Eger - napilap, 1930/1
1930-02-18 / 40. szám
Aba io FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS» SÁL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKÁÉ NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL» EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM : 11. — :: HIRDETÉSEK:» MILIMÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :i XLL évfolyam 40, szám # Kedd # Eger, 1930 február 18. Bethlen István miniszterelnök köszö~ nete Hevesvármegge közönségének. Eger, február 17. A vármegye közigazgatási bizottságé, legutóbbi üléséből ifj. Győrffy K. indítványára táviratot küldött Hevesvámegye közönsége nevében Bethlen látván gróf miniszterelnöknek, amelyben háláját és köszönetét fejezte ki a hégd eredményekért és rendíthetetlen bizalmának adott kifejezést a miniszterelnök személyét illetőleg. Gróf Bethlen litván a napokban meleghangú levelet intézett dr. Hedry Lőrinc főispánhoz, amelyben köszönetét mondott Hevesvármegye közönségének a megemlékezésért. Májustól a határállomáson lehet megszerezni a magyar vízumot. Budapest, február 17. A vízumkényszer ügyében a legközelebbi időben fontot intézkedések fognak megtörténni- Hír szerint a minisztertanács hozzájárult ahhoz az előterjesztéshez, hogy május elsejétől kezdve a Magyar- országba érkező Idegenek a vízumot a belépő határállomáson válthassák meg. Ezzel tehát megszűnik az ez eddigi gyakorlat, hogy a magyar vízumot a külföldön székelő magyar külképviseleti hatóságoknál kellett előre megváltaniok az idegeneknek, ami sok fölösleges utánjárást ős időveszteséget okozott. Időjárás. Budapest, február 15. A Mateorologiai Intézet jelenti ma délben 12 őrakor: — Hazánkban fagypont körüli hőmérséklet mellett a délnyugati szél ma reggelre csapadékot hozott, amely hó VBgy eső alakjában egyes helyeken a 10 millimétert is meghaladta. Budapesten ma délben -j-3 C. fok a hőmérséklet. Prognózis: Egyelőre inkább csapadékos, később északi szelekkel hidegebb és változékony idő várható. Kevesvármegye Eger, február, 17. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága kisgyűléaéuefe tagjai szombaton délelőtt tartották első ülésüket a vármegyeház kistermében. Az elnöklő dr. Hedry Lőrinc főiipán megnyitó szavaiban munkára buzdította a kis- gyűlést, majd ismertette annak hatáskörét. A kiigyűlés — mondotta — a vármegyei adminisztráció te- hervonata, mert a közérdekű ügyek intézését hatáskörébe utalta a közigazgatási reformtörvény. A törvény a kisgyűlás fontos ügykörére valő tekintettel kőtelező részvételt követel meg a tagoktól és aki három ülésről igazolatlanul elmarad, elveszti tagságát A névsorolvasást tehát meg kell ejteni. Mivel azonban a vonat- közlekedés esetleg gátolhat egyeseket a pontos megjelenésben, indítványozza, hogy a névsor- olvasás a jövőben a programra letárgyalása után történjék meg. Majd vizsgálva a tárgysorozatot, egyes pontokat levesz napirendről, mivel nem tartoznak a kis- gyűléa hatáskörébe. Megjegyzi továbbé, hogy az ügyrend értelmében minden tag csak egyszer szólhat egy tárgyhoz, másodszor csak abban az esetben, ha a kisgyűlás erre engedélyt ad. A programra letárgyalása során a kisgyfilés elfogadta Eger városnak az aszfaltgyalog járdák átfektetóse tárgyában hozott határozatát, amit a város még az ősz folyamán végrehajtott, csak a reform miatt nem tudta letárgyalni a törvényhatóság. Búzás Endre dr. előadó ismertette ezután az Egri Hősök Temetője gondnokságának fe- lebbezéaét. A gondnokság arra kérte a várost, vezessen fel 3600 pengős költséggel egy vízcsapot a temetőbe, mert ez föltétlenül szükséges a eírkert karbantartásához. A város elutasította a kérést, mivel a munkálatokra nincs anyagi fedezete. Az előadó javasolta, hogy az elutasító határozatot oldja fel a kis- gyülée, és utasítsa a várost a vízcsap felvezetésére, első blsgyúlése nemcsak azért mert a kegyelet kívánja a hősök temetőjének gondozását, hanem mert vízcsap nél- nélkiil az eddigi befektetések is elpusztulnak. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Foglalkozott a kisgyűlés a városi adóhivatal átszervezésével is. A város ugyanis megszüntette a két ideiglenes dijnoki állást és helyébe két állandó fogalmazói állást rendszeresített. A kiagyű- lés jóváhagyta bz intézkedést. A Bzolgabírák utazási költségeinek megtérítésére fejenként 20 pengőt szavazott meg a kisgyűlés. Érdekes, év a gyorian készült törvények helyenkénti homályosságát mutató ügye volt a tárgysorozatnak Popovits István és Gremsperger Sándor fellebbezései a városnál megtartott liszt- újítás ellen. Popovits István a mérnöki állás betöltését kifogásolta, szerinte névszerinti szavazással kellett dönteni, a tisztújító közgyűlés pedig felkiáltással szavazott. A kisgyűlés megállapította, hogy Popovits István nem adta be a törvény által előírt kérést a névszerinti szavazásra, ezért a felebbezést elutasította. Annál homályosabb volt a dolog a második felebbezésnél. Mint ismeretes, a fogalmazói állásra öten pályáztak. Titkos szavazás útján egyenlő szavazattal elsők lettek dr. Mlinkő Antal és Gremsperger Sándor. A főispán újból szavazást rendelt el, melynek során dr. Mlinkő Antalt választolttá meg a képviselőtestület. Dr. Gremsperger Sándor fe- lebbezett, mert szerinte sorshúzás útján kellett volna dönteni. Hedry Lőrinc dr. főispán kijelenti, hogy a törvény szövegezése ezen a helyen homályos és nem lehet tisztán kiolvasnia követendő eljárást. Javasolja, adjanak helyt Gremsperger fe- lebbezésének, rendeljékela sorshúzást, mely esetben, ha Gremsperger lesz a nyertes, Mlinkő úgyis fellebbezni fog a Közigazgatási Bírósághoz, amely megfogja hivatalosan adni a magyarázatot ebben az ügyben. A kisgyűlés elrendelte dr. Mlinkő és dr. Gremsperger között a sorshúzást. A főváros és a vidék harmóniája. Amikor az űj fővárosi törvényjavaslat jelentőségét méltatjuk és intencióit vizsgáljuk, nem szabad figyelmenkívüí hagynunk azokat az aránybeii eltolódásokat, amelyek országunk borzalmas megcsonkítása után állottak eiő a fővárosnak és az ország egész területének lélekszáma között. Mert más volt a nyolcszázezer lakosú főváros helyzete és szerepe egy tizennyolc milliós országban és egy ötven milliós hatalmas monarchia keretében, mint ma, amikor az egy milliós Budapest az ország lakosságának egy nyolcadrészét öleli magába. Egy hatalmas nsgy országban a fővárosnak biionyos- fokú különállása, közigazgatási izoláltsága nem rejteget akkora veszélyeket, mint egy kis területű, kis lélekszámú államban, ahol a főváros ős a vidék egymásra valő hatása, egymástól valő függése és egymásra valő utaltsága sokkal erőteljesebb. Ma fővárosunk nem járhat teljesen külön utakon, nem követhet csak öncélokat, mert egész országunknak tökéletes lelki harmóniában kell összeforrna, hogy egységesen, csorbítatlan erővel haladjon nemzeti céljaink falé. Az űj törvényjavaslat arra van hivatva, hogy egymáshoz idomítsa a főváros és a vidék lelkűletét, hogy harmóniát teremtsen a fővárosi és a vidéki közigazgatás között. Közös magyar életnek kell kifejlődnie az egész országban, amely életben lehet ugyan a fővárosnak vezető szerepe, de nem lehet külön szerepe. És vezető szerepének csak akkor tehet a főváros teljes mértékben eleget, ha lelkületében, szervezetében hozzáidomul a vidékhez, ha szerves orgánumként helyezkedik el nemzete testében. Vidéki és fővárosi élet egymásra valő kölcsönös hatása, egymást kiegészítése teheti csak országunkat szerves egésszé, amire ma inkább szükség van, mint valaha, mert egy kis országosak akkor prosperálhat, ha minden egyes része teljesen összeforr a nagy nemzeti célok közös szolgálatában. Ez az elgondolás késztette a
