Eger - napilap, 1930/1
1930-03-15 / 62. szám
Aha 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON- SZÁM: 11. - KIADÓHIVATAL ! EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFONSZÁM 87. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. :i XL1. évfolyam 62. szám ♦ Szombat Eger, 1930 március 15 Mérsékelt érdeklődés mellett tárgyalják a fővárosi törvényj avaslatot A Ház mai ülése Hevesvármegye kisgyűlést tart hétfőnEger, március 14. Heveavármegye törvényhatő- •ági bizottsága kisgyűléeének tagjai március 17-én, hétfőn délelőtt 11-én ülést tartanak a vármegyeház kistermében. Az ülés egyebek között Eger város több kisebb jelentőségű határozatát is tárgyalja. A kisgyűlés előtt, délelőtt 10 őrabor, a közigazgatási bizottság tart ülést. Miért nem énekli a közönség a Himnuszt és a Szózatot? Eger, március 14. Szinte megmagyarázhatatlan sajátossága van a március tizen- ötödiki ünnepélyeknek, amelyeket a városháza előtt szokott megrendezni Eger közönsége a neszeti ünnep délutánján. Máskor és másutt is elő szokott fordulni ez, de nem olyan bántő, mint ott. Az ünnepség mindig a Himnusszal kezdődik ős a programadót a Szózat zárja be. A Kossuth téren összegyűlt százakra menő tömeg egyedül hagyja énekelni az Egri Dalkört és némán hallgatja végig a Himnuszt és a Szőzatot, minha hang- versenyteremben lenne ée egy leikétől távol állő dalművet figyelne. Igaz, hogy a nyomtatott műsoron az Egri Dalkör szerepel, és a Dalkör mindig művészi szépen el is énekli a két dalt, de szomorú, hogy hangja nem indít meg senkit sem, hogy csatlakozzék a mindnyájunk imádságához. A Himnusz nemzeti imánk, évezredes fájdalmunk bízásunk szomorúságunk és reménységünk kifejezője, amelynek a tömeg- áhítat szépségével kell felfakadnia mindenki leikéből, hegy százak és ezrek erejével szárnyaljon a mindenható Isten trónusa elé. Az Egri Dalkör erre való tekintettel a jövőben csak egy szólamra fogja énekelni a Himnuszt ős a Szőzatot és kérjük a város ünneplő közönségét, egy szívvel, lélekkel énekelje vele együtt nemzeti múltúnk ős reméljük, szebb jövőnk két fenséges dalát. Budapest, március 14. A megszokott lanyha érdeklődés mellett folyik tovább a fővároai törvényjavaslat tárgyalása a képviselöházban, csak a szocialista szónokok rzőialnak fel és tesznek egymásután indítványokat a szakaszok törlésére, de a többség egyhangúan megszavazza a szakaszokat. Az elnöki előterjesztések után 10 órakor nyitotta meg Almássy László elnök az ülést. A 29. szakasz volt soron, amely a közgyűléseken valő elnöklésről intézkedik. Az első szónok Rothan8tein Mór, aki kifogásolja, hogy a közgyűlések a főpolgármester elnöklete alatt folynak le. Scitovszky belügyminiszter azt hangoztatja, hogy ha a közgyűlés által választott elnök öl az emelvényen, az bábja lesz a többségi pártnak. Minden módosító indítvány törlésével kéri a javaslat elfogadását. (A Ház ilyen értelemben határoz.) A 30. szakasz következik ezután, amely a közgyűlés összehívásáról szól. Usetty Béla előadó módosító indítványt tesz arra vonatkozólag, hogy a közgyűlés összehívását 40 tag kérhesse s a közgyűlés napirend előtt döntsön, vájjon kívánja-e tárgyalni az ügyet, amelyért összehívtak, vagy nem, továbbá, hogy a nyári szünetEger, március 14. Eger város társadalma az idén is méltóképpen kívánja megünnepelni a magyar alkotmányos szabadság és jogegyenlőség újjászületésének évfordulóját, március tizenötödikét. Az ünnepségeket az évtizedes hagyományokhoz híven ismét az Egri Kaszinó Egyesület rendezi, a következő sorrendben: Reggel 9 órakor ünnepélyes istentisztelet a főszékesegyházban a Hazáért. Délután 4 órakor gyülekezés ben ne lehessen rendkívüli közgyűlést összehívni. Propper Sándor: Tiltakozik az előadó módosításai ellen és javasolja, hogy a közgyűlést már 25 tag egybehívhassa. Rothanstein Mór és Pakots József csatlakoznak Propper indítványához. Györki Imre hivatkozik a Közigazgatási Bíróság ítéletére, amely nem tetszik a belügyminiszternek, aki korigálni akarja azt az ítéletet. Szcitovszky: Én meghajtok a bíróság előtt, de a törvényhozás nem hajolhat meg ! Bródi Ernő: Csukják be a városházát, mint fölösleges intézményt. Györki Imre : A régi parlamentben nem akadt volna képviselő, aki a javaslat előadója legyen! Propper Sándor: Elsöpörte volna a közvélemény. Strausz István: Ez fricska a Közigazgatási Bíróságnak ! Bródi Ernő : Fűit! (Elnök figyelmezteti Brődit, hogy ne használjon inparlamen- táris kifejezést ) Bródi: Nem azt mondtam, hogy pfuj, hanem fűit. Elnök: Félreértettem, ezért a figyelmeztetésem tárgytalan. Györki a beszédét óriási zajban fejezi be. {Lapunk zártakor az ülés még tart) a Kossuth-téren, hol: a Himnuszt énekli az Egri Dalkör; Petőfi Sándor Nemzeti Dalát szavalja Szentgyörgyi István III. éves joghallgató; Huber Szabadság dalát énekli az Egri Polgári Dalkör; Ünnepi beszédet mond Nemecsek Aurél v. tanácsos; a Szózatot énekli az Egri Dalkör. A Kossutb-térről az ünneplő közönség a Knézich Károly emléktáblához vonul, melyet dr. Pál Endre városi aljegyző megkoszorúz. Március 15 a magyar szabadság feltámadásának emléknapja. A magyar lelkek e hagyományos ünnepét ma már hivatalos ünnepként üli meg az emlékek morzsáin élő ] nemzet. ] Nyolcvankét évvel ezelőtt ezen a napon gyűlt ki a magyar szabadság első fáklyája. És ma, amikor a felhős magyar égbolt alatt megállunk emlékezni és ünnepelni, a régi idők lobogó fáklyájának már csak halvány fácya világít. A fényes múltunk gyenge mécsvilága mellett csak halvány körvonalait látjuk nagy idők nagy embereinek. A kor, amelyből sarjsdzoUak, a korszellem tisztasága, amely éltetője és kivirágoztatója volt a szabad Ságnak, homályban van előttünk. A múlttal hivalkodunk, szabadságról és szebb jövőről álmodunk, de a légkör, amelyben élünk, idegen a múlttól, fertőzött sz álkultúrától, a test önző élete éi a lélek élete helyeit. Szabadságról beszélünk, pedig a mai korban szabadsága csak a divatnak, az érzékiségnek, az erkölcstelenségnek van. Szabadság eszméjétől harsog a világ és a jognak éa szabadságnak ezeréves hazája megcsonkítva, kifosztod- tan áll, Trianon bőriönében vergődik, szuronyok gyűrűzik, igaztalan vádak és rágalmak gyűlölete felhőzik körülötte, milliónyi magyarok görnyednek rabságban. Hol itt a szabadság? Vissza kell mennünk nyolcvankét esztendővel Március Idusához. Újra kellene kezdenünk a nemzet életét. Elő akarjuk készíteni a magyar feltámadást, de ehhez kevés az emlékezés, az ünneplés, ehhez meg kell teremtenünk a negyvennyolcai idők nemes korszellemét és tiszta légkörét. Tiszta életű egyének, emberek és tömegek kellenek, ideátok, eszmék, amelyek kiemelkednek a mának élő önző jelenből, de legfőképpen Isten kell az egyéD, a család, a nemzet életébe. Hit kell, amely vígasztal, bátorít és reményt ad. Csakis ezzel a megnemesedett lélekkel szerezhetjük újból visz- sza a magyar szabadságot, az elszakított magyar testvéreket, hogy vergődés és nyomor helyett újból dicsőséggel dolgozhassunk egy űj ezredév alapjain. A március tizenötödik! ünnepségek
