Eger - napilap, 1930/1

1930-03-29 / 72. szám

A Hü 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XLL évfolyam 72. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1930 március 29. Az adóamnesztia március végével lejár. Az adoaűuuukziiu naiáiya e nő végével részben megszűnik. Azok az adózók ugyanis, akik a kincs­tári megkárosították, márciust yó- géig jelenthetik be ezt a körül­ményt ez ilietékes adóhatóság­nak és ha ezzel pgyidőbsn be­fizetik, vagy megfelelően bizto­sítják azt az összeget, amellyel a kincstárt megkárosították, el­lenük semmiféle eljárás nem in­dítható. A gazdatisztek a köte­lező ngugdijbiztosítást kérik. A Magyar Gazdatisztek Orszá­gos Egyesületének közgyűlésén Fabricius Endre m. kir. gazda­sági főtanácsos elnöki megnyitó­jában foglalkozott a mezőgazda­ság súlyos helyzetével ős rámu­tatott arra, hogy sohasem volt annyira szükség a kellő szak- képzettséggel bíró egyénekre a gazdaságok vezetésében, mint épen ma. A kor színvonalán álló gazdatiszt nélkülözhetetlen és ezt igazolta az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás is, mely a ma- j gyár gazdatiszti kar munkás­ságát tükrözi vissza, mert a dij azott termények és állatok nagyrésze a magyar gazdatiszti munka dicsősége. Sajnos a gaz­datiszt kőtelező nyugdíjbiztosí­tás ügye egyre késik és úgy­szólván egyedül Magyarország nz az agrár állam, ahol a gazdatiszt bizonytalanságnak néz elébe. Ez irányban a kormány megértő pártfogását várják. A magyar-török barátság egyre szorosabbá válik. Walkó Lajos külügyminiszter ankarai látogatása alkalmából folytatott eszmecserék során a két országot érdeklő kérdések kerültek megvitatásra. Megálla­pították, hogy a török-magyar jóviszony, melynek az őszinte és szilárd barátság adja meg jelle­gét, egyre szorosabbá válik. Az eszmecserén résztvevő államfér­fiak teljesen megegyező nézetet vallanak arra nézve, hogy a török-magyar barátság, amely mindjobban kifejlődik, igen fon­tos tényezője az összhangnak és a békének, ami psdig mind a két országnak általános érdekeit mozdítja elő. A kormányzó köszöneté Eger városának Eger, március 28. Eger város március 1-én, dísz­közgyűlés keretében ünnepelte meg nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzóvá választásá­nak tízéves jubileumát. A város képviselőtestülete a közgyűlés­ből hódoló feliratot intézett a kormányzóhoz, amelyben örömét és háláját fejezte ki a jubileum alkalmából Horthy Miklós iránt, egyben alattvalói hódolattal üd­vözölte őt. A feliratot a törvény­hatóságok és városok hasonló felirataival együtt március 15-én díszes küldöttség adta át a kor­mányzónak. A kormányzó, a kabinetiroda útján, ma táviratot intézett Trak Géza polgármesterhez, amelyben meleg szavakkal köszönte meg Eger város lelkes ünneplését. Csak ideig-óráig csökken az építőiparban a munka­nélküliek száma Senki sem akar építkezni. és nincs Eger, március 28. Az a munkanélkülieken segítő akció, amely néhány nappal ez­előtt megindult Egerben, meg­próbálja enyhíteni az építőipari munkások nehéz torsát is. Az érseki rezidencia, az űj laktanya és az érsekkert falának javítási munkái ideig-óráig lélekzethez is fogják juttatni a hosszú hó­napok munkátlanjait, de ez a felszabadulás nagyon rövid életű lesz. A viszonyok általános jobbra- fordulását az építkezések széles- vonalú megindulása eredményez­né csupán. Ez azonban nem fog megtörténni, mert az elmúlt évek nagyarányú építkezései óta, mint amilyenek a pénzügyi palota, siketnéma intézet, Korona stb. egyetlen számottevő munka nem akadt Egerben a ahogy jelek mutatják ezután se akad. Régebbi esztendőkben ilyen tavasznyíiáskor már javában áiogatták a város minden táján az űj házak fundamentumát s az asztalos, meg lakatosipar is előre dolgozott a megrendelésre. Az elmúlt évben már alig volt építkezés. Most pedig, ha lehet egyáltalán erről beszélni, még jobban meghökkent az építke­zési kedv, sőt egyáltalán meg sem indult. De nemcsak az új épületek emelése, hanem a nagyobb mé­retű tatarozások is szünetelnek, — Drága az építőanyag kölcsön. pedig sok helyütt volna szükség rájuk. Szakértők mondják, hogy az építőipar mostani pangása fe­lülmúlja a szakma háborúalatti egyhelyben állását is. Legtöbb panasz, amelyet fel­hoznak az érdekeltek, még min­dig az építkezésekhez okvetlenül megkívánt hitel hiányát mondja. A másik pedig az épületanya­gok drágaságára vonatkozik. Házat építeni ma nem kifizető üzlet, — mondják, akik pár év­vel ezelőtt még szívesen fektet­tek volna tőkét építkezésbe. A lakbérek állandóan növekvő olcsóbbodása is ezt a tételt iga­zolja. Ilyen körülmények közt megint felüti fejét ez a kérdés, amelytől menekülni szeretne a város: a munkanélküliség kér­dése. Mert az az akció, amely megindul a közeljövőben, nem tud annyi munkát juttatni az ősz óta tétlenségre Ítélt építőmunká­soknak, hogy csak erre az át­meneti időszakra is biztos ke­nyérhez segítse őket. Nagyobb építkezések, amint mutatják a jelek, nem lesznek s az egész esztendőben szembe kell nézni a munkanélküliség nehéz problé­májával. Azt a kérdést nem is merjük feszegetni, hogy mi lesz az eljövendő télen az egész mos­tani esztendőn keresztül előre­láthatólag munka nélkül maradó építőipari munkássággal? A Sarlósok ballépése. A felvidéki ifjúság egy része ezelőtt pár évvel egyesületet alakított s jelvényéül a Sarlót választotta, mondván, hogy fő- programmja a kisebbségi sors­ban élő felvidéki parasztság iránti érdeklődés. Már az indulás kezdetén is zavaros összevisszá­val gyűrtek magukba minden ideológiát, hogy végül a szocia­lizmusnál kössenek ki. Legutóbb Magyarországra ii átjöttek s március 15-én, a magyar szabad­ság ünnepén, Petőfi szobrára egy cseh-oláh és szerb színekkel cifrázott koszorút akartak elhe­lyezni. Természetes, hogy ez az eltévelyedésük a magyar ifjúság­ban a legerősebb visszahatást váltotta ki, s valamennyi ifjúsági szervezet egységesen tiltakozott ez ellen a nemzetáruló lépés ellen s a leghatározottabban elítélte ennek a megkőtyagosodott fiatal­ságnak a próbálkozását. A ma­gyar ifjúság egységes határozata helyesen mutat rá, hogy milyen szálak fűzik ezeket a megtévedt fiatalembereket a cseh pacifista propaganda-frázisokhoz, amikor azt mondja, hogy a magyar ifjúság elítéli és visszautalja a felvidéki Sarlósok mozgalmát, amely mögött cseh imperialista törekvések vannak s felszólítja a megtévedt Sarlósokat, hogy térjenek vissza 8 felvidéki ma­gyarság vezetőinek a prágai parlamentben ünnepélyesen ki­nyilatkoztatott elvi alapjaira, és mostani vezetőiket távolítsák el a maguk köréből. A magyar közvélemény az ifjúsággal együtt tisztában van azzal, hogy ezt az elítélendő lépést nem a kisebb­ségi sorban élő magyar ifjúság tette, hanem az a pár érvénye­sülni akaró egyén, aki hajlandó megcsókolni a korbácsot a csot- togtatők kezében. Mert nagy megtévelyedettség kell ahhoz, hogy magyar ifjú legyen annak a cseh ámításnak vak eszköze, amely minduntalan a világba eresztett frázisokkal akarja a maga letagadhatatlan bűneit lep­lezni. A magyar ifjúság s a magyar közvélemény mindig szívesen veszi, ha szellemi nagyjai előtt egy-egy náció hódol, de vissza­taszítónak tartja azt, hogy ide-

Next

/
Oldalképek
Tartalom