Eger - napilap, 1930/1
1930-02-07 / 31. szám
2 1930. február 7. EGER mmn mi v rnwiHiiiffi l irr rr rr—inr iimrimifinTfflnii^n , mriTrirpnuftnnnmiTifiwrTiTPTriTrurít»minrirninirimiiinih H mr ■ r^'iiiiwiniiiiíHWiiii'r^MliiHirta'iMPiíiftTWUriWWíWilfinnQyRlliwWiaww jávfi megválasztott Horiby Miklóst. A társadalmi egyesületek 2000 kötetes díszalbumot adnak át Horthy kormányzónak. Ezekben a kötetekben a magyar társadalom milliói fejezik ki hódolatukat az államfő iránt. Ezenkívül az egyetemi ifjúság, országos testületek mind külön-külőn ké szítik elő a maguk ünneplő programmjät. Hír szerint széleskörű amnesztia is várható, amely koronája lesz ez ünnepségeknek. A parlament folyosóján az a bír terjedt el, hogy a kormányzó tízéves jubileuma alkalmából megvalósítják azt a régi tervet, hogy államtanácsosi méltóságot kreál janak. A kormányzó ebből az ünnepélyes alkalomból nevezné ki az első államtanácsotokat, akiknek méltósága a békebeli valóságos belső titkos tanácsosi méltóságnak felel meg. Következik ebből ez is, hogy az államtanácsotok a «kegyelmes« címet használhatnák. Mákormya! butítja gyermekét az alföldi tanyák népe. Szeged, február 6. A szegedi tanyák tanítóinak jelentése alapján már hosszú idő óta foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miért oly szokatlanul értelmetlenek ős nehéz felfogá- suak a tanyai iskolák növendékei. Hosszas kutatás után végre sikerült megállapítani a szomorú tény okát. F/gyelni kezdték a gyermekek családi életét és rájöttek, hogy a tanyaiak között egy borzalmas szokás divik. A szülő, aki nem akar, vagy nem ér rá gyermekével törődni »iá konyt etet vele, amitől a csecsemő hosszú ideg és értelem- pusztító álomba merül. Innen van ezután, hogy mire ez epróaágok iskolába kerülnek, értelmi fejlettségük szempontjából hihetetlenül elmaradottak. A szegedi hatóságok, mint értesülünk, mindent el fognak követni, hogy ezt a lelket gyilkoló szokást kiirtsák. Csongrádon tegnap ötnegyed órás jégeső volt. Gsongrád, február 6. Csongrádon tegnap délután, erős villámlás és dörgés közepette óriási jégeső volt. A téli időt meghazudtoló zivatar ötnegyed óráig tartott. — Változás a farsangi naptárban Az Egri Kát. Legényegylet színpadavató ünnepsége nem 16.-án, vasárnap délután lesz, hanem 15-én, szombaton este 8 órakor. Közreműködik a katonazenekar. Március 15. ntán csak magyar Írószer lm az iskolákban Eger, február 6. A közoktatásügyi miniszter rendeletet küldött ez iskolákhoz, melyben a tanítótestületeknek meghagyja, hogy a leghathatő- ssbban valósítsák meg a tanulók körében a magyar írószerek pártolásának gondolatát. A rendelkezést a tanítótestületek egyértelmű helyesléssel fogadták. Mindenféle írószerből van külföldi gyártmányokkal egyenértékű, de tetemesen olcsóbb magyar cikk és mégis négy métermázsa írőtollst hozmk be külföldről és átlag minden hatodik tanuló kezében látunk magyar gyártmányú ceruzát, vagy tollszárat. Ez a meggondolás vezette az összes iskolák igazgatóit, akik kimondották, hogy a miniszter rendeletét a legszigorúbban és a legnagyobb gonddal végrehajtják, más szóval az iskolákból kitiltják a külföldi írószereket. Egy- mátfái hőnepi átmeneti idő alatt miaden tanuló elhasználhatja a meglévő írószerét, de aztán, március 15 tői, a magyar szabadság kivívásának évforduló napjától kezdve, már csak magyar munkás készítményei használhatók »?. i&teólában. Egerben, az uszodák és fürdők városában a másfélezer diáknak kétharmada télen csak a mosdótálban lát vizet Az ifjúság nem fürdik eleget Bárány István dr. levele Párisból. Eger, február 6. Bárány István dr., aki jelenleg Párisban végzi tanul «lányait, apró szabadidőit felhasználva oldalas cikket írt Egerről, úszósportunkról és az egri diákokról. Egyik legelőkelőbb fővárosi sportláp közölte ezt az igen érdekes és meglepő adatokkal teli irásinuubát, melynek egyes részleteit közérdekű és városuakat közvetlenül érintő tartalma miatt mi is közreadjuk : — Eger városát sokan irigylik pompás, a város köz* pán fakadó melegvízforrásaiért. A város másfélezer diákja és diáklánya eleve ráutalja az ifjúságot arra, hogy a vizispartnak hódoljon ■ mégis, ha megmondjuk azt, hogy 3000 diák közűi csupán III fiú indult valaha versenyen s ezek közűi mintegy ötvenet Ív hét verseny úszónak