Eger - napilap, 1930/1
1930-06-03 / 124. (122.) szám
2 EGER 1930. júniui 3. Eger város képviselőtestülete egyhangúan elhatározta, hogy létrehozza a már oly régóta hiányzó múzeumot 12 évre bérbeadják Eger hirdetési jogát. — Éles vita a földadó mérséklése körül. — Ä városi képviselőtestület közgyűlése. — Ez a záizlő, melyet itt felemelnek, a két feladatnak, a munkának és vállárnak szimbo- luma. S a záazlőra hímzett szim- bolum az egri dohánygyárban élő valóság. — Isten adja, hogy ez a zászló, melyre a mi legszebb ékességünk, a Szűzanya éa a szent korona képe van azőve, nemzedékről nemzedékre azálljon tisztán,szeplőtelenül, mocioktalanul. Székely János v. államtitkár, a dohánygyári keresztőnyszoci- alisták vezetője lépett ezután a azőnoki emelvényre éa a szö- vetaég nevében lelkea beszédet tartott. Majd a záazlőazegek bevárásé következett, amellyel ez ünnepély be ia fejeződött. A délután folyamán a vendégek a várost tekintették meg, este pedig a Koronában megtartott táncmulatságon vettek részt. Meg kell emlékeznünk végül az egri dohánygyár igazgatójáról, Oltványi Adorjánról éa lelkea tiaztviaelői karáról, melynek agilis munkája a házi ünnepség szűk kereteit messze túlhaladó sikert éa jelentőséget adott a munkásnép zászlőazentelésének. Budapesti rádió-műsor. Kedd, június 3. 9.15: Hangverseny. Közreműködik Antalffy (félkezű zongoraművész), Rajmoga Klári ének és Molnár Anna (hárfa). 9.30: Hírek. 9.45: A hangverseny folytatása. 11.10: Nem zetközi vízjelzöszolgálat. Vízállás- jelentés. 11.15 : A m kir. államrendőrség zenekarának hangversenye. Közben 12 : Déliharangszó, időjárásjelentés. 12.05: A hangverseny folytatása. 12.25: Hírek. 12.35: A hangverseny további folytatása. I: Időjelzés, időjárás és vízállás- jelentés. 2.30: Hírek, élelmiszer- árak. 3: Piaci árak és árfolyam- hirek. 3 30: Történelmi meseóra. Rendező Somodi Pál. Közreműködik Gál Mózes, Somodi Pál, Diamant Sári, Medriczky Andor, Ilos- vay Gusztáv, Br. Leers Elvira, Szalai Aékike, Talabér Laci és a fehérsastéri polgári iskola énekkara. 4.45: Időjelzés, időjárás-, vízállásjelentés, hírek. 5: Fábry Frigyes előadása: Árvízveszély, árvédelem, vízjelzöszolgálat. 5.30: Eugen Stepat orosz balalajkazene- karának hangversenye. 6.30: Francia nyelvoktatás. 7 : Gáspár Jenő novellája : A zenélő óra. 7.30 : Magyar művészek otthonában. Látó gatás Hubay Jenő budai palotájában. 8 : A m. kir. Orsz. Színakadémia növendékeinek előadása a Stúdióból. »Liliomfi.« Rendező Ódry Árpád. Utána kb 10 30 : Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. Majd: debreceni Kiss Béla és cigányzenekarának hangversenye. Lúgot ivott egy (9 hónapos fiú. Szombaton délután részesítették első segélyben az Irgalmasok kórházában Veres Tibor 19 hónapos kisfiút, aki anyjának előadása szerint a konyha padlójának felmosására használt lúgot levette a tűzhelyről és mielőtt észrevették volna, meg is itta. A gyermek belső sérüléseket szenvedett. Eger, junius 2. Eger város képviselőtestülete május 31.-én, szombaton közgyűlést tartott. Az ülést, melyen meglehetősen gyér számban je* lentek meg városatyáink, 7*5 őrakor nyitotta meg az elnöklő polgármester. A tárgysorozat első pontjául a villamosítási szerződést módosító belügyminiszteri rendelet megvitatása szerepelt. Ringelhann Béla ismertette főbb vonásokban a szerződést, majd reátért a módosított szakaszokra, amelyek Eger szempontjából kevéssé jelentősnek mutatkoztak. Ilyen volt példá- nak okáért az a beszúrás, mely kimondja, hogy az egri, 7* részében az áramot szolgáltató vállalatok által épített letranszformáló állomás 30 év múlva jól gondozott, karbantartott állapotban adandó át a városnak; továbbá ha az áramszolgáltatásban vis maior következtében fél évnél huzamosabb ideig tartó zavar, illetve szünet áll be, a város egyoldalúan felbonthatja a szerződést. A módosításokat vita nélkül fogadta a képviselő- testület. Ringelhann Béla ezután az átalakítási munkálatokhoz szükséges félmillió pengős befektetésről beszélt és felhatalmazást kért arra, hogy a vállalatokkal előzetes tárgyalásokba bocsátkozhassák az árűhitelre, illetve a részletfizetések lehetőségeire vonatkozóan. Majd a megüresedő igazgatósági tagságokkal kapcsolatban tett indítványt, végül pedig kérte, hogy a képviselőtestület szavazzon köszönetét mindazoknak, akik a villamosítás nehéz kérdésének megvalósulásában tevékeny részt vettek, közbenjártak s ezzel maguknak érdemeket szereztek. Frank Tivadar a pénzügyminisztérium rendkívüli házadómentességet engedélyező rendeletével foglalkozott, melyet lapunkban már egy ízben ismertettünk. Frank Tivadar ezután Kakuk Ignác írásbeli indítványát ismertette, amelyben a népszerűségre törekvő képviselő javaslatot tett, hogy a város írjon fal a földművelés- ügyi és pénzügyminisztereknek az egriek földadójának mérséklése ügyében. Az indítvány letárgyalása körül nagy vihar támadt. Frank Tivadar felsorakoztatta az adómérséklés törvényszabta lehetőségeit, amelyek eleve kizárják Kakuk Ignác indítványának érdemi tárgyalását. Kakuk erre visz- szavonta az indítványt. Radil Károly élesen támadta a komolytalan és törvényellenes beadványt, mellyel Kakuk Ignác félrevezeti az ottani földmíves népet. Láng Nándor a jóhiszeműségre hivatkozva Kakukot védte, mire trank Tivadar válaszolt s kijelentette, hogy maga van legjobban meggyőződve a mai rendszer helytelen és igazságtalan voltáról, amely a kevés terhet bírót nagy adóval sújtja s nem alkalmazza a progresszív rendszert a nagyobb adóterheket is elviselőkkel szemben. Kálnoky István Trak Gáza polgármesternek az egri múzeum létesítésére vonatkozó előterjesztését olvasta fel a képviselők nagy érdeklődése mellett. Az indítványt néhány nappal ezelőtt már teljes egészében ismertette lapunk, így ez alkalomból szzal nem keli részletesebben foglalkoznunk. A hozzászólások során Kürti Menyhért c. főigazgató reflektált elsőnek az elhangzottakra.- Beszédében hangoztatta, hogy az egész országban Eger az egyetlen megyeszékhely, ahol múzeum nincs. Beszélt elkallódó értékeinkről, a magyar művelődéstörténet ebből származó nagy káráról és lelkes szavakban állt a létesülő múzeum nagy ügye mellé. Barsy István felvetette azt az eszmét, hogy a várban épített kaszárnyákat szerezze meg a kincstártól a város és ott rendezzen be múzeumot. Egyben kijelentette, hogy maga is tevékeny részt óhajt venni a múzeum létrehozásában. Kálnoky Viktor ugyancsak örömmel üdvözölte az eszmét, de intette az illetékeseket, hogy óvakodjanak az esetleges túlméretezéstől. A polgármester indítványát a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Ezután Nsmec8ek Aurél tanáosos előterjesztésére elhatározta a képviselőtestület, hogy öt éven keresztül évi 500 pengővel járul a 60 as hősi emlékmű felállítási költségeihez. Kálnoky István a Magyar Hirdető Iroda fővárosi cág ajánlatát ismertette, mely szerint a vállalat 12 évre bérbe óhajtja venni a város hirdetési jogát. Mivel a vázolt szerződés valóban fejlődést jelentene városunk jelenlegi falitábláival szemben, amellett a helyi hirdető felek is megfelelő érdekvédelemben részesülnek, a közgyűlés a bérbeadást határozatilag kimondotta. Tárgyalta a képviselőtestület a Magyar Általános Hitelbank által rendelkezésre bocsájtott 560.000 pengős építési kölcsön ügyét is, amelynek egy részét, 38180 pengőt már fel is vettek a háztulajdonosok, a város kezessége mellett. A képviselőtestület a már korábban megszavazott hitelművelet lebonyolítását tudomásul vette. Kálnoky István előadó beterjesztette a Korona szállő régi korcsmahelyiségének autőgarázzsá, illetve javítóműhellyé való átalakítására vonatkozó tervet, °mely- lyel kapciolatban Radil Károly szólalt fel és azt az indítványt tette, hogy ezután ne csak a magán, de a városi építkezési tervrajzot is terjessze a városi mérnöki hivatal az építési bizottság elé, és a versenytárgyalási kiírás szövegét is. Azért kívánatos ez, mert legutóbb a néi uszoda és patakpartfal építésénél előfordult, hogy maguk a pályázók sem tudtak eligazodoi a kiíráson. Ez könnyen elkerülhető a jövőben, ha az építési bizottság, amelyben jobbára szakemberek vannak, felülbírálja a kiírásokat is. Széles vita fejlődik fai a tárgy- sorozat tizenkettedik pontja körűi, amely az órsekkert mögötti háztelkek gazdáinak beadványáról szólt. A nem vagyonváltságföldek parcellázásánál ugyanis a telkek ára jóval magasabb volt, miat azoké s ehhez még hozzájárul az a körülmény is, hogy e telkek mellett vezetnek el a nagyon széles sugárutak, amelyeket tudvalévőén a telektulajdonosoknak kellene megfizetői. Azzal a kéréssel fordultak tehát a városhoz, hogy a köztereket és uccákat részben a város váltsa meg. A kérdéshez elsőnek vitéz Subik Károly szólott, aki nagy megértéssel állott a kérvényezők mellé. Az állandó választmány előtt is kifejezte már azok köszönetét, akik érdekeltek ebben a dologban. Az evidens, hogy az Ítélet rendelkező része, amely ide vonatkozik, sérelmes volt.
