ötezer ifjú se­regük össze fegyelmezett oszlo­pokban a vallásos kegyelet gon­dolatában egyesülve. A rendező bizottság az ünne­pély részletes tervezetét a következőkben állította össze: I. Zenés takarodó. Junius 14.-én este 8 órakor zenés takarodó a város főbb uccáin. Részt vesz benne a 14. m. kir. honvéd gyalogezred, a Koháry István cserkészcsapat és a Bornemissza Gergely cserkész- csapat zenekara. II. Ünnepélyes szent mise a fő­székesegyházban. Junius 15.-én d. e. 9 órakor a hatóságok és az összes taninté­zetek részvételével. III. Hódoló ünnepség az Eszter­házy téren a főszékesegyház előtt 15.-én d. u. 18 órakor. Résztvevők : az összes egri tanintézetek növen­dékei, a leventealakulatok és cserkészcsapatok, részt vesznek továbbá az ünnepélyen a ható­ságok, testületek kiküldöttei és a hitbuzgalmi, kulturális stb. egyesületek. A főszékesegyház előtti elzárt térségre csak a fel­sorolt testületek (intézetek), va­lamint a hatóságok, egyesületek képviselői léphetnek be, akik meghívót kaptak. felvonulás az ünnepélyre: Zárt menetben, az ifjúság hár­mas oszlopsorokban, lehetőleg zászlók alatt. Elhelyezkedes: az elhelyezke­dés csakis a rendező bizottság által kijelölt helyeken, a fehér karszalagos rendezők útmutatása szerint történhetik. A hatóságok, egyesületek képviselői a szé­kesegyház előtti zárt négyszög­ben foglalnak helyet. Az ünnepély műsora: Az ünnepély pontosan 6 óra­kor kezdődik. 1. Himnusz énekli az egész tanuló ifjúság, kiséri a 14. honv. gyalogezred zenekara. 2. Sik Dohnányi: Himnusz Szent Imre királyfihoz, énekli az ifjú­sági egyesített énekkar katonai zenekar kísérettel, vezényel Me- iszner Imre karnagy. 3. Lehotay Árpád a Nemzeti Szinház művé­sze szava). 4. Balassa-Meiszner: Fohász Szent Imréhez, énekli a középiskolai ifjúság egyesített énekkara. Meiszner vezénylésé­vel. 5. Ünnepi beszéd Szent Im­réről: Mondja dr. Hedry Lőrinc főispán. 6. Pápai himnusz: Ének­li az egész tanuló ifjúság kato­nai zenekar kísérettel. 7. A líce­um erkélyén lévő előkelőségek előtt az iskolák ünnepélyes me­netben elvonullak. VI. Az elvonulás: az ünnepély bevégeztével a résztvevő összes ifjúsági csopor­tok, leány középiskolák is elvo­nulnak a Lyceum erkélyen levő egyházi és világi vezetők előtt. Kiindulási pont: a székesegy­ház oldalbejárőja előtti tér. Menetirány: A Széchenyi ut­cán át a cisztercita templomig. Onnan a csoportok a mellékut­cákon át az eloszlási helyükre mennek. As elvonulás rendje: 1. Leány­középiskolák, leány gazdasági iskola. 2. Főiskolák. 3. Fiűközép- iskolák. 4. Siketnémák intézete, szőlészeti és borászati iskola. 5. Elemi iskolák. 6. Leventék. 7. Cserkészcmpatok. A rendezőbizottság ez úton felkéri az ünnepély és elvonu­lás színhelyét környező házak tulajdonosait, hogy házaikat fel- lobogőzni szíveskedjenek. Ml lesz Romániában? Európa és Magyarország is, az érdektelen szemlélők objek­tív magaslatából nézik a romá­niai eseményeket. Mi következik Romániában, hogyan alakulnak a Balkán szellemétől fütött párt­harcok, személyi küzdelmek ab­ban az országban, amelyet so­hasem szabad a nyugateurőpai parlamentáris hagyományok, vagy a mc gyár ezeréves közjogi iskolázottság szemüvegén át bí­rálni, — az most már a jövő kér­dése és Románia belső ügye. Nem a mi dolgunk, hogy ki a király Romániában, ki a hata­lom birtokosa, ki a miniszterel­nök és ki akarja megoldani a lehetetlent: a regát ős Erdély egybeforrasztását s ki akarja egy nevezőre hozni a két külön tör­ténelmi fejlődés kohójában szü­letett lelkeket. A romániai logikus logikátlan­ság minden idegeket feszítő ese­ményeivel egyetemben, csak ab­ból a szempontból érdekel min­ket, hogy mi lesz a kisebbsé­gekkel ? De ebből a szempontból aztán érdekel. Az 1919 december 9-én Páriá­ban aláírt kisebbségi szerződés Románia és az Egyesült és Tár­sult Hatalmak képviselői között, végrehajtás nélkül maradt. Még azt a csekély mozgási szabad­ságot sem valósította meg Ro­mánia, amelyet a győző nagy­hatalmak felriadt lelkiismerete, a szörnyű igazságtalanságok el­követésének idején biztosítani akart. Ez a szerződés nemzet­közi jogérvényű, tehát nem Ro­mánia belső ügye, hogy mi lesz a kisebbségekkel, javul-e a sor­suk, megkapjáke azt a törvény- előtti egyenlőséget, nyelvhasz­nálati jogot, kulturális szabad­ságot, ethnikai egyéniségük sza­bad fejlődésének lehetőségét, a- mely megmenti a balkáni nívó­ban való végleges elmerüléstől a román szuverénitás alá utalt magyarokat. Hirek hallatszanak és színes szappanbuborékok, mesék szál- longanak II. Károly román ki­rály magyar barátságáról. így van-e ez? Nem tudja senki. Mi vagyunk az elsők, akik örven­dezni tudunk annak, ha bebi­zonyul, hogy ez a magyar ba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom