Eger - napilap, 1930/1

1930-04-20 / 90. szám

1S30. ápiilií 20. 3 EGCB K4Mllfi«*^/RßSI&*aßhri*W^ Ismeretlen tettesek betértek a Magyar Olasz iánk hevesi fiókjába és 52 ezer pengét elraboltak A helyi viszonyokkal ismerősök követték el a vakmerő betörést. Saját kulcsával nyitották ki a páncélszekrényt. (Saját tudósítónktól.) Heves, április 18, Példátlan izgalomban tartja a község laáosiágáí az a vakmerő éi nagyszabású betörés, amely a Magyar Olasz Bank hevesi fiókjánál történt az elmúlt na­pon. Rövid idő alatt már a má­sodik pénzintézetet szerencsél­tették látogatásukkal az isme­retlen tettesek s az utolsó mű­ködésük eredményeként ötvenkét ezer pengőt vittek magukkal a bank pénz­tárából. As Olasz Magyar Bank fiőb ja a Község egyik legforgalmasabb uccájában székel, egy földszin­tes házban. Két helyisége van, amelyet teljesen elkülönítettek az épületben levő lakásoktól. Éjjeli őr nem teljesít szolgálatot ■ éjfél felé a házban már rend­szerint mindenki alszik. így volt ez a betörés éjjelén is, úgyhogy a vakmerő tolvajok nyugodtan dolgozhattak. A kora reggeli órákban nyi­totta ki a bank szolgája az aj­tókat, hogy kitakarítsa a hiva­tali helyiségeket. Alig hogy abba a szobába lépett, ahol a páncél­szekrény áll, rémülten tantoro­don vissza : A hatalmas Wertheim-szekrény ajtaja tarva-nyitva, a földön szétszórt papírok. Kétségtelen bizooyitékai ez éj­szakai betörésnek. Értesítette az igazgatót és a ciendöraéget ir, ahonnan egy járőr vonult ki a helyszínére. A vizsgálat megállapította, hogy a páncélszekrényből kö­rülbelül Ötvenkétezer pengő hi­ányzik. A betörők készpénzen kívül semmit sem vit­tek magukkal. Legcsodálatosabb azonban az volt, hogy a pénzszekrér.yon sem fúrásnak, sem egyéb erő szaknak nyomát sem találták. Az igazgató adta meg a felvilá­gosítást erre a körülményre a akkor daiűlt ki, hogy a Wertheim- szekrényt saját kulcsával nyitották ki a tettesek. Az igazgató ugyanis íróaszta­lának fiókjába zárta a kulcsokat, mikor a bankból eltávozott. A betörök, a helyiségbe behatolva, előbb feltörték az asztalt, onnan ma­gukhoz vették a páncélszekrény kulcsát e így minden különösebb nehéz­ség nélkül hozzájutottak a pénz­hez. A nyomozás nagy eréllyel in­dult meg a tettette» kézrekeríié- sére, azonban a csendöreégnek csak igen kevés olyan edata van, amire támaszkodhat. Nyomokat nesu hagytak maguk után a be­törők, csak annyi bizonyos, hogy a helyi viszonyokkal okvetlenül ismerősöknek kellett lennlök. Valószínűnek tartják, hogy a tettesek tekintélyes zsákmányuk­kal Miskolc felé menekültek « ezért a hevesi ciendőrörs tá­virati megkeresést intézett a mis­kolci rendőrséghez, amely most már szintén belekapcsolódik a nyomozás munkájába. A csendőrig kihallgatta a bank tisztviselőt, továbbá a szolgát, aki felfedezte e betörést, azonban ezek vallomása nem nyújtott tám­pontot a nyomozás számára. tető levegőjűben fehér galambok szálltak és fekete sirályok hasí­tottak utat az emberek feje fölött. A termek két oldalának oszlop erdejében női szobrok álltak. Asszonyok és leányok. Vala­mennyi a kőbe vésett szépség, utálat és szeretet, bűn, szenve­dély és hűség egy egy letöröl- heteden pillanatát viselte az ar­cán. Ezek voltak a Halhatatla­nok feleségei. Mindegyik az utat mutatta, azt az utat, amelyen a nö elhagyta, végig kisérte, vagy bűnbe sodorta a férfit. A szobrok között hatalmas katafalkok sorakoztak. És a kö­zöttük égő kandeláberek, a hal­hatatlanság misztikus fényét bo­rították az álomba merült láng­elmékre. Mindegyik nemzet, min­degyik ország megtalálhatta itt a maga halhatatlanját. A háttérben a Beethovenek, Danték, Madáchok ás a Michel- angelok csillagai izztak. Az elme alkotásainak csirái. Mindegyik egy szikra volt, mely valamikor tüzet gyújtott és az Isten erejét megdicsőitette az emberben. A világegyetem Koloseeuma volt ez, mely új eszméket adott és teremtett, és a problémák egész sorozatát dobta a kutatók közé. * Aztán megint jöttek és mentek a nemzetek fiai. Szegények és gazdagok. Bölcsük es löKéleiie- oek. Mindegyik térdre kénysze­rült. Kemwztat vésést éa meecul- pázott. Remegett az ajka és könnyezett a szeme, amikor kér­dezte: mi ez\? Csak nem az a Pantheor?, a melyet a rombolók százada e Teremtő keresztfájá­nak szánt? Hiszen ez a nagy Alkotóművész fcitvallőinsk a temploma! Bach és Haydn ora- toiiusBS, Bernini gigantikus al­kotása, Let Ötre tervező elméje! Ezzel akarták ledönteni az Isten hatalmát? — Oh, Uram bocsáss meg ne­kik ! Ha lángész is volt az il­lető, mily vérszegény elmével rendelkezett. — íme a Pantheon! Mennyi tűznek kellett égnie, mennyi te­remtő erőnek kellett összeforrnia, hogy alkotóvá, hatalommá vál­jék. És bármilyen nagy is lett, bármilyen magasra is tudott tör­ni a nagy Alkotó munkája mel­lett, mégis csak egy porszem maradt. De ennek előbb meg kellett történnie. A lerombolt templomok helyére egy Pantheont építeni, Isten ellen törni és eibukni, hogy lássa a világ; még a Halhatat­lanok összesége sem közelíti meg a legnagyobb elme egyetlen mun­káját, a világ teremtését és an­nak koronáját: az embert. PA1MA KAUCSUK SAROK meg százezer kilo gumiból gyártják évröl-évre a jó PALMA-sarkot. öregek és fiatalok, betegek és egészségesek, szegények és gazdagok élvezik a PALMA- sarkon való rugalmas járás jó­téteményét. És Ön? Csak nem jár még mindég bőrön vagy megvasalt sarkon ? Mag kellene próbálnia leg­alább egyszer, hogy esik a járás PALMA-sarkon. Ezt megköveteli a takarékosság, az okosság és a A cseh cipők bojkottja Egerben Az egri lábbeli készítő iparosok nem javítanak cseh cipőket. Szomorúan állapítják meg or­szágszerte, hogy a magyar fcö- zömég érthetetlen előszeretettel vásá­rolja a cseh cipőket, mikor ugyanazért a pénzért ma­gyar készítésű, jobb minőségű cipőket vásárolhat. Valóban érthetetlen ez a ked­vezés nemcsak azért, mert a ma­gyar cipőárú a világversenyben vezető márka, hanem a magyar ipar nyomorú­ságos: helyzetét tekintve i*, ame­lyet mindenkinek ismernie kell. Mindenki az egyetemes magyar érdek ellen cselekszik s így hazája ellen dolgozik, ha nem pártolja a magyar ipart és a magyar munkás szájából veszi el a kenyeret. Hogy például Csehországban a hatóság milyen szigorúan őr­ködik a hasai ip«*’ feilódé'én. elég csak sunyit megjegyezni, hogy azon üzlettulajdonosok adó­ját, akik külföldi, különösen ma­gyar árút vásárolnak, duplájára, sőt többszörösére emelik fel s ezzel kényszerítik a hazai gyárt­mány árusítására és vásárlására a közönséget. Az egri lábbeli készítő iparo­sok éppen az utóbbi hetekben történtekre tekintettel, egybe­hangzóan foglaltak állást a kül­földi cipőkkel szemben éa egyhangú határozattal mondották ki, hogy Csehországból hozott cipőket műhelyében senki javí tásra el nem fogad ■ egyben hatóságok űiján meg­indítják akciójukat, hogy cseh­országi példa szerint mindazon iparosoknak és kereskedőknek, akik ezen hazafias akcióval egyet nem értenek, forgalmi és egyéb adójukat meg­felelő módon felemeljék. cipőt Kapható szürke, fehér és fekete színben, vörös gumitalppal, gumikéreggel Gyermekeknek 22—27 nagyság Nőknek 35—41 nagyság P 4" iek k Férfiaknak 1 agyság M._ 42—46 nagyság 9 ■— I" P 4*55 i Ezek az olcsó arak, a csinos külső, a szolid kivitel, a tartós anyag teszik olyan népsze- «méh házi, kerti, uccai és sportviseletnek rfivé a egyformán kényelmes és egészséges. Mint annyi millió magyar: hordjon Ön is

Next

/
Oldalképek
Tartalom