Eger - napilap, 1930/1
1930-04-30 / 97. szám
2 EGER 1930 április 30. Megalakult a vármegyei kisgazdapárt A vármegye hetedik járásának megszervezése. — Pásztó lesz az új járási székhely, de egyelőre csak szolgabírói kirendeltséget kap. A vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése. egészség, ekkor a legjobb, ha nem beszélnek róla. Kisantanték prédikálják a békét anélkül, hogy őszintén követnék a szel* lemét. Ma már nea titok ez a világ előtt. Nekünk a megkezdett utón kell haladnunk külpolitikailag is, mert tények igazolják, hogy nem ingoványba tévedtünk akkor, amikor leszálltunk az érzelmi politika fantázia-szárnyalásáról s a reális mérlegelést tettük külpolitikánk mozgató elemévé. A történelem tanulsága és nemzetünk életereje azt a reményt élteti bennünk, hogy Magyarország el fog érkezni külpolitikailag is ahhoz a kedvező megítéléshez, amely egy ezredéven át nyomatékos súlyt biztosított neki Európában. A Műkedvelők Körének Katona-ünnepsége. Megírtuk pár nappal ezelőtt, hogy az Egri Műkedvelők Köre, tradícióihoz híven, ki akarja venni részét az országos Katona cen- tennáriumi ünnepségekből. Gazdag programmot állított össze az ünnepi előadás rendezősége s május 8-ra tűzte ki a centen- náriumi ünneplés napját. A Városi Színházban pereg le a gazdag műsor, amelynek sorrendje a kővetkező lesz : az Egri Zenesgylet Erkel Bánk bán c. operájából előad egy ábrándot, utána alkalmi beszéd következik. Láng Maca Áprily Lajosnak »Katona emlékezete« c. alkalmi költeményét mondja el, majd parádés szereposztásban színre kerül a Bánk bán második fel vonása, s a harmadik felvonás Tiborc-jelenete. Az előadás szereposztása a következő: Bánk bán: Király István dr, Petur bán: Marossy József, Bibsraoh: Apor Elemér, Mikhál bán: Ba- bocsay Zoltán, Simon bán : Kozma Endre dr, Tiborc: Dövényi Nagy Lajos. A próbák serényen folynak s a jelekből következtetve Eger közönségének alkalma lesz egy meglepetésekben bővelkedő, nagyszerű előadást élvezni. Az ünntpiégre szőlő jegyeket ciütörtök reggeltől elővételben árúsítja a Diviaczky drogéria. Két csecsemő holttestét fogták ki a Sajóból. Miskolc, április 28. Vasárnap délután Sajóvelezd község határában egy ottani földmíves egy csecsemő hulláját pillantotta meg a Sajóban. Többek segítségével sikerült a holttestet kifogni és jelentést tettek a csendőrségnek. Ugyancsak egy csecsemő holttestét fogták ki a Sajóból Sajó- besenyő községben is, úgy, hogy rövid idő alatt két csecsemő holttestet találtak a Sajó piszkos hullámaiban. Eger, április 29. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn délelőtt tartotta első rendes közgyűlését. Ez a közgyűlés időrekordot állított fel az utóbbi évtizedek közgyűlései között, mert délelőtt tíz órakor kezdődött és délután negyed négyig tartott egyfolytában. Az időt az húzta ki, hogy több igán fontos tárgy szerepelt a programmban, amelyekhez sokan szóltak hozzá. Meglehetős parlamenti hangulat uralkodott a teremben, felszólaltak a vármegye összes országgyűlési képviselői és országos jelentőségű ügyeket vitattak különböző felfogások. A bejelentett hozzászólások számára való tekintettel mellőzték az alispán féléves jelentését, amit különben minden bizottsági tagnak megküldött az alispán nyomtatásban. Az első indítványt Ivády Béla a pásztói kerület országgyűlési képviselője tette, Hevesvármegye hetedik járásának, a pásztói járásnak megszervezése ügyében. — Az új közigazgatási törvény megadta a keretet egy modern szellemű közigazgatás megteremtéséhez és ezt a keretet nekünk kelt tartalommal megtöltenünk. Az első lépés ehaz a közigazgatási törzsiek határainak rendezése. Ebben a tekintetben ugyanis nagy hibák vaunak Heveovér- megyében. Már a községeknél is baj van. Évtizedek alatt egyik község lakói a szomszéd községből egész dűlőket vásároltak össze, sőt megtörtént a birtokrendezés során, hogy sokaknak a szomszéd községben hasítottak ki egy-egy törpebirtokot, vagy házhelyet. Ez súlyos ^tehertétel a kisembereknek, mert így két község igazgatásához tartoznak, két községbe kell eljárniuk dolgaik elintézésekor. Át kell csatolni a megvásárolt dűlőket az Illető községekhez és fel kell hívni a kormányt, könnyítse meg itt az eljárást. — A járásoknál rosszabb a helyzet. Két járásnál különösen szembeötlők a bajok. A péter- vásárai túl nagy, a vármegye egynegyed részét foglalja magában, a hatvani járás bosszú szalag, melynek egyik végében van a járási székhely, azt sem lehet sok helyről megközelíteni az utak hiánya miatt. A két járás közé egy harmadikat kel! szervezni Pásztó székhellyel, és addig, mig a szervezés megtörténik, létesítsen a vármegye ■zolgabírői kirendeltséget Pásztőn. Nemcsak a lakosok érdeke az, akik sok időt megtakarítanak ezzel, hanem Pásztóé ii, amely haldokló földművelésével, iparával, kereskedelmével ettől várja sorsa jobbrafordulását. Utakat is kellene építeni, mert a begyekből lehetetlen a közlekedés. így a hasznosi hutákból csak lóháton, V8gy gyalog lehet kimozdulni, az 1800 lélekszámú hutákból a lakosok háton viszik le halottal kát Nagybátonyba és gyakran megtörténik, hogy megbotolva, összetört halottal és koporsóval érkeznek a temetőhöz. — Fel kell írni a kormányhoz, hogy valósítsa a vármegyék határéinak rendezéséi is, olyanformán, hogy egészséges elhelyezkedést találjanak a községek a központhoz; egyes községeket csatoljon más vármegyéhez. Ivády határozati javaslatára Okolicsányi Imre alispán reflektált. Helyesnek tartja a javaslatot és sürgősen intézkedni fog a pásztói járás ügyében. Megalakult a vármegyei kisgazdapárt. Plósz István szólalt fel ezután. Bejelentette, hogy a törvényhatósági bizottság kisgazda tagjai a társadalmi együttérzés és munkálkodás jegyében megalakították a vármegyei kisgazdapártot. Nem akarnak osztáljpolitikát űzni, csak szervezetten akarnak részt kérői a munkából, hogy hathatósabban mozdítsák elő ügyeiket. Megbélyegzi azokat, akik mindjárt kommunistáknak nevezik a kisgazdákat, ha sorsukon változtatni kivánnak és kritikával kisérik az eseményeket. Megemlíti a közmunkatörvény méltánytalan terheit és kijelenti, hogy a készülő vadászati törvény megalkotásánál is befolyást kivánnak gyakorolni. Krisztián Imre a kisgazda tagok sérelmeit hozta fel. A kisgazdákat nem választották be az örökös tagok közé és a bizottságokba olyan mértékben, mint ahogy számuk és a törvényhatósági bizottságban a múltban végzett munkájuk után várni lehetett volna. Akiket beválasztottak is a bizottságba, azok sem védik a kiegazda érdekeket, hanem különböző érdekek «papa- gályai.» Később annyira bele- tüzesedett a beszédbe «keserű Tiborcként,» hogy tűloaent a valóság józan megítélésén és kijelentette, hogy a régi törvényhatóság összeállítása sokkal jobb volt, ott legalább nyíltan elismerték a «rendiséget,» míg most a demok ratikus alkotmányosság takarója alatt a legnagyobb «autókra- tizmus» uralkodik a vármegyén és elgáncsolja a kisgazdákat. Hedry Lőrioc dr. főispán háromszor felszólította Krisztián Imrét, mondja meg: ki az, aki itt autokrata módon irányítja az ügyek intézését, de Krisztián mind a háromszor kitérő választ adott, mire a főispán megvonta tőle a szót. Krisztián felszólalása küiőnbán nagy felháborodást keltett, mert a valóság az, hogy a kisgazdák minden tekintetben megfelelő és méltó elhelyezést kaptak a Krisztián által inkriminált bizottságokban. Győrtfy Kálmán az alispáni jelentéshez szólt hozzá. Van a jelentésnek egy pontja, «mely a községi háztartások kilátástalan helyzetéről szól. Az a hiba nálunk, hogy többet költüuk, mint amennyit szabad. De baj a községek háztartásánál az is, hogy amit szükségesnek vél az egyik minisztérium beszerezni a községben, a másik minisztérium törölteti a vonatkozó tételeket a költségvetésekből. Ssinyei-Merse Jenő : Nem egészen így áll a dolog. Az állam nagy összegű segélyeket utal a községeknek a szükségesek beszerzésére, ahol 50 százaléknál magasabb a pőtadő. A felszólalásokra Okolicsányi Imre alispán válaszolt. Örömmel veszi Plősz István bejelentéséi a kisgazdapárt megalakulásáról és megnyugtatja Krisztiánt, hogy a mostani törvényhatóság áll annyira hivatása magaslatán, mint a régi. Sohasem lehet úgy irányítani egy választást, hogy az összes pártok megelégedjenek. Mindig haragszik, aki megbukik. A kisgazdák munkáját legteljesebben méltányolták a bizottságok megalakításánál és az örökös tagok közt is helyet kaptak. A vitát a főispán megjegyzése fejezte be. Ne azokat a kérdéseket keressük, amik szétválasztanak, az ország nehéz helyzetében nem az apró sérelmek felhány- torgatása, hanem a közért való egész munka segíthet csak bennünket. (A közgyűlés folytatását lapunk holnapi számában közöljük.)
