Eger - napilap, 1930/1
1930-01-12 / 9. szám
2 EGER 1930 január 12. több nagy céggel ét vállalkozóval pádig az ezirfinyú tárgyalótok folyamatban vannak ét minden valótzinütég szerint sikerrel fejeződnek be. A munkáira nézve azonban ennek a tzerződétet vitzonynak it vannak árnyoldalai. Mert a izerződő fél a KereaztéDyszocialiata Szak- egyetület minden tzakmában ét itt ciak a kereiztényizocialiita munkáttág érdekei találnak védelmet. Moat már ezek után felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik nem tagjai a pártnak ? Sajnos egyenlőre ezen nem lehet változtatni. Két mód kínálkozik csupán. Vagy mát szervezetbe tömörül a munkát és azon keresztül iparkodik kollektív módon biztosítani érdekeit, vagy belép a keresztényszocialista azakegyesületbe. A párton kívülállók nem kívánhatják, hogy a munkásszervezetek az ö érdekeikért is síkra- szádjának, mert amely ember nem törődik iáját torsával, rz nem érdemel mátok részéről gondoskodást. A munkát saját fillérével tartja fenn a szervezetet, tehát érthető, hogy azokért, akik érdekeikért semmit nem áldoztak, nem fog sikraszállni, de ba akarná sem volna lehetséges. Ez évben tető alá kerül a kol- lektivszerződős, ami a faeresz- tényszocialista munkásság rég óhajtott vágya és ami Heves, Borsod és Gömörmegyében a keresztényszocializmus, az igazi szocializmus diadalát jelenti. Szakos János. Mindenütt kapható! Termeli Oraz Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. Az Egri Keresztény Iparoskor legközelebbi kultűrdélutánját január 12.-én, vasárnap délután 5 órakor tartja meg a következő műsorral: Konferál: Lanther János, a műkedvelő kör főrendezője, a színdarabokat rendezi Lévai Mancika. 1. Zeneszám. Játssza a Kér. Iparoskor zenekara. 2. A beteg adós. Vígjáték 1 felvonásban. Előadják: Fehér : Stugner István, Berger : Soós János, Inas: Tamasy Gáspár. 3. Felolvasást tart vitéz dr. Bíró József pénzügyi fogalmazó: Az ipari foglalkoztatások adóztatása a múltban és jelenben. 4. Zongoraszám. Magyar dalok. Játssza: Brindza Ilike. 5. Zeneszám. Játssza a Kér. Iparoskor zenekara. 6. Meseherceg. Bohózat 1 felvonásban. Előadják : Lacházy Árpád : Kádár Béla, Paula leánya: íetber Rózsika, Arany Tibor kérő: Smücs Zoltán, Herczegh Pál: Soős János, Long Tommy nevelőnő: Nyáry Józsefnő. Belépődíj személyenként 50 fillér. Kezdete délután 5 órakor. Gyermekek csak szülők kíséretében jelenbetnek meg. sorban a tífusz bacilusokat tartalmazó ivóvíz az okozója ennek a betegségnek, de terjeszti a tlsztátlanul kezelt gyümölcs, főzés nélkül használt kerti vete- mények, beteg családtól származó élelmiszerek stb. így hát tífusz esetek ezután is lesznek, de a múlthoz képest aránytalanul kisebb számban, mert a fertőzés a legtöbb esetben a rossz ivóvíztől származik. A városnak vízvezetékkel elEger, január 11. Az elmúlt éjjel a Deák Ferenc úton járókelők fájdalmas kiáltásra lettek figyelmesek és látták, hogy a színháztól pár lépésnyire egy fiatalember rohan el, egy másik pedig jajgatva, az oldalára szorított kézzel vánszorog a plébánia felá.'J A rövid drámai jelenet egy egész éjjeli mulatósnak végső akkordja volt. Tornai Andor asztalos és Csetneki Bertalan cipészsegőd az elmúlt este kettesben görbe estét rendeztek. Sorra járták a kisebb korcsmákat és éjfél után az egyik Érsek uccai vendéglőbe is elvetődtek, már meglehetősen ittas állapotban. Itt még elfogyasztottak pár liter bort, azután két óra tájban hazafelé indultak Az uccán Csetneki, aki berúgott állapotban nagyon kötekedő természetű, arra biztatta Tornait, hogy verjék be az ablakokat és az uccán járókat késeljék meg. Tornai csillapította a duhaj fiút, de az követ kapva, be Is dobta egyik ház ablakát. Lassan kiértek a Széchenyi uccára s a Líceum előtt megint megállt Csetneki s az itt kinői kozó számos ablakot akarta beverni. Szándékát azonban észrevette az őrszemei rendőr s igazoltatás céljából Eger, január 11. Egernek különösen, de általában véve Heveavármegyánek is szomorú specialitása a késeié legények virtuskodása. Alig múlik el hét, hogy a rendőri krónikában ne Bzerepalne látása s lecsatornázása az egész Bégügy egész területén mutatja jótékony hatását, s ezenkívül megbecsülhetetlen értéket kép visel a tűzrendészettel kapcsolatban. Mégis, ezúttal csupán egy járványos kórral, a hastífusszal s ennek statisztikai adataival foglalkozva kívántuk bemutatni a vízvezeték megépítésének áldásos következményeit, mert Egerben ez a kór volt az, mely a talaj fertőzöttsége folytán legjobban pusztított. mindkettőjüket bevitte a kapitányságra Ionén pár perc múlva elbocsátották őket s akkor hazafelé icdúltak. A Deák Ferenc uccán jártak már, mikor Csetneki odafordűlt Tornaihoz és így szólt: — Meglátod, ma még megölök valakit! Alig haladtak pár lépést, Tornai ütést érzett az oldalán, majd szédülni kezdett. Érezte, hogy testén valami meleg folyik végig s elkiáltotta magát. Erre Csetneki futásnak eredt és pillanatok alatt eltűnt. Tornai sebére szorított kézzel elindultarendőrségre.Ereje azonban elhagyta a a Liceumtőt már csak a falhoz támaszkodva tudott tovább jutni. Mire a kapitányságra ért, már minden ereje elhagyta. Megpróbált a csengőig felnyúlni, azonban mielőtt elérte volna a gombot, a nagy vérveszteségtől elvesztette eszméletét és lerogyott a kapu elé. Az egyik visszatérő rendőrjárőr talált rá az ájult emberre s mentőket hívott. A sebesültet beszállították az Irgalmasok kórházába életveszélyes sérülésével. Csetneki Bertalant a rendőrség őrizetbe vette s kihallgatása után átkísértette az ügyészség fogházába. Tornai állapota nagyon súlyos. néhány nekiszilajult vérű »cikra« verekedése. Lakodalom, keresztelő, szüret, vasárnapi táncmulatságok, korcsmái társaság mind megfelelő alkalom ős jogcím arra, hogy férfiszámba sem vehető^legónyek Vesénszúrta a barátját, mert nem akart vele ablakokat beverni Az áldozat vérző sebével elvánszorgott a kapitányságig, a kapuban azonban összerogyott. — A tettest őrizetbe vette a rendőrség 8 átkísértette az ügyészség fogházába. Nem lehet sablonosán elintézni az egri késelök ügyeit A törvényszék elnökének felhívása a hatósága alá tartozó büntetőbírákhoz. a drága emberi életet semmibe sem véve bicskájukat egymás testébe már- logassák. Ezek a késelések a büntető- törvénykönyvnek a könnyű testi sértéstől a halált okozó súlyos testi sértésig magában foglaló minden testisértés faját kimerítik, de sem a kimondott bírói büntetések, sem az akaratlanul is tragikussá vált esetek nyomán felsíró gyász és fájdalom nem képesek az emberi indulatokat lecsendesíteni. A bírói megtorlás csak hosszabb idő után következhetek be, a most már megrémült tettei és ügyvédje annyi enyhítő körülményt sorakoztat fel, hogy a törvénynek amúgy sem túlsúlyos rendelkezései nem tudnak kellően érvényesülni. A késelés tehát folyik tovább szakadatlanul, vér, könny, nyo- morébság a temetői fsjfa jelzi szörnyű munkájának útját. Ebbe a vérző sebbe nyúl ba bölcs figyelmeztetésével Gálbory József, az egri kir. törvényszék elnöke 107/929. sz. elnöki kör- irata— abírői függetlenség elvének teljes tiszteletben tartása mellett — azzal a kéréssel fordul a hatósága alá tartoző büntetőbíróságokhoz, hogy a verekedések, késelések és hasonló testi eértősek elbírálásánál tegyék megfontolás tárgyává azt a körülményt, hogy ez a népszokás immár a vármegye köz- biztonsági állapotát is mélyen megrendíti ■ ez okból ezek az esetik most már nem sablonos, hanem különösen egyedi elbírálást Igényelnek. Különösen kiemeli a törvényszék elnöke ebban a köriratában azt a tényt, hogy a büntetőbíróságok által kiszabott büntetések arányosak tegyenek azokkal az állandó veszélyekkel, amelyek az ilyen ké88zúrá8sal okozott testi sérelemhez úgyszólván állandóan hozzá fűződnek, másrészről pedig hatásuk alkalmas legyen arra, hogy ezek a szigorú büntetések elrettentsék a bűnözésra hajlamos egyéneket, főleg pedig a meggondolatlan fiatalságot, akik korcsmái mulatozás közben italtól felhevítve ezen cselekményeket leggyakrabban szokták elkövetni. A bírói büntetések megtorló és elrettentő hatását azonban csak egyik — bár igen fontos — eszköznek tartja ennek a veszedelmes népszokásnak a leküzdésénél. Köriratának az a része, amelyik további eszközöket ajánl az erkölcsöknek általános durvulá- sát bizonyító rossz bajiam kiirtására, nem is annyira a bíróságnak, hanem a nép neveléséért, sorsának és
