Eger - napilap, 1930/1

1930-04-05 / 78. szám

ahä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.- KIADÓHIVATAL EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87 - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54.558. : XLI. évfolyam 78. szám ❖ Szombat # .Eger, 1930 április 3. «■■■■nw—ra—————I—————pwrwan-trvmb«u« wi ■>f»«i"nw.w’wiwn — liiiww*»—»—»—»——BMBW,W*1,IW|11 ii"hi,í—w——————— A munkabérek limitálása a képviselőház előtt Az ncca. Budapesten megmozdult az ucca. Az ucca, amely nem gon­dolkozik, nem mérlegel, nem konsziderál, amelyben nincs fe­lelősség, amelyet egyedül a szen­vedélye hajt. Az ucca, amely be­vereti a fejét, vegy beveri más­nak a fejét egy jelszóért, amely nem gondol a holnappal, hiszen ma nincs semmi veszteni valója már. Csak puszta élete van, a- melyhez — akármilyen nyomo­rúságos is az — az ucca egyedei, míg magukban vannak, nem ra­gaszkodnak kevésbé görcsösen, mint más, de amelyhez nem köti őket semmi, ha összeverődtek, ha megdühödtek egymás nyomorú­ságától, követelik a — munkát, kenyeret! Megmozdult az ucca Budapes­ten c felvonulása mindent jelent, csak nem biztató jelet a harmoni­kus jövőre. Amikor már az ucca alkotmányi szerv, intéző és irá­nyító tényező akar lenni, akkor a nemzeti organizmusban baj van. Akár az éhség irtózatos tömeg­ereje lendíti aktivitásba az uccát, akár — mint a hétfői tüntetéssel kapcsolatban a rendőri nyomozás állítja —lelkiismeretlen bolsevik! izgatók férkőztek a tömeg közé, akár mind a két agitátor össze­fogott az ucca forradalmasításá­ra, mindenképpen baj van. S ami a legnagyobb baj: ez az ideges állapot minden más bajnál, ra­gálynál gyorsabban terjed: most is Szentestől Dorozsmáig, Dorozs- mátől Pestig herkulesi csizmák­kal tette meg az utat. Dorozsmán még csak a karhatalmat kellett erősíteni, Pesten már a rendőr­kardoknak is ki kellett röppenni hüvelyükből, hogy megtisztítsák az uccát a rend, a konszolidáció, a nyugalom számára. Akárcsak tízéves filmet perget­nének az ember szeme előtt: a pesti ucca röprízt csinált. Az ucca jelentkezett, hangot ad és nyo­morúságát, éhségét, izgatottságát teregeti, nem riadva attól sem vissza, hogy rendőrkordok acél­falának viszi forró, lázas fejét. Talán soha nem volt még annyi felelősség a vállakoo, mint azokén, akik ma az ország élén állnak s akik nem írhatnak minden ter­het, száz percentben az izgalők számlájára. Nem is beszélve arról, hogy a nemzeti jövő szem­pontjából majdnem közömbös, hogy a tüntetők seregét mi ker­geti meg nem engedett cselek­ményekbe : az izgatók-e, vagy az az éhség, amely a gyomruk falát éleire fent fogakkal rágja ? Politikai körökben biztosra vették, hogy a képviselőház csü­törtökön befejezi a fővárosi tör­vényjavaslat vitáját, azonban az utolsó szakaszhoz olyan módosí­tásokat nyújtott be Usetty Béla előadó, hogy a házszabályok ér­telmében vissza kellett küldeni a bizottsághoz a javaslatot. így tehát csak kedden, vagy szer­dán fejezik be a javaslat tár­gyalását. A fővárosi törvény után nehány kisebb javaslat ke­rül a Ház elé, a jövő hét végén pedig plénum elé hozzák a költ­ségvetést, de ezt már csak a húsvéti szünet után tárgyalják. A pénteki ülést tíz óra után nyitotta meg Almássy László el­nök, aki bejelentette, hogy Kont­ra Aladár az óbudai Dunahíd építkezése tárgyában sürgős in­terpellációra kért és kapott en­gedélyt, amelyet napirend után fog beterjeszteni. Usetty Béla előadó a közigaz­gatási bizottság jelantését ter­jeszti be a 197. szakasz tárgyá­ban, amellyel kapcsolatban a felsőház által elfogadott módosí­tásokat ismerteti Gáspárdy Ele­mér. Szilágyi Lajos majdnem mind­egyik bekezdéshez hozzászólt. Búd János kereskedelemügyi miniszter felvilágosításai után a felsöház módosításai szerint fo­gadják el a szakaszt. Ezután az 1928-ban, Genfben megtartott munkaügyi kongresz- füzus