Eger - napilap, 1930/1
1930-03-02 / 51. szám
1930. március 2 EGER s hogy az Őseink nyelvén, őseink hűségével megírt határozati javaslatot, — őseink hagyományos széthúzó hajlama nélkül, —egyhangú lelkesedéssel emeljék határozattá.« Kriston Endre nagyhstást keltő ünnepi beszéde után a köz* gyűlés elhatározta, hogy határozatát, melyet egyhangú lelkesedéssel hozott, eljuttatja a kormányzóhoz, egyben megbízta az elnöklő főispánt, hogy a jubiláló államfőt Hevesvármegye közönsége nevében táviratilag üdvö* zölje. Déli 12 órakor Eger városa tartott őnnepi közgyűlést, amely > nek lefolyásáról helyszűke miatt lepünk legközelebbi számában adunk részletes tudósítást. ii ' m m 11 um imwMmawaBwiM \ A régi jó időkből. * Irta: Borsodi László író a Gárdonyi Társaság rendes tagja. Stunnann Gyuri, az ötletes, bobúkfis barkópalőc földeiur, állandóan a csernelyi kúriáján lakott, ó nem volt valami szenvedélyes vadász, hanem azért néhány jöbaráija, meg a tréfa kedvéért, minden télen s Őszön tartott egy-két erdei vadászatot. A Bükk alacsonyabb erdőségeiben őzre, nyulra és rókára va- dászgattak, mert még akkoriban ott — szarvasnak, disznónak hire sem volt. A hetvenes évek elfjén, deres novemberi napon az Ózdibikken hajtattak. Második hajtásnak egy aljgazos, öreg lábast fogtak el a hajtők. A puskások olyan 8—10 éves sűrű vágás szélén álltak fel, amelyet az űzd-ciernelyi szekérút választott el a hajtott területtől. Délelőtt 11 óra körül járt az idő, mikor ezt a hajtást megkezdték. Az előbb említett ut lejtőjén, Ózd felöl, magas, ösztövér batyué alak hajladozott befelé, nagy, kampősbotra támaszkodva. A különös alak a Csunyababa volt, a nekőzsenyi bőrszedő zsidó. Ctuayababának (az igazi nevére nem is emlékszem) a srófos eszü barkók kereszteltek el. Es nagyon találóan, mert a szegény, szorgalmas zsidónak soha egy szál szőr nem nőtt sem a koponyáján, sem az orra alatt, sem a szakálla helyén; az arcát meg már 30—40 éves korában 67— 70 hez illő barázdák kuszálták. Emberünk lassan bHlőkázib befelé. Egyszer valami csörtatós üti meg a fülét s pár pillanat múltén előtte vagy 50 lépésnyire, egy őzeuta pattan az útra és visszafelé neszelve megáll. — Csunyababa célzóra emeli a botját, és — egy nagy dörrenésre az őzike összeesik! A szegény zsidó fel se ocsúdik dermedtségéből, mikor mellébe a vágás-szélből Siurmann robban elő s réharaan: — Baba, mit csináltál ? ! Az áldozat kétségbeesetten ötől- hatol, védekezik: — Naccságo* uram, úgy éljek, nem akartam. Kilenc esztendeje hurcolom ezt a botot és sose tudtam, hogy meg van tőtve! — Az mindegy hékás, a kárt mégis csak megtetted! Hát most szépen itt maradsz, oszt majd felavatődol vadásznak. Közben még vagy négy pus- kaszó hangzik, azután ahogy hajtők, pumátok előszállingőz- nak, a pajkos gazda nsgy mél- tatlankodással kezd szóba: — Láttatok-e már ilyet? Ez a huncut Csunyababa agyonlőtt egy őzet! De isten neki, régi üzletfelem, a zsivány, hát más büntetést nem szabok rá, mint hogy felavatjuk vadásszá. Azután előkerül a gyermekujjnyi suhogó. A delikvenst a gazda intésére két markos palóc lenyomta az őzre s hogy a nyugodtságát biztosítsák, egyik a nyakára, a másik meg a Két lábara Kuliyókodott. És Siurmann kenetes szavai utáD, ugyancsak pattogott a mogyorópálca a kényszerült jágeren . . . Fogadkozó jajgatásától szinte visszhangzott az erdő. Mikor felszabadulva, busán tapogatta az avatás helyét, tréfái ura megszánta s vigasztalóig fordult hozzá : — Baba fiam, mint szerencsés elejtőt, téged illetne az őzike bőre. Hanem te azzal nem sokra mégy, hát kicserélem két műbőrrel. Amikor legközelebb hozzánk kerülsz, kiválaszthatod. Most pedig ballaghatsz tovább. Azt hiszem meg vagy elégedve ? — Igenis, nagyságos ur, — köszönt el derűsre vált orcával a bambácttkás Csunyababa. * Az eset után vagy 4—5 hétre megint Csernelybe vetődött a jámbor bőrszedő. Nagyon jókor talált jönni, mert előnevelő nap volt a Siurmann karácsonyi vadászata. Két őz, négy róka s tizennyolc nyúl került terítékre. A vadészvacíora meg belenyúlt a másnapi korhelylevesba ... A harmad Fekete Miska bandája éppen a Rákóczi indulóval ki sérte az udvarra a bucsuzkodő vendég urakat, mikor Csúnya- baba a batyujával odaalázatoe- kodoit * Ezt a jóizű vadászhistóriát a Gárdonyi Társaság legutóbbi farsangi felolvasó ülésén olvasták fel nagy tetszés mellett. A rőzsáskedvű házigazda min gyárt észreveszi s nagy hangon kiált rá: =£u>c-ot fvafamáloks rrúmjienrJhMc az aozíaion. /é* -fe-o-njlőtte,,— se/roice* asztal! €6 mRsm&mafeAoÄ Sec^ /©u: ®e WwáezJ CöaA. «ny, Xux wm' a &éh datroz, - Som.. — Gmtt /ruiltma ^ * Q T O omjdmaÄL -—Xux! jBra az- 'rve/m. éhofcl&&ig&r- IfemJcra ú> Smx-oí -cyá/nfc Qmowrettz, !Pa&ÍGTa6e. éh öf>tee& Ufr hneaxt ói mxoüáháhxxc,1. vt. — Isten hozott, vadlszoimbora! Mi jót hoztál nekem ? — Hát az üzlet, inetálom alás- san, — hajladoz mosolygósán a Baba. Siurmann a cigányokat visz- szaküldi az ebédlőbe, azután az előállt felcsengözött szánkókra cihelődő vendégeihez fordul: — Ne siessetek, barátaim. Várjatok már, mig az alkut megkötöm a cimborával. A jókedvű vendégek hajlottak a szóra s mosolyogva legeltették szemüket a gondüíötten állő bőrszedőn, akivel Sturmann alkudozásba kezdett. — No, gyönyörű fiam, most igazán jókor jöttél. Akad sok minden nekedvalő: nyulbőr, rókabőr, őzbör, meg 16 pár birkabőr. És, hogy ne fagyoakodja- nak az urak sokáig idekint min- gyárt meg is szabom az árát valamennyinek. De aztán ide figyelj, hogy kalamajka ne essék az ügyünkben! Nohát: — A nyűlbőr darabja 10 krajcár, a róka 3 bankőforint, az őz 1 forint. A birkabőröbnek pedig, bűivel valamennyi jő szőrben van, páronkint 4 bankőforint az ára. Megártedted e fiam ? — Igenis, megértetiem, neccsá- gos úr, — hajladozik alázatosan a Baba, — hanem ha meg tec- cene engednyi, elő körülnézném a juhböröket. — Hogyne engedném, cimbora, tőlem vizsgálhatod, akár estig 1 Azután a csoportban vihorá- sző béresek felé kiált: — Hozzatok egy létrát a nem- zetes úrnak, hadd nézzs meg a bőröket. (Az esett jószágok bőre a nagy kocsiszín padlásán száradt. A padlásajtő a tetőzet külső végén volt, ahova rendesen egy kisebbfajta kazalozó létrán jártak fel.) A létra hamarosan odatámasz- tődott s a Baba csöndesen fel- rugazzbodott a padlásra. Valami tíz perc múlva aggodalmas képpel hajlik ki az ajtón • leszól: — Naccségos uram, a juhbő- rökér nem adhatok annyit, iszen majd mind toklyőság. isten engem ráfizetek! Sturmann rákiált a legközelebb állő béresre: — Bera, taszítsd félre a létrát a feljárótól! Azután színlelt haraggal & Babára hörken: — Az apád Ponciusát, hát bit csaltam meg én még életemben?! Hogy mered becsmérelni a portékámat?! 4 forint párja, — míg meg nem Ígéred, addig le nem jössz ! ... — Brr ! de kutya hideg van ! Gyertek már vissza egy szent- jános áldásra, hisz ti is meg- gómberedtetek velem együtt, — fordul a tréfáján bacaráző vendégeihez. Azok nem is kérették magukat, indultak befelé. A csaknem báromnegyedőrai külső hecc alatt a cigányok is megreggeliztek s az előszobában várták az urukat. Ahogy Cégváltozás miatt BÁMULATOS OLCSÓ ÁRAK. - EGRI NÉPSZÖVETKEZET mint Részvénytársaság, mint cég megszűnik. Ez alkalomból árúit Olcsón kaphatók női és férfi szövetek, női és férfi fehéruemfiek, valódi rumburgi vásznak, chiffonok, damaszt asztalneműek, szőnyegek, paplanok és egyéb divatcikkek. Csak elsőrendű árúk olcsó árban! Ritka alkalom, olcsón jót vásárolni.