nevezni, megdöbbenéssel állunk meg és kérdezzük, hol itt a hiba. Egy táblázat, mslyan az van föl- tüntstve, hogy a négy egri középiskola tanulói közül hányán fúródnak, élénken elénk tárja a helyzetet: az egri ifjúság nem fürdik eleget. Legalább hetenként nyáron 82% a fürdik meg a diákoknak. Télén csak 31% fürdik hetenként egyszer. A téli és Dyári arányszámot egybevetve azt találjuk, hogy ha volna alkalma a diáknak télen, akkor fürödne többször. Eger városa ugyanannyi, azaz három gőzfürdővel bir, mint a négymilliós Pária. Nyugaton az a kicsiny töredéke az embereknek, amely rendszeresen fürdik, nagyrészt tussfürdőkben tisztálkodik, melyekből Magyarországon igen-igen kevés, Egerben pedig egyeilenegy siccs. Menynyire üdvös dolog lenne pádig az összes iskolák tornatermei mellé egy 20—25 rózsás lussolőt fel • szerelni, ahol a tornaórák alatt, illetve azok után a 30—60 létszámú osztályok tíz perc lefolyása alatt letussolva magukat, heti kétszeri tisztálkodást végeznének. A tusst megszokó gyermek teste edzettebb lesz, mint az alig mosdó mai fiatalságé, hamarabb kezd uszodába járni, később végzi be azt, a közvéleményben elterjeszti a fedett uszoda szükségességét és heti kéttz3ri úszásával rentábilissá teszi azt. A fűrdéshiány leküzdésének egyetlen módja tehát nemcsak Egerben, hanem másutt is langyos tussfürdők felállítása. Ezek esetleg — természetesen elkülönítve — közönség, elsősorban iparosság és polgárság használatára is szolgálhatnak. A felső osztályoknál a reáliskola vezet úgy az úszástudás, mint versenyzési készség százalékában. Az egri reáliskola nagy sport- múltja még ma is nyomot hagy s versenyzési készségen, az úizásludási pedig nagyban segíti eiő az a körülmény, hogy a testgyakorlás osztályozásánál az úszni nem tudó, a III. osztálytól felfelé egygyel rosszabb jegyet kap, mint különben kapna. Szembeszökő a felsöosztáiyoe gimnazisták nagy úszástudáse, ami abban leli gyökerét, hogy az úszni tu- dók majdnem mind egri fiúk lévén, nyáron egész napokat töltenek a vízben. Bár a versenyzők száma elég csekély, mégis örvendetes az a körülmény, hogy az öt év előtti állapotokhoz képest majdnem öt-hatszoros a javulás. A kereskedelmi iskola hajdan nttgy és kiváló úszőgárdájának nyoma csak a versenyzők eléggé szép százalékánál fedezhető fel. Megdöbbentően csekély az úszás- tudás a tanítóképzőben, ahol pedig legmagasabbnak kellene lennie a százalékszámnak, hiszen az innen kikerüld űj nemzedék fogja nevelni azt a fiatalságot, amely már a másodgene- ráciő lesz. Az alsó osztályokban a reáliskola nagy úszástudási fölénye még jobban kidomborodik, viszont a polgári iskola és a gimnázium egyenlő arányazámmal igen szomorú képet mutat az úszás szempontjából. Az úszástudás százalékának növelésére egyedül a kötelező úszásoktatás fog megfelelő megoldást hozni. Mindenesetre igen helyes lenne, ha minden intézetben bevezet nék az osztályzat leszállítását úszás nemtudás esetén. A versenyúszás mely legjobb propagáló e«zköze az úszásnak és fürdésnez, ma nagyon gyenge lábon áll Egerben. Az 1454 középiskolás fiú közül csupán 111, azaz 9% indult valaha is versenyen. Egyetlen ellenszere ennek a diákok körében elterjedt nemtörődömsége ek főleg aa iskolák vezetőinek sportszerető magatartása lehetne. Sajnos ezelőtt három évvel az iskolák vezetőségének tilalma miatt abbamaradt a négy felső- osztályokkal rendelkező középiskola őszi tavaszi kétfordulós éremmérközé8e, amely pedig másfél éven keresztül élve, igen kiváló pólósokat vetett a felszínre, hogy csak Mártontfy Lajosról és Mátray Kornélról beszéljek. Ezeket a körmérkőzéseket feltétlenül megkell honosítani most is, be kell ezenfelül hozni a városi középiskolai bajnokságok intézményét. ügy gondolom, ezzel a pár sorral rávilágítottam arra a helyzetre, ami az irigylendő sorsú Egerben uralkodik. Tessék most elképzelni, mi lehet például Kiskunfélegyházán, ahol 35 ezer lakosra egyetlen uszoda, de még strandfürdő sem esik. Talán egy-két ilyen statisztika, melyből kitűnik, hogy a diákság kétharmada télen nem tud hetenként legalább egyszer fürödni, amelyből megtudjuk, hogy alig a fele tud a diákoknakűiz* ni, meggyőzi azokat a kezeket is a sport és különösen az úszó- sport szükségességéről, akik a nagyszerű fejnek gondolatait nem akarják tetlbevalósítani.
