Eger - napilap, 1930/1

1930-03-23 / 68. szám

2 1830. március 28. ——n—i,'wrwiiii> . umiimiTiiriiHwi—— Hmiimiin Mii»ii» m mm m »nn«»iiHMtim«»i—i»MiiiMi E G E E A város közmunkák megindinditásával próbál segíteni a munkanélk ülisegen Addig, míg az útépítés megkezdődik, a Színház renoválását, a Pyrker uccai csatornának és az Érsekkert hátsó falának megépítését határozták el. — Alig van pénz a városi pénz­tárban. — Nem lehet tiszta képet nyerni a munkanélküliségről. — Szólítsák fel a város tehetősebb polgárságát, hogy önkéntes inségadóval járuljanak a helyzet megoldásához. Az anyag a lélek eszköze. Ez b vallás egyik legszebb tanítása n a mistioknak talán ez a leg­nagyobb sikere, hegy ezt a gon­dolatot ismét odaállítja, a föld sarában nagyon elmerült, a mo­dern kultúra mesterséges fényé­től elvakult emberek szemei elé, mint józan, reális, igaz tanítást. Sok missiót, sok mélyszántást a lelkekben! Ez a jelennek egyik legégetőbb követelménye. Mert a vallások dühödt ellenségei, a marxismua fullajtárjai, a moszkvai vörös őrület diktátorai ugyanciak missiőckodnak föld­alatti szervezkedésekkel, guruló rubelekkel, a mai élet keserű gondjaitól felzakktott lelkek örö­kös nyugtalanításával, izgatás­sal, gyújtogatással. Nem hagy­nak figyelmen kívül senkit és semmit, a 16 eves gyereket Bu­dapesten éppúgy kiviszik a bar­ikádokra, mirt a kíaai kulit, & csőcselék között éppoly szívós propagandát csinálnak, miat a kereskedelmi tárgyalások zöld asztalainál. A kereszt roissiói az egyedül hatékony ellenszerei a vörös harcmodornak, gátjai a bűnök áradatának e irtói a röghöz ta­padt gondolkozásnak. A lelkek békéje érdekében sok-sok mis- siős mélyszántást kívánunk fal- vainkban és városainkban. U G. Az idei tenyészállatvásár a magyar állattenyésztés nagy­arányú fejlődéséről számol be. Az általános nagy gazdasági válság ellenére is a magyar gazdatársadalom és az ország tenyésztői újból tanujelét adták annak, hogy semmiféle áldoza­tot nem sajnálva, a magyar ál­lattenyésztés talpraállításának érdekében mindent elkövettek. Legnagyobb tudással, szakérte­lemmel törekednek állattenyész­tésünket tökéletesíteni s a most megnyílt tenyészállatvásár még a legvármesebb reményeket is fölülmúlta. Megállapítható, hogy Magyarország állattenyésztése a legutóbbi időben rohamosan fej­lődött. Ezzel a kiállítással már elértük azt a pontot, amelyet az illetékesek régen Gálul tűztek ki, hogy a szomszéd államok ex­portpiacává alakuljunk. Kétségtelen, hogy ezt a fényes eredményt, amelyet a jelenlegi kiállítás minden várakozáson fe­lül felmutat, hathatósan elősegí­tette a földművelésügyi minisz­térium, továbbá sz OMGE a te­nyésztői szervezetek céltudatos munkája. — A kiállításon nagy számban vesznek részt a kis- gazdatenyéaztók is, ami az or­szág állattenyésztésének szem­pontjából rendkívül nagy jelen­tőségű. Állattenyésztésünk halyes politikája leginkább abban nyil­vánul meg, hogy a feisgazdatár- sadslom minden rétege a tenyész­tést emelő szervezetek irányítá­sát maga is helyesnek és célra­vezetőnek találja. Ez a kiállítás nagy reményt nyújt a magyar állattenyésztés eljövendő nap­jaira. Eger, március 22. A munkanélküliség az utóbbi években világjelenséggé dagadt. A háború előtt is voltak kisebb méretű, helyi viszonyokból ke­letkeze t hasonló helyzetek, de a háború következményei, a világ pénz- és egyéb piacainak zűrza­vara, az ebből származó bizal­matlanság, az államok anyagi egyensúlyának felborulása és az azt követő rohamos elszegénye­dés szinte gyógyíthatatlan beteg­ség jellegével termelte ki ez ál­talános munkanélküliséget. A gazdagabb államok még va­lahogy ki tudják védeni ennek a növekvő áradatnak a hullám­veréseit, nagy összegeket áldoz­nak, hogy enyhítsék a bajt, de mi nem tudunk áldozni, mert nincs miből. Az általános nyomorúságba külön jajkiáltással szólnak bele az apró országok és maroknyi városok tömegei. Egerben meg­döbbentő képet talál a kutató szem, a maga siralmas mezte­lenségével. Csak egy helyet kerestünk fel tegnap A Kereszíényszociálista Párt egri irodáját. A kis helyiségben na­ponta hatvan-nyolcvan munka­nélküli fordul meg. A párt egri alakulása még egy éves sincs és nehéz törtetéssel tud előrehaladni, hogy magához szervezze a mun­kásokat. Ezért beszélhetünk csak ilyen kevés számról. De ez a hely egy elegendő csöpp, amely a maga mikroszbőpikus borzalmai­val megmutatja a nagy víz éle­tét. E ínberek lézengnek itt, fal­szürke arccal álldogálnak a fal mellett, vagy ülnek a lócákon, lecsüggedt kézzel, napok hosszán néma szájjal. Már a keserűségre sem futja, mert a keserűséghez is erő kell, erő pádig nincs, mert kenyér nélkül elgyengül a test és elfocnyad a lélek. Iit vannak egész ns-p. Nem mernek hazamenni. Minek néz­zék a gyerekek elijedt hallga­tását, akikre ráparancsolt az anyjuk: ne sírjatok, mert apátok haza se jön akkor. Csak este botorkálnak vissza a szállásra, mert hiszen otthonnak nem az, és halálos szégyenkezéssel nyúl­nak az egyíalat kenyérhez, amit az asszony rimánkodot! ki vala­melyik kenyeresebb szomszédtól. És ezzel a napi egyszeri ZafSasai vágódoak végig a vsckon.hogy másnap újra kezdjék a hiába­való munkakeresést, vagy tud­ván az eredményt, megint csak végigüljék az egész napot és este öregebb szégyennel menje­nek haza. Ezek a szervezett munkások, akiknek mégis megvan az az előnyük, hogy tudnak róluk. De százak vannak olyanok, akiknek létezéséről, nyomoráról nem tud senkiee, akik még szeptember­ben vagy októberben letették a szerszáaaol és akikről csodás ta­nulmányt lehetne írni : miből és hogyan élnek azóta. A váron mindössze körülbelül ötszáz munkanélküliről tud, de magá­nosok számításai szerint 1500-ra tehető a munkanélküliek száma, beleszámítva a mezőgazdasági munkásokat is, akik a legna­gyobb tömeg ez összességben, Brra is rátérünk még alkalom­adtán, hogy miért. A földmunkások mellett az építőiparosoknál a iegnyomass- tóbb a helyzet. Egerben teljesen megszűntek a kőzépítkezéiek más városokban nem lehet mun­kát kapni, mert ha itt ott építe­nek is, mindenütt van munka­nélküli. Magánépíífeezéeek sem furdulnak elő, mert sehol nincs pénz, alkalmi munka sem kínál­kozik. Ez a helyzet indította Trak Gáza polgármestert arra, hogy péntek délután tanácskozásra hívjon meg egy szűkebbkörű bizottságot. A megbeszélésen megjelentek vitéz Subik Károly, Braun Károly, dr. Horváth Gyula, dr. Kálnoky István, Frank Ti­vadar, Simonyi Nándor, Rapcsák József, Bárány Géza, Radil Ká­roly, Tamás Krizánt, dr. Szabó Szilárd, dr. Heller József, Márkus János és Tóth Csepreghy And­rás. Az értekezlet arra a meg­állapításra jutót?, hogy a kér­dést teljesen megoldani nem le­het, legfeljebb enyhíteni lehet a helyzetet. Az elnöklő Trak Géza polgár- mester bejelentette, hogy a dél­előtt folyamán előljárőeági érte­kezlet volt a munkanélküliek ügyében, ahol az a felfogás ala­kult ki, hogy ne segélyeket ad­janak ki, ellenszolgáltatás nél­kül, hanem munkaalkalmak te­remtésével igyekezzenek meg­szolgált, emberségei kenyeret adni az éhezők kezébe. Munka- alkalmak teremtésére azonban a városnak nincs fedezete. L9g­HORTOBÁGYI JDHTDRÚ Mindenütt kapható! Termeli Orsz Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. följebb két dologról lehet sző. Az egyik a Városi Színház renoválása, ameiyre ugyan költség nincs, de a vágóhídra előirányzott 5000 pengő költségvetési összeget át­ruházzák erre a célra. A másik az Érsekkert hátsó falának meg építése. Hogy az utóbbi muakát végre lehessen hajtani, a Move vesz fel kölciönt, amit a város a jövő év­ben visszafizet az egyesületnek. A polgármester továbbá hétfőn déiuíán a hivatalvezetőket is ér­tekezletre hívja össze, hogy a hivatali épületek esetleg tervbe­vett renoválásait most bonyo- lítsák le, ugyanciak fel fogja hívni a város háztulajdonosait is, hogy lehetőleg ezakbsn a hetek­ben végeztessék el házaik esetleg szükséges apróbb tatarozásait. Nagyobb közmunkára nincs kilátás. A város pénztárában ősz- ezesen nyolcezer pangó van és egyelőre az sem bizonyoi, hogy elsején a tisztviselők megkapják-e fizetésüket. A kórházépítés évek­re eltolódott, mert a népjóléti minisztérium most nem tudja nyélbeütni a dolgot. Ebben az ügyben maga dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek járt vitéz Subik Károly kíséretében Budapesten, és felkeresve a minisztert kérte, hogy ha lehet, a munkanélküli­ségre való tekintettel, sürgősen indítsa meg az építkezést, De Vass József nem tudta teljesíteni az érsekfőpásztor kívánságát, mivel — saját szavai szerint — arra sem jutott fedezet, hogy az országban már félig felépült há­rom kórházat befejezzen. Ugyan­csak abbamaradt a rendőrpalota építésének terve. Felmerült a villamos centrálé építésének megkezdése, amely az egész vidék munkanélkülisé­gét levezetné, de egyelőre erről sem lehet sző. Mint közeli re­ménység kínálkozik a vármegyei laktanya renoválása. A polgár- mester még & m i napon meg­keresi az összeköttetést az ille­tékes tényezőkkel, hogy ha lehet minél hamarabb meginduljon a munka, mert ez a tétel nagy százalékban orvosolná a bajt. A Pyrker uccai esővízcsatorna átépítése már a napokban meg­kezdődhetik, ha a Hevesmegyei Takarók, a város készfizető- kezesaégvállalása után megfelelő kölcsönt bocsájt a vállalkozó rendelkezésére. Nagyobb épí.kezések híján egyelőre tehát csak a Színház,

Next

/
Oldalképek
Tartalom