Eger - napilap, 1930/1
1930-05-18 / 112. szám
1930. májúi 1 8. 2 EGER Az egri szőlők igazi kártevője Ötszőr kísérelt meg öngyilkosságot, míg sikerült meghalnia Sálat csavart a nyakára, azután kötelet hurkolt rá az életunt ember. — Berúgott a bíróválasztáson és úgy követte el tettét a munkanélküli kovács. A műit hét végén <A tücsök állítólagos Bzölőkáriétele» cím alatt reflektáltam az «Eger» napilapban megjelent két közleményre, amelyben állították,hogy Eger határában a szőlőszemek ás hajtások lerágásával a tüciök egyes szülőkben igen tok kárt teiz. Megírtam, hogy azon szőlőkben, amelyeket én láttam, rágást nem találtam s azoknál a hiányos fakadáít a szemek téli kipállásá- bán találtam. A rágást a tücsök már azért sem tehette, mert ha egyéb ennivalója van, a szőlőt nem bántja. Azonban, mert a tücsök minden-evő lévén, ha azt enné is, kártétele számba nsm jöhet. Mint szőlőalienaőg, a szőlészeti irodalomban is úgy van feltüntetve, hogy nősténye tojőosövé- vel a hajtásokat megfúrja, ebbe petézik s ez itt kikelő áloák a hajtások belében élnek, de nagyobb kárt neat okoznak. — A szakiskola szőlőjében s minden más szőlőben is, a tücsök megjelenése igen nagy mérvű volt, de akik annak életmódját figyelték, sehol megállapítani nem tudták, hogy az a szőlőt pusztítaná. Ma azután egy makiári szőlősgazda hernyókat hozott megmutatni, amelyek a szőlőt pusztít- ják. Ez a hernyó a vetési bagolypille hernyója, amely tényleg egyes helyeken, inkább foltonként, de előfordul nagyobb területen is, a szőlőkben a rügyek és hajtásos lerágásával nagy károkat szokott tenni. Valószínűnek tartom, hogy az egri szőlőkben is ugyanez a kártevő pusztított, mert amint egyik szőlőbirtokos nekem mondotta, a kártevést látta, de a kártevőt nem tudta felfedezni. Azonban tisztában ven azzal, hogy a kárt nem a tücsök okozza. Hogy a szőlősgazdák ezen kár- tjvőt nem tudták fölfedezni, ennek oka az, hogy a bagolypille hernyója éjjel pusztít s nappalra pedig lebuződik a töke alján és körülete levő rögös-föld alá s így neppjl ha a rőgök-főld alatt, ahol a tökén a kártevése látszik, a hernyókat a föld szétkaparásával nem keres* aük, azt megtalálni, látni nem lehet. Sőt a főid szétkaparásával is először nehezen található meg, mert a 3—4 cm.-re is megnövő hernyó színe : főldszíoű, fakő- barna ■ így először a földtől nehezen különböztethető meg. Lepkéje julius augusztusban rajzik. Hernyója október novemberben már a repcében, búzában, káposztafélékben éjjente nagy károkat ohozhat. Télen mint hernyó telel át s tavasszal a kukoricában, cukorrép Sban és mindenféle vetoinényben tehet igen nagy károkat. Éppen így szórványosan a szölfloltványisko- Iákban és a termőszőlőkben április május hóban a rügyek és hajíáeok lerágásával tehet és tesz is igen nagy károkat. Adat van arra, hogy egyes esetekben a szőlők hajtásait tavasszal teljesen elpusztították. Ezideig szedéssel védekeztek ellene. Ugyanis, ahol a kártevése mutatkozik, pléhbanalakkal, vagy ehsz hasonló eszközökkel a rögöket, talajt széthúzzák s a hernyót megkeresve, összenyomják. Ajánlják azt is, hogy a kártevő helyeken a tőkék alá fűből- heréből kis csomókat rakjanek, amelyek aiá a hernyók nappalra behúzódnak, ahol megtalálhatók. Meglehet próbálni a hajtásoknak arzénes oldattal való permetezését is, amelynek haszna azonban problematikus. Ajánlatos, hogy ahol ez évben a kártétele mutatkozik, ott a szólót a gyomtól tisztán tartsák, mert a lepke a petéit gyomos helyeken rakja le, s ahol a peték kikelnek, a pusztítás is ott történik. A hernyók kártétele még most i« lehetséges s ezért ahol ez mutatkozik, a szedés végrehajtandó. E hó végétől a kártétel megszűnik, mert a hernyó júniusban báb080dik. A szőlőnek van még egy kártevő hernyója, a tökehernyő (Iöo amphelophags). Ennek 3—5 mm. hosszú, barnásszürke, söté- tebb bíbor erekkel bíró szőr- pamatos hernyója, rügyfakadás idajén, április elején, a fakadd rügyeket rágja. Inkább a csapok felső rügyeit s még a szálvesszö- kön is a felsőbb rügyeket pusztítja. Ha a szemek kihajtottak, április végén, már a leveleket rágja. Ha a szőlőn rágott levelek vannak, a levél alsó lapján a már 7—8 mm-re is megnőtt hernyó, ösazehűződva megtalálható.—Ha a lombozat megerősödik, kártétele jelentéktelen. Júniusban báb, augusztusban lepke lesz, amely ha petézik, az abból kikelő 1—2 mm. nagyságú szőrös hernyó a levél alsó lapján él, ahol a levél alsó lapját rágja, de ezt nem rágja keresztül, hanem a felső jj hámsejtjeit meghagyja.— Ellene szedéssel védekeznek, ha kártevőén lépne fal. Egerben ez, a rügyek rágásával nem pusztított, mert ennek hernyója a kártevés helyén marad, ahol azt a kártszenvedő szőlősgazdák megtalálták volna. — A fentiek szerint, ahol az egri szőlők csapjain a szemekben és a hajtásokon rágás által okozott károk mutatkoznak, annak okozója, esek a vetési bagolypille hernyója liehet,^ ____ Ján os,!___4 k lr. szól. és bor.’, főfelügyelő. Feldebrő, május 17. (Az Eger tudósítójának jelentése.) Tegnap délután a bírőválasz- táa izgalmaival amugyis túlfűtött Feldebrőn nagy csődületet okozott egy öngyilkosság híre. A jobbára asszonyokból összeverődött tömeg izgatott hangon tárgyalta a halál körülményeit és újabb híreket várt a házból, ahol már a a csendőrök foganatosították a helyszíni szemlét. A házban Szlepkó Jőzsefoc zokog, körülötte négy gyerek, ekik nem is tudják, hogy- mi történt. A csendőrök tisztázni akarják az öngyilkossági ügyet és lassankint kialakul a tragédia része. Szlepkó Jőzssf"dőlután bárom órakor jött haza a bírőváíasz- tás után, ahol többedmagávai a győzelem őrömére ivott. Avval az ürüggyel, hogy ittas, felment a ház padláséra, aludni. A házbeliek nem gyanakodtak, különben is nagytakarítás volt háznál és egy idő múlva el is feledkeztekapadláson alvó Szltb- kőről. Órák teltek el, míg valaki fel akart menni a padlásra és megdöbbenve vette észre, hogy létra nincs sehol. Rögtön arra gondoltak, hogy a öngyilkosságot követett el és a szomszédból hozott létrán felmentek a padlásra, ahol borzalmas látvány tárult a szemük elé. Szlepkó József teste az egyik gerendán lógott, olyan alacso* nyan, hegy térde csaknem a padlás földjét ért®. Arca borzalmasan el volt kó- külve, a nyakán szorosan egy sál, azon pedig a kötélhurok, amelyre felakasztotta magát. A megmerevedett testet levágták a kőtélről, próbálták élesztgetni, de nem sikerült. Szlepkó már halott volt. Értesítették a csendőrséget, ahonnan egy járőr azonnal a helyszínére sietett és megpróbálta rakonstruálni az öngyilkosság részleteit. A halott zsebében búcsúlevelet találtak, amelynek zavaros mondataiból sikerült . megállapítani annyit, hogy a szerencsétlen kovács valami csekély örökség miatt követte el vógze tes tettét. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy nem ez az első eset, mikor a kovács meg akart válni az élettől. Évekkel ezelőtt már négyszer megkísérelte az ön- gyilkosságot. Abban az időben Aldabrön, mint önálló kovács meiter dolgozott s egyszer a félszerben felakasztotta magát. Tettét észrevették és még idejében levágták a kötélről. Ugyanebben az évben kútba ugrott, azonban olyan alacsony volt a vízállás, hogy nem fulladt bele és kihúzták onnan. Nem sokára ez után hz eset után eladta a műhelyt és családjával átköltözött Feldebrőre. Itt már nem dolgozott, csak felesége keresményéből élt, az asszony ugyanis baromfival kereskedett. Szerszámait egymásután adogatta el s az iváera adta magát. Tavaly március felé megint megkísérelte az öngyilkosságot s kútba ugrott, de egyik szemtanú, Páll Lajos úlkaparő kihúzta onnan. Családja ettől fogva fokozottan őrködött felette, mert ezt gondolták, hogy elméje megzavarod«». mwsm&uűmwaassaam Milliók kedvence olcsó ára, csinos formája, finom kidolgozása, tartós anyaga miatt a cipő Kapható: szürke, fehér és fekete színben, vörös gumitalppal, gumikéreggel Sok százezren hordják és aki még nem ismeri, sürgősen próbálja meg. Egyformán kényelmes és egészséges házi-, kerti-, uccai- és sportcipőnek Csak ^ védjeggyel a talpán valódi!
