Eger - napilap, 1930/1

1930-02-14 / 37. szám

2 EGER 1930. február 14. céggel tétlenül áll, mert ninca munkája. Hányán vannak a mun­kanélküliek, hol, merre, mivel tengetik megátkozott életüket, ki számolná, ki tartaná nyilván ? Gaak ha egy nyomorúságot mun­kaalkalom nyilik, akbor tűnnek fel megdöbbentő rajokban ■ mé­regetik egymást czorongáccal, hogy valahogyan elébe vághas­sanak a tömérdek pályázónak. A népjóléti minisztériumban most folynak előkészületek, hogy kataszterre vegyék, összeírják a nélkülözőket, de addig ■ azután is ki ad nekik munkát? Halljátok országnagyok! Be­csületes, dolgos, nagycialádű sok ezer ember nélkülöz, éhezik, mert nincs munkája. Ártatlan gyermekek fáznak, senyvedneb, mert erős izmű, Isten képére te­remtett ember: apjuknak nincs keresete. Ne hivatkozzatok Tri­anonra, ne híratkozzatok általá­nos világgazdasági válságra ! Keresztényi szívvel, emberi kö- nyörülettal, józan mérséklettel Csonkamagyarország még a leg­utolsó nyomoréknak is tudna kenyőradő munkateret adni. Le­het-e mentsége a mai szörnyű állapotnak addig, amíg sokan, nagyon sokan három-négy mun­kakör bő javadalmát harácsolják össze maguknak, amíg egyesek­nek vagyont jelentő évi java­dalmakat osztogatunk ! Háromezer magyar hadi­fogoly útban van Szibériából Erdély felé. Marosvásárhely, február 13. Érdekes levél érkezett Maros- vásárhelyre Oroszországból. A levelet Nagy János marosvásár­helyi származású géplakatos írta amelyben értesíti rokonságát, hogy tizenhat évi fogság után háromezer fogolytársával útnak indult Erdély felé és egy-két héten belül megérkeznek. Nagy János 1914. ben, a há­ború kitörésekor került a frontra és hadifogságba. Ázsia belsejébe vitték őket, olyan helyre, ahon­nan hír sem jöhetett felőlük. Nagyról később az a bír terjedt el, hogy meghalt. Felesége meg­gyászolta, elsiratta. Ám múltak az évek és a magát özvegynek tartő Nagyné újból férjhez ment és ebből a második házasságból gyermekei is vannak. Ntgy János elmondja levelé­ben, hogy amikor fogságának legnehezebb esztendői elmúltak, ő is megházasodott. Van egy 10 éves fia és egy hétéves leánya. Da azt írja, hogy ez egyáltalán nem komplikálja a helyzetet, mert a szovjettörvények értel­mében második felesége és gyer­mekei úgy sem hagyhatják el a szovjet területét. Ű bm van te­hát hazafelé és Marosvásárhe­lyen érthető nagy érdeklődéssel várják Nrgy János és három­ezer társa érkezését. Az egri Uránia mozgó is áttér a hangos filmre Ha a tárgyalások eredményra vezetnek, 2-3 hónapon belül megszólal az első film Egerben. Eger, február 13. A hangos film feltalálása óta az összes nagyobb mozik beren­dezkedtek, vagy berendezkednek a talkiera. Utóbbi időben már nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is hasonló jelenségek észlelhetők. Nem tartottuk érdektelennek megkérdezni az egri Uránia mozgóképszínház igazgatóságát, vájjon ők is fog­lalkoznak e hasonló gondolattal. Kérdéseinkre Nagy Ferenc, a mozi titkára, a következő vá­laszt adta: — A hangos filmek egyre na­gyobb tért hódítanak. A fővá­rosi nagy mozgók már mind hangos filmleadásra rendezked­tek be, melynek következménye az lesz, hogy a néma filmekben hiány fog mutatkozni, igy kény­szerévé leszünk mi is a hangos filmek leadására berendezkedni, bár ez nagyon meggondolandó dolog, mert jó hangos géppel való berendez­kedés 50—100,000 pangóba kerül, már pedig az elvünk az, hogy vagy jót, vagy semmit. Ez el­vünket ctak megerősítette hu­zamosabb budapesti tartózkodá­sunk, hol az eddig forgalomba levő 12 különböző gyártmányú gépet, illetve azok tökéletes le­adását tanulmányoztuk. Megne­hezíti még a helyzetet az is, hogy a hangos filmek kőlcsfindija 20 — 30°/o al drágább mint a néma filmeké. Nagyon természetes, hogy ennek megva­lósítása tehát nemcsak tőlünk, hanem a közönségtől is áldoza­tot kíván, amennyiben a hslyárakat lényegesen fogja emelni a hangos filmre való át­térés. Tárgyalást folytatunk egy ame­rikai hangos leadó gépgyár kép­viseletével, egy teljesen kifogás­talan gép beszerzését illetőleg, és minden reményünk meg van, hogy e tárgyalások eredményre fognak vezetni, mely esetben annak dacára, hogy a gépet Amerikából kell szállí­tani, valamint annak felszerelése is időbe kerül, 2—3 hónapon beiül a legjobb és legtökéletesebb hangos műsoro­kat adhatjuk közönségünknek. Mi a megunk részéről minden áldozatot meghozunk e téren, most már ciak az a nagy kér­dés részünkről, hogy a közönség milyen megértéssel fogja azt fogadni ? Továbbá elmondta a titkár, hogy mivel hangos filmet nem le­het felvonásonként abbahagyni, a vállalat két gépet vásárol ■ így az előadásokat zavarta­lanul, egyfolytában tartják, miut a fővárosi mozikban. Az egri mozi tehát, mint min­dig, most is bekapcsolódott a haladásba, és habár óriási ál- | dozatok árán is, de gyorsan | teljesíti a szórakozó közönség | kívánságait. A gyorsírás tanulása és tanítása A gyorsírás egyike a legnebe- | zebb stúdiumoknak. Jó közepes | memória, gyors felfogás, bizo­nyos fokú szellemi intelligencia, könnyű kéz és mindenekelőtt szorgalom, türelem ős gyakorlat kell ahhoz, hogy valaki az el­hangzott baszédet pontosan le tudji Stenografáln>, de közepes szellemi képességgel és közepesen ügyes kézzel is lehet odáig vinni, hogy irodákban, vál­lalatoknál diktátum után 150— 180 szótagos sebességgel írjunk. Azonban ennek a foknak elsa­játításához is kitartás és folyto­nos gyakorlás szükséges. E század elején még igen ke­vesen foglalkoztak ezzel a szép és praktikus tudománnyal Ma­gyarországon, ma már azonban ott tartunk, hogy nemcsak a magánvállalatok követelik meg azt a kenyérért tülekedőktől, hanem maga az állam is. A minisztertanács elhatározta a gyorsírásnak a középiskolák­ban kőtelező tantárgyként való tanítását. Azt is kimondotta a miniszter­tanács, hogy az új minősítési törvényben intézkedést vesz fe), amelynek értelmében az állami szolgálatba való felvételnél meg­követeli a fogalmazási és segéd­hivatali tisztviselőktől a gyors­írás és gépírás tudását. A középiskolákban a gyors­írás tanításának rendes tantárgy­ként való bevezetésénél azonban vigyáznunk kell. A mai középiskolai ifjúságtól sokat követelnek. Eltekintve a rendes tantárgyak sokaságától és széles terjedelmétől, amelyek délelőtt 8-től 1 óráig lefoglalják ős kimerítik a fiatalság idejét és szellemi energiáját, ott van dél­után a cserkészet, a sportkör, az önképzőkör, a rendkívüli tan­tárgyak tanulása. Sok helyen a hittant és a karéneket is délután tartják, mert délelőtt nem lehet beosztani. — Most tessék elkép­zelni, hogy mindezek mellett heti 2 órában gyorsírásra is jár­jon a tanuló s azt gyakorolja is otthon. Nem kell félreérteni, nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy ne tanítsuk az iskolában rendes tantárgyként a gyorsírást. Azonban félünk a tanulóifjúság túlterhelésétől. Hogy tehát túlterhelés ne áll­jon elő a gyorsírás bevezetésé­vel az iskolákban, legcélszerűbb volna egy vagy két tantárgynak tananyagát és óra­számát leredukálni e helyébe a délelőtti órákban heti 2 gyors­írás! órát felvenni. Az alsóbb osztályokban nem volna tanácsos kezdeni a gyors­írás tanítását. Először tanuljon meg a tanuló rendesen, helye­sen írni s csak aztán lehet be­szélni a gyorsírás lanulásáről, tehát az V. osztálytól kezdve. Arról is beszélnek, hogy a gyorsírás tanulása befolyással van a tanulók be lyeelráeára a ezt megrontja. Az egységes magyar gyorsírás t. i. tisztán fonetikai alapra van felépítve s nem alkalmazkodik a közönsé­ges helyesíráshoz, ahol a sza­vak jórészét a esőszármazáe sőt a hagyomány szerint írjuk, eset­leg egészen önkényes megálla­podás szerint. Ez a kétféle he­lyesírás tehát zavart okozhat a gyorsírást tanuló fejében. Ezeket a gondolatokat a gyors­írás tanítására vonatkozólag azért vetettük fel, mert aktuáli­sak. A gyorsírás be fog vonulni a közel jövőben a magyar kö­zépfokú iskolákba, ez kétségte­len (külföldön már régen bevo­nult) Ciak az a fontot, hogyne terheljük meg ezzel is a tanu­lóknak amúgy is szűkre szabott tanulási idejét. Az egyes tanár­testületek és egyesületek gondol­kozzanak jőalőre erről az aktuá­lis kérdésről, amely c-as az itt előadott módon oldható meg elő­nyösen úgy az ifjúság javára, valamint a cél eredményescége tekintetében az iskolai tanulás hátránya nélkül. (f. s.) Négy nap alatt 3000 embert tartóztattak le Chicagóban Chicago, tebr. 13. A chicagói rendőrség a bűnö­sök ellen folyamatba tett razziák alkalmával négy nap alatt 3000 embert tartóztatott le, közöttük 1200 régóta körözött egyént. A bűnözök ellen alakult polgári szövetség megelégedett hangú jelentése szerint Chicagóban ez elmúlt 36 őrá alatt egyetlen gyil­kosság sem történt, amire évek óta nem volt példa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom