Eger - napilap, 1930/1

1930-02-02 / 27. szám

2 EGER 1930. február 2. „A város fizetés- képtelenség előtt áll!“ Egy bank. amely az adósra bizza a kamat megállapítását Hódmezővásárhely, február 1. Olyan adófizetési fölhívást sem olvastunk még, mint amilyennel Hódmezővásárhely adóügyi ta­nácsnoka fordult most 1200 adóhátralékoshoz. »A város fizetésképtelenség előtt áll, — moudja a körlevél. Nagyságodnak adóhátraléka van, melyet törvényes eszközök igény- bevételével módunkba lett volna korábban behajtani. Tekintettel arra, hogy a város közönsége a megrendelések után járó munka­díjakat és egyéb kötelezettségeit sem tudja teljesíteni, de az a veszedelem is fenyeget, hogy a tisztviselők részére esedékes fize­tések egyáltalán nem lesznek folyósíthatok, ami pedig nem­csak a város közgazdasági éle­tére hatna zavarólag, de a ki­zárólag fizetősükből élő városi tisztviselőket és alkalmazottakat is lehetetlen helyzetbe és való­ságos nyomorúságba ejtené, tisz­telettel kérem, hogy mutatkozó adóhátralékát legkésőbb 3 nsp alatt befizetni szíveskedjék, kü­lönben a bekövetkezett kény­szerhelyzet folytán kénytelenek lennénk a törvényben is előírt végső eszközöket igénybe venni.« Nem tudjuk, feljegyzik e a ma­gyar adózás történetében a vá­sárhelyi adóügyi tanácsnok újí­tását. Szerintünk méltán meg érdemelné a szószerinti megörö­kítést. Ennek a felhívásnak különben példátlan viszhangja támadt. Megjelent a városházán a Vásár­helyi Népbank igazgatója és ki­jelentette, hogy a bank hajlandó 70.000 pengő bölcnönt adni a városnak és a kölcsön kamatlá­bának megállapításit a polgár- materre bizza. Időjárás. Budapest, február 1. A Mateorologiai Intézet jelenti ma délben 12 órakor: Hazánk­ban az idő általában borult és ködös. Jelentéktelen lecsapódás mindenütt volt. A hőmérséklet reggel a fagypont körül mozgott. Budapesten ma délben -j-2* G a hőmérséklet. Prognózis: Borús, ködös, csapa­dékra hajló idő várható némi hő­emelkedéssel. * Eger, február 1. A Mateorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap -j-30 C. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig —14 O. fok. Ma reggel 7 órakor —06 C. fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7524 mm. Gyenge északnyugati szél volt. sas msansimsflunimjiserj'tt^at A földműves dalárdák ügye Eger, február 1. Városunk egyik közti«ztelet- ben álló tekintélye nagyon he­lyesen szögezte le köriratában, hogy az egri bicskázás, ez a már tengeri kígyóvá nőtt túiyos probléma, nemcsak a hatóságok­tól vár sürgős megoldást, de kötelezettséget ró mindazokra, akik társadalmi helyzetüknél vagy hivatásuknál fogva köz­vetlenül érintkeznek a néppel. Tagadhatatlan, hogy a háború utáni Svakban eléggé erőteljesen fellendült az iikolánbfvüli nép­művelés. Analfab itatenfolyamok, felvilágotítő előadások tartása, színművek betanítása és elő­adása stb. voltak azok az esz-, közök, amelyek segítségével a kulturális élet vezető tényezői, különösen dicséretreuséltó buz­galommal a tanítói kar, dolgoz­tak a földművesfiatalság műve­lődési színvonalának emelésén. Ki tudja, ezek nélkül az erő­feszítések nélkül most még fájdalmasabb megállapításokat volna kénytelen tenni királyi törvényszékünk elnökének kör- irata, még nagyobb vadsággal dolgozna az egri bicska. Most e helyen a rendőri kró­nikának azon megfigyelésével kívánunk röviden foglalkozni, hogy az 1920-1Ó1 1930-ig terjedő időszaknak nem minden részlete gőzölgőit egyformán aduhsjság- ból, hiábavalóan kiöntött vértöl. Volt idő, pl. az 1921-től 1929 ig terjedő időszak, amikor a kése lések száma feltűnően megcsap­pant és a duhajkodások, vere kedések jelentékenyen megosök- kentek. Miben keressük ennek az okát ? Azt hisszük, nem járunk messze az igazságtól, amikor ezt az is- kolánbívüli népművelésnek eb- bán az irányábau találjuk meg, mely a fentebb mondott idő­ben a dalkultúra fokozottabb ápolására fordította főfigyelmét. Ha lapunk elődjének, az Egri Népújságnak ezidöbeli évfolya­mait forgatjuk, szent irigységgel vegyes csodálkozással olvassuk, hogy mennyi ifjúsági egyesület működött a város hőstyáin ■ ezekben az ifjúsági egyesületek­ben nemcsak a földműves ifjú­ság előtt nem mindig szimpati­kus ismeretterjesztő előadások folytak, hanem ott fogták meg a lelkűket, shol az a legfogéko □yabb: a magyar dal szeretető- □élés fegyelmező erejénél. Erez­ték a vezetők, hogy a népdal­ban benne él a megyar nemzet ezeréves lelke és még a legegy­szerűbb nép lelkében is olyan érzelmeket kelt, amelyek átfor­málják egész egyéniségét. Volt idő, amikor Egerban négy földműves dalárda versengett az elsőségért. Más alkalommal vi­szont együttesen léptek a nyil­vánosság elé az összes földmű­ves karok éti iskolapéldáját mu tatták be az összetartásban rejlő erőnek. Az 1923 februárjában tartott Petőfi oentennnáriumi ün­nepségeken például több mint 200 földműves-dalos állt ki a pódiumra, jelképezve, hogy a dalban oly hatalom és erő rej­lik, mellyel — ha kell — csodá­kat lehet művelni. Ez az erő művelte azt a cso­dát is, hogy a földművesfiatdság önként, szívesen, szinte belső kényszerből járt a dalőrákra, észrevétlenül behatolt a leikébe a dal finomító ereje. Elmaradta duhaj burjongatás, a nép dalolt, künn a szőlők körött nem ide­gen torznöták hangja csengett, hanem az igazi magyar nóta lelke járt. Ez a gyönyörű munka vala­hogyan egyszerre megtorpant. Talán fáradtság járt a vezetők hajszás munkája nyomán? Vagy inkább az örök magyar sors átka: a széthúzás, a munkálkodó akaratoknak törtetéssel, feltűnési vágygy»! való meggyanúsítsa ? Nyomában járt a szomorú való­ság. a földművesdtilárdák szét­hullása, az emberi indulatok el­durvulása, ujből megvillant a bicska, segélykiáltások sikoltot- tak az éjszakába, hirdetve a nép- kultúra fokozatos sülyedését, az ösztönök diadalát. A leventeokiatői k*r, a tanítói kar dicséretreméltó szándékkal és szép felkészültséggel igyek­szik megváltoztatni az ifjúság érzés és gondolatvilágát. Véle­ményünk szerint azonban nem koronázhatja addig siker mun­kájukat, amíg célkitűzésükből hiányzik a vallás után a legna­gyobb navelőeszböz: a magyar dali Élesszük fel újra az összes hőstyákon az ifjúsági egyesüle­teket s ezek keretén belül szer­vezzük meg újra a földműves dalárdákat! Álljon ismét mun­kába mindenki, aki a dalt s az emberi lelket szereti, aki hozzá­értő s a maga érdekeinél többre becsüli a haza és népének jö­vőjét. Karakteres nemzeti kultúrát vigyünk a földműves ifjúság kö­zé ! Magyar dalt, mert éneikül nincs butture, szeretet, összetar­tás. Mert a dal erő, hatalom, a jóságos Isten csodálatos aján­déka. ‘hoítoIghTdhtdíí Mindenütt kapható! Termeli Orsz Magjr. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. HÍREK Farsangi naptár. Február l.-ón: Az Egri Műked­velők Körének jelmez bálja a Koronában. Február l ón: A Keresztény Ipa­rodkor zártkörű farsangi tánc- estélye székházának helyiségeiben. Február l.-ón: Az állami altisz­tek tánccal egybekötött kultúr- estje a régi polgári iskolában. — Február 9 én: A Szociális Missziótársulat egri Leányklubjá­nak nagy műsoros estje a Városi Színházban. Február 15.ón: A Mansz. tánc­estélye a Kaszinóban. Február 15. en: szombaton este az ETE rendezi táncestélyét a Koronában. Február 16-án: A Legényegylet színpad avatása. Színre kerül: Kazaliczky Antal A harang című 3 felvonásos színműve. Februar 22.-én : Az Egri Dal­kör tréfás farsangi hangversenye a Városi Színházban. Február 23-án: A Gárdonyi Társaság farsangi ülése Február 23. án: az Érseki Ta­nítóképző intézet *Lavotta« zene- körének farsangi hangversenye a Ferences rendház fehér termé­ben délután 5 órai kezdettel. Március l.-en: Az Emericana Agria corporatiójának családi estje a Koronában. Március 2. án: A Katholikus Legényegylet farsangi jelmez­estje. Március 4. én: A Katholikus Legényegylet családias ismer­kedési tea-estje — Különben a Katholikus Legényegyletben min­den vasárnap este legény fogót tartanak. — Igazgatói kinevezés. Az Egri EgyházmegyeiTakarékpénztár igaz­gatósága, január 31-én délután megtartott ülésében Klósz Jenőt, a takarékpénztár ügyvivő igazga­tói teendőkkel megbízott cégveze­tőjét, ügyvivő igazgatóvá válasz­totta meg. Az új igazgató hosszú évek óta áll a pénzintézet szolgá­latában és komoly munkájának méltó elismerése ez a kitüntetés. — Iskolaszáki gyűlés. Az egri rk. iskolaszék február hó 2.-án (va­sárnap délelőtt fél 11 órakor a líceumi kongregációs teremben gyűlést tart, amelynek programm ja: 1. Elnöki bejelentések 2. A múlt gyűlési jegyzőkönyv felolva • sása 3. Az 1928. és 1929. évi is­kolai számadás bemutatása. 4 Az egri kath. egyházközség megala­kítása körüli teendők megbeszé­lése. 5. Folyó ügyek. — A Mansz egri esoportja feb­ruár 4 én, kedden uj helyiségében a Panakoszta házban (Dobó tér 9. sz.) gyűlést tart és kéri tagjait, hogy azon minél többen megje­lenni szíveskedjenek. Elnökség. — A Szvorényi úti Rom. Kát. Ol­vasókörben február 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor Danassy Vik­tor főállatorvos az állatok gondo­zásáról tart előadást. Érdeklődőket szívesen lát a kör vezetősége. — Farsangi előadások Egerