Eger - napilap, 1930/1
1930-06-08 / 129. szám
1930. június 8. «ans« janiin mt in »iiiiaimmmBaBattWM»i»»BBai« obeliszk egy budapesti szobrász- művészt, idegen kőfaragókat gaz dagítana, addig a Hősök Házát egri tervező, egri építész, egri építészeti formák figyelembe- • vétele mellett, egri iparosokkal s munkásokkal építené fel, tehát a pénz teljes egészében itt maradna. Még azt is be lehet vetni a mérleg serpanyöjébs, hogy Egerben objektiven ítélve, nincs igazán alkalmas hely. tőr vagy park egy nagyobb erányű emléamű méltó eluelye- zésére, mig beépítendő területünk ven éppen elég. Hogy a Hősök Háza viszont több költséget igényelne, mint egy emlékmű, ez* szívesen kon- cedálom, da hol van az megirve, hogy ennek a gondolatnak egy vagy két év alatt kel! megváló suinis s az objektív ítélkezőnek el kell ismernie, hogy még ugyanakkora méretű költség melleit is, mint amennyibe az összes egri hőéi emlékművek kerülni fognak, a Hősök Háza megoldás kimondhatatlanul nagyobb arányú erkölcsi kamatot nyújt a jövő nemzedékeknek, mint egy szobor emlékmű. Ezeket a gondolatokat még csak ügy nyers, cicomázailen valóságukban vetettem papirra, egy újságcikk keretében nem is lehet ezeket részletesen kidolgozni, de meggyőződésem, hogy a szívükkel gondolkodó s n szó oiális érzénfi embereket még így is meg fogja Dyerni ez a gondolat. Egernek, mely a történelmi műit megbecsülése, művészi értékeinek megmentése terén s újabban a szociális gondosko dás terén (*z?gényügy) oly sok nemeset és újszerűt alkotott, eb ben az ügyben is meg kell találnia azt az utat és mődot. melyet az űj idők szociális lendülete követésre ajánl, nem pedig vakon behódolni an nak, amit a vaskalapos sablon ír elő. Az ügy iránti őszinte együtt érzésből szívesen nyitom ®eg a lap hasábjait a pro és contra hozzászólások számára, mert csak így fog kijegecasedhelni a nyilvánosság segítségével az ed dig tervezetteknél egy sokkal egészségesebb megoldás. Dr. Urbán Gusztáv. Ä GAZDAG CIRKUSZ MA ESTE KEZDI ELŐADÁSAIT!! ü Képzőművészeti Főiskola eőveiMékei Egerben Eger, június 7. A magyar képzőművészet gyors, roaamos fejlődésében jelentékeny szerepük volt a művásztelepeknek. Felfrissülést jelentettek művészetünkben, impresszionistáink, naturalistáink azokban nevelődA SINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK ! EGER ^^.ONDATLAN MOSÁS következtében jobban romlik a ruha, mint a hordástól. Ez a szakemberek véleménye. Ahányszor selymet, műselymet, gyapjút vagy más színes holmit mos olyan szappannal, amely ártalmas anyagot tartalmaz, a rostok gyöngülnek, a szinek elhomályosulnak és az egész drága darab hamar tönkre megy. Tehát ily szappan használata pénzpazarlást jelent! Ne vállalja az|olyan szappan vásárlásával járó kockázatot, — legyen az forgács, pehely vagy darabos szappan, — melyért gyártói nem szavatolnak. Ha azonban Lux szappanpelyhet vásárol, akkor biztos abban, hogy a legtisztább enyhe szappant kapja, pehely formában. Lux nem tartalmaz ártalmas alkatrészeket, egyáltalában semmit, ami a finom szövedéket és a gyönyörű színeket megtámadná. Lux csak a kék dobozban kerül eladásra, sohasem kimérve! Ha nincs a kék dobozban, akkor nem Lux! Nagy nyomora miatt kútba ugrott egy csányi hadirokkant tek « ilymődon váltotta fal a műtermi tónust a plainair, a HBpsüté« és a párázatok finomsága. Művészeink ráeszméllek a magyar föld szépségeire, megismerkedtek a magyar népviseletek «zinpoHjpájával, igazi magyar néptipueokkal, a magyar vidék életével és sajátosságaival. Az utóbbi években a Képzőművészeti Főiskola tanárai mozgalmat indítottak, hogy növendékeiket a nyári szünetre hasonló céllal a vidék különböző váró saiban elhelyezhessék. Egyik-másik váró? megértéssal fogadta képzőművészaink kérését s vendégül látta a serdülő művész generáció tagjait. így Sopron ezidén is 15, Mohács 4, Pécs 6, Fólegyháza 4 ingyenes helyet sjänlott M a szünidő egész tartamára. Magánosoktól is kspott a Főiskola hasonló sjánlaiot. Eger gyönyörű fekvése, szép vidéke, építészeti ritkaságai, történelmi emlékei, pirkjai csak ügy kínálkoznak legalább egy nyári mű- véíztelop létesítésére. Ennek megvalósítsa propagativ szempontból sem lebecsülendő. Glatz O tzkár professzor ilyiráoyű megkeresésére azonban a város súlyos anyagi helyzetére való hi vatkozássaí elutasító választ adott. Ennek ellenére a lelkes fiatalok még mindig bizakodnak egri akciójuk sikerében a most a saját erejükből akarják itt való tartózkodásuk anyagi eszközeit előteremteni. Kiállítást rendeznek, melynek jövedelméből remélik fedezni élelmezésüket s az útiköltséget. A pártolásra mindenképen érdemes vállalkozás résztvevői: Maríinszky János és Vajda István rajztanár jel., Bosznay tanítványai, szövényi Lux Géza rljel., Ridnsy növendéke és borbereki Kovács Zoltán művésznövendék, Vaszury tanítványa. Az aukción résztveaz egy tehetséges egri fiú, Hamza Tibor rajztanárja- lóit is, az egri tauítőkápzö volt növendéke, aki néhány fectmé nyét társai nyaraltatásának javára ajánlotta fel. Hogy komoly művészi vállal kozásről van szó, annak biztosítéka, hogy Glatz Oszkár személyesen is készül lejönni Egerbe, meglátogatni a nyár folyamán a kis kolóniát. Sokat hallunk, olvasunk kui- turföíényről, tehetség védelemről, magyar Athénről, iskolavárosról. Támogassuk, pártoljuk hát a magyar képzőművészet e fejlődő reménységeit! Nyúljunk a hónuk alá s vigyünk tőlük — a nemes célra való tekintettel egy-egy olcsó, de művészi kézzel festett képet! Eger, június 7. Pádár István 49 évei csányi lakos a világháború alatt az orosz harctéren verekedett vitézül s mikor véget ért a nagy próba, ötven százalékos rokkantként került haza falujába. A nagy ember-versenyben a rokkant vitéz nem tudott sehogy sem boldogűlni. Munkájából nem volt képes megélni, hiszen ki alkalmaz nyomorék embert, mikor annyi egészséges kéz kínálkozik a dologra ? A rokkant vitéz, Pádár István tehát elkezdte keserves kálváriáját. Az a pénz, amivel az állam látja el a háború nyomorultjait, az éléshez nem elég, legfeljebb sz éhenhaláetől menti meg őket. Pádár István is erre az útra jutott. A háború óta, két forradalmon át, konszolidációs esztendők után úgy érezte, hogy nem birja tovább a vesszőfutást. Családja feneketlen nyomorban vergődött ■ nem tudta to vfibb nézni kínlódásukat. Az elmúlt napon Terpesen az egyik községi kútba ugrott, hogy így szabaduljon meg súlyos gondjaitól. Az öngyilkossági kísérletnek azonban tanúi voltak, akik hamarosan kötelet kerítettek és kimentették, még élve, a halálra szánt embert, akinek bal lába eltörött s a csontszilánkok keresztül vágták az iz-. mókát is A sebbe iszap került, mikor a kút fenekére zuhant. Az öngyil- kosjelölt sírva tiltakozott az ellen, hogy megmentsék a megutált életnek, de erőszakkal bekötözték és Egerbe szállították az Irgalmatok kórházába, ahol ápolás alá vették. A szerencsétlen ember azonban menthetetlen volt. A nyílt seb fertőzést kapott a vízben és Pádár István a nyomorgó hadirokkant mégis beváltotta szándékát: nehéz kínok között, minden orvosi buzgóság ellenére meghalt vérmérgezésben.