határozatait tárgyalta a Ház. Ezeket a határozatokat Anglia, Német-ét Franciaország, továbbá Svájc törvénybe iktatta már a az előadó ugyanezt java­solja a parlamentnek. A javaslathoz elsőnek Tobler János szólt hozzá. Hosszasan is­mertette a magyarországi bér­viszonyokat és nyíltan állást foglalt a kollektív szerződések mellett, mert amint mondotta, igen sok szakmában nem adják meg a mostani szerződési rend­szer mellett a szakmunkások bérét. Rottenstein Mór hangoztatja, hogy kevés helyen tartják be nálunk a kollektív szerződése­ket. Maga az államnyomda se tartja be őket, Kétly Anna szerint a javaslat nem őszinte, sőt a mai viszo­nyok mellett maliciőzusnak le­hetne mondani. Előbb meg kell változni annak a szellemnek, amely most a munkásokkal szem­ben megnyilvánul. (Lapunk zártakor az ülés még tart.) Ma reggel szomorú sírások verték fel; az Angolkisasszonyok egri zárdájának fehér csendjét. Sirató szájakból, száz és száz lány ajkáról indultak el, neki- koppantak a visszhangos falak­nak és fáradtan hulltak be sz egyszerű szobába, ahol szép, sima arccal, az örökkévalóságot köszöntő szelíd mosollyal fekü- szik Mater Belesnay. Tegnap még nem gondolta senki. Tegnap még lent járt a kertben a tavaszi virágok között, jóságos pásztorkodással figyelve az egyre szebben növő életűt, de akik látták, azt mondják, hogy valami bújő szomorúság volt a szemében. Ma reggel felkelt, hogy meg- áldozzák az oratóriumban. Rend­társai mondták, hogy ne menjen, a főtisztelendő úr majd a szo­bájában áldoztatja^meg, de ő mégis felkészült, Ihogy maga siessen alázattal az Úr elébe. De másként történt. Mégis az Úr jött el, hogy elfogadja kedves leánya áldozatát. Amikor felemel­kedett ágyáról, magához ölelte a lelkét, csupán azt az apró mo­solygást hagyta meg a szája szögletében, hogy hirdesse az ittmaradt embereknek a meg­békélt elmúltak boldogságát. Súlyos veszteség érte a rendet M. Beleznay Etelka halálával. Nemcsak egy mindig melegen verő szív szűnt meg dobogni, hanem egy az utolsó percig gondolkozó és tervező értelem és munkálkodó akarat bénult ki az élők sorából. Mindenütt jóté­konyan érezték tevékenységét, ahol megfordult, országszerte, de legtöbbet köszönhet neki az egri intézet, melynek kilenc esztendőn keresztül főnöknője volt. Kedves előzékenységével, igaz magyar jellemvonásaival nemcsak társai szeretőiét vívta ki, hanem a vá­ros egész közönségének őszinte becsülését is megszerezte. Nagy érdemei vannak az egri intézet fejlesztése terén, ő épít­tette nagyobbá a zárda épületét, restauráltatta a kápolnát és gyö­nyörű oltárt és szószéket emelte­tett karrarai márványból, az ő gondolata volt a leánygimnázium megalapítása is. Halála mély Április második felében nagy tempóval indul meg az idegenforgalom Egerben A hónap végén az Olasz Idegenforgalmi Tanács tart vándorgyűlést, május 4-én a nyíregyháziak terveznek nagyszabású kirándulást Egerbe. — Budapestről az első kirándulást az Est lapok bonyo­lítják le május 10- és 11-én. Eger, április 4. Városunk nevezetességei egyre sűrűbb tömegeket vonzanak Egerbe. Már az elmúlt évben is erős volt az érdeklődés, de az előjelek szerint ez idén még na­gyobb idegenforgalmat várha­tunk. Március eleje óta állandóan látogatják Egert idegenek, ma­gyarok és külföldiek egyaránt, a Koronának nemrégiben angol, francia, holland és dán vendé­gei voltak, akik több napon ke­resztül tanulmányozták a város értékeit. Ezek azonban csak ki­sebbszerű előfutamai voltak a meginduló idegenforgalmi sze- zőnnak. Április második felében nagy­szabású, szervezett kirándulások indulnak Egerbe. Megírtuk a múltkoriban, hogy a hőnap utol­só napjaiban az Olasz Idegen- forgalmi Tanács tagjai, akik a két állam idegenforgalmi érde­keinek megbeszélésére jönnek M. Beleznay Etelka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom