Eger - napilap, 1930/1

1930-04-06 / 79. szám

2 EGER 1930. április 6. hidegben fázd, éhes él rongyoi embereket, meg kell súlyosan adóztatnunk minden külföldi árut, mely nem feltétlen azükaé- gea. A többlet a munkanélkülieké. Bocsásson ki az állam vagy az egyesületek néhány fillére« em- lésjegyet, a munkásság pádig valósítsa meg azt a szép tervet, hogy a fizetéséből minden pangó után egy fillért áldoz munkanél­küli társai javára. M. Beleznay Etelka.^ Hazament M. Baieznay. Haza. őhozzá, akit »klválatz tott magának ezrek közül« ha­sadó ifjúságának kora tavaszán, akinek odeszentelte lelkének fa­kadó virágát, életének legelső zsengéjét, 16 éves szűzi szere'-etét. »Csodájára lett a világnak«. Kifelé csodálják férfias szervező­képességét, monográfiában ma­gasztalják alkotásait. Eger mű­velődéstörténetébe hatalmas la­pokat írt: de bent ugyanakkor 6 elrejtve szíve műhelyében csendben dolgozik a nagy mű­vész, legnagyobb alkotásán, a iélek-szobrászat remekművén, ott hozza ő teljes kifejlődésre a Krisztus jegyes liliomát és úgy, azzal várja-várja íélszázad hű­ségével az órát, azt az órát, amely tegnap ütött számára. Ez volt az ő igazi főgondja, fényes külső cielekedeteinek is rúgőja: Istent szeretni s neki való áldozat életét minél szebb kivirégzátban illatoztatni. Tudta, várta, hogy el fog jönni érte Jézus és bevezeti a bű vá­rakozót királyi fényességébe. És Jézus eljött... épen mikor áldozni indult epedő szeretettel Jézus Szivének első péntekén... és csak pár lépést tehetett, ami­kor útközben elérte a hívás: »Veni Spoasa Christi« (Jöjj, Kriszlus jegyese). íme, érte jött, elébe jött az, akire mindig várt: most már megláthatta szépsége teljében és bevonulhatott vele a határtalan öröm, a boldogság és üdv szék helyére. Boldog megvirradás! Most kezdődik az ő igazi élete! Ünnepelünk, nem gyászolunk. Hol van ebben a halálban a tragikum ? Hol a kétségbeesés ? Hol a hiú remények derékon törése ? Ez a halál nem tett tönkre egy földi boldogságot; nem dúlt föl bizakodó terveket; nem té­pett meg, nem zavart meg, nem borított fel múlandó életprog- rammot ...ób,valahogyan egész más halál ez, mint a többi — csöndesen folyó könnyeinken csupa fény és derű tör keresz­tül: »Halál, halál, hol a tafulán- kod?« Nem az élet fűlt itt kudarcba, hanem a halált győzte le az élet, az örök Elet. Eger, 1930. IV. 5. vitéz Veszprémy Dezső Tortobábyi jdhtdrT Mindenütt kapható! Termeli Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. Megdrágultak a legtöbbször keresett gyógyszerek Budapest, április 5. A népjóléti miaiszter április 7-iki érvénnyel uj gyógyszerár- szabást adott ki, mert a patika- tulajdonosok már régebben kér­ték a gyógyszerek árainak új megállapítását. Ugyanis a kül földi gyógyszerek árai emelked­tek. Az uj árszabás után átlagban 10 — 15 százalékkal emelkedtek azok a külföldi gyógyszerek, amelyek épen a leginkább kere­settek és legnépszerűbbek. Ezek a láz és fejfájás elleni szerek, amelyeket nagyobbára rendel­vény nélkül szokott vásárolni a közönség. Továbbá a morfin, a codein, piramidon és a többi an- tipiretikus szerek. A gyógyszereket mintegy fél évvel ezelőtt megalakult nem­zetközi tröszt drágította meg ilyen mértékben. A német, angol és francia gyárakból alakult ez a szövetkezés, mert ezeket a zsongílő szereket kizárólag ők állítják elő s miután sikerültne- kik megegyezésre jutniok, most korlátlanul diktálhatják az ára­kat. A többi külföldi gyógyszer ára nem, vagy csak lényegtelenül változott, viszont néhány magyar gyógyszer olcsóbb lett. így az aszpirin, chinin, sósav és a jód. Pusztul a jövő reménysége: a falusi gyermek Tüdövész és angolkór tizedeli az elhagyott falut. Sohasem volt időizarűbb a | család és gyermekvédelem kér­dése, mint ma. A családokat ért Bnyagi és erkölcsi bomlás a leg­szélesebben látott fogalom ■ ez egyre szaporodó altruista inté zetek erejük végső feszülésével próbálják a billent egyensúlyt helyreállítani. A jövő generáció megmentésé­ről van sző; mert nemcsak a szomorú egyke, hanem a kilátás­talan gazdasági és morális hely­zet is, amelyben a csecsemők bora ifjúságuktól kezdve élnek: pa­rancsoló módon sürgeti a meg­oldást. Kérdés azonban, hogy a huma­nizmus jegyében indult akciók­nak leoz-e eredményük. Mert nem helyi jellegű kérdésről van sző, hanem az egész társadalmat át­fogó problémáról. A gyermek­védelem eddig mintha túlságosan felszínen úszott volna s ha to­vábbra is megtartja mostani irányát, legfeljebb szépBégflast- romokat rakhat egy-egy kényes pontra. A gyermek egészségügy tekin­tetében ma már ott tartunk, hogy a színmegyar falvak gyarmekei- nek túlnyomó része fejlődésében visszamaradt és angolkóros. Ezen az állapoton nem segít egyné­hány városi gyerek mesterséges táplálása, díjjal való kitüntetése, esetleg fényképeiknek képesla­pokban való lebözlése. Ez lehet egyik, vagy másik gyermektáp­szer reklámja, de nem lehet a gyermekvédelem eredményének feltüntetni. A gyerek nem fejlődik. A gyerek testi visszamaradá­sának oka nem újkeletű, csak most vált nagy mértékben nyil­vánossá. Most, amikor a munka­nélküliség és egyéb beteg kor­tünet fellebbentette a nyomorú­ságok fátyolát és a társadalom elesettjeinek eves sebei belakiált- ják a segítséget az emberiség életébe. A gyár termelésének szolgála­tába állította az anyát. A társa­dalom többsége a szegény ■ ezek többségének asszonya: dolgozó asszony. Akik lőtás futásuk mel­lett a mindennap nehéz kenye­réért, nyögik a munkanélküli­| lég kecervességeit: nem tudják előteremteni férjükkel együtt sem a létminimumot. Ha gyermekük van: annak nélkülöznie kell mindent ■ a nél­külözések következményeként je­lentkezik a gyermek testi és szel­lemi visszamaradása. Ugyanez a helyzet a falvakban is. A gyermek: a jövő remény­sége, »Kiről szavalunk, akire tá­maszkodunk, akinek vállára rá akarjuk zuhantani minden eljö­vendő rettenetességek terhét: satnyul, pusztul, minden városi humanisztikus erőlködés ellenére. A krízis csirája abban a gaz­dasági rendszerben van, amely lehetetlenné teszi, hogy a dol­gozni tudó és akaró ember el­tarthassa családját. Mert a beteg és satnya gyermek olyan nyo­morgó családokban legsűrűbb, amelyben sem ez apa, asm az anya nem tud dolgozni. Természetes megoldást tehát, hogy a gyermekes családok szá­mára biztosítani kell egy olyan létminimumot, amely mellett le­hetséges a gyermekek eltartása és felnevelése. Addig, míg ezt nem tudjuk megcselekedni, a hu­manisztikus gyermekvédelem lég­üres térben mozog s amely pil lanatban elvonja segítő kezét a támogatott gyermektől: az viez- «Z8fejlődik. így tehát maradan­dót nem alkothat. Mert nem le­het elvárni azt, hogy egyének élete humanista egyesületek ke­zébe legyen lerakva, míg a ter­melésnek egy igazságosabb el­osztását joggal elvárhatjuk. Két­ségtelenül szükség van napközi otthonokra, de ezek is csak ak­kor eredményesek, ha a szülői háznál is van gazdasági alap, amely lehetővé teszi a napközi otthonban megkezdett munka tovább folytatását. Oda vezet tehát minden segítő út, hogy a gyermekvédelem leg­első feladata legyen küzdeni a gyermekes családok jobb meg­élhetéséért. Csak ez ad talajt a morális munka : a modern gyer­meknevelés számára. Nevetsége­sen kevés munkabér, betegség csiráival túlzsúfolt lakások mel­lett nincs eredmény. HÍREK — Doktorráavatás. Erdélyi Mi­hály hírlapírót, lapunk segédszer­kesztőjét a szegedi Ferenc József tudományegyetemen cum laude jogtudományok doktorává avatták. — Az Emericana lelkigyakorlata. A Foederatio Emericana április hó 7., 8. és 9. napjain, hétfőn, kedden és szerdán az érseki líceum ká­polnájában az Agria és Egedia corporatiók ifjúsága és öregurai részére lelkigyakorlatot rendez. A szentbeszédeket Tarcsafalvy Lajos borsodnádasdi plébánosmond­ja. A szentbeszédek ideje délután 3 és 6 óra. — Április 26-án országos iparos naggyülest tart az Ipartestületek Országos Szövetsége a régi képvi­selőházban. A gyűlésre összehívó körlevél hangoztatja, hogy a kis­iparosság körében mind sűrűbben megismétlődő jajkiáltások meghall­gatás nélkül maradnak és hogy a vidéki ipar testületek mind sűrűb­ben szót emeltek amellett, hogy tárassanak fel a magyar kézműves és kisiparosság bajai és sérelmei és az ebből beálló veszedelmek az intéző körök előtt. Úgy vélik, hogy mégegyszer kísértse meg a magyar kisiparosság az utolsó órában rá­terelni az intéző körök figyelmét a tűrhetetlen és veszedelmes hely­zetére. — Az állami polgári leányiskola előadása. Az egri m. kir. áll. pol­gári leányiskola önképzőköre áp­rilis 6-án, délután 6 órakor, az intézet dísztermében műkedvelő előadást rendez a következő mű­sorral : Vasvári Gizella »Feledé­keny Zsuzsi«, színmű 3 felvonás­ban. Szereplők : Erdei Aranka III., Blumberger Kata IV., Vasas Ka­rola IV., Szabó Margit III., Mina Sarolta IV., Saubermann Vali, Ka­rácsonyi Margit, Vass Éva és Staud Klára III. osztályos növen­dékek. 2. Japántánc. Lejtik : Né­met Rózsi és Vig Mária IV. oszt. növendékek. 3. Arany János Tudós macskája. Előadja az énekkar. 4. A meisseni babák. Ritmikus tánc- jelenbt. Előadják: Balcsó Katalin IV. és Seres Erzsébet II. oszt. nö­vendékek, Külön meghívót nem bocsát ki a tanári testület, ezért az érdeklődőket ezúton hívja meg. — A Kath. Legényegylet utolsó tavaszi kulturdélutanjat f. hó 6-án vasárnap délután 5 órai kezdettel a következő műsorral rendezi meg : l. Szavalat : Tóth Irénke. 2. Bor­nemissza Cserkészcsapat fúvós ze­nekarának indulója. 3. Kontra gye­rünk. 1 felvonásos vígjáték. Ren­dezi : Veress Gyula. Előadják : Ha- nus László, Kormos Imre, Nagy László, Tassy István, Toldy József, Rózsa Bernát és Molnár Ferenc. 4. Előadást tart: Kusner István m. elnök. 5 Magyar dalok. Énekli: Sike Zoltán, zongorán kiséri: Póz- derka László 6 Nihilistából vő­legény. 1 felv. vígjáték. Rendezi: Válent Gyula. Előadják: Tassy Juci, Turcsányi Ica, Kovács Kál­mán, Nagy István, ifj. Odry Dá­niel és Tóth Sándor II. A kultur- délutánon a «Bornemissza« Cser­készcsapat fúvós zenekara műkö­dik közre és Gulyás Lajos konfe­rál. Kötelező beléptidíj nincs. — Ragályos betegségek Egerben. (A városi tiszti orvosi hivatal köz­leménye.) A hét folyamán ragályos beteget jelentettek: Újvilág u. 15., Telekesi u. 12., Káptalan u. 22., Kovács János u. 19., Szmrecsányi Lajos u. 8., Perényi u. 22., Fürdő u. 13. sz. házból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom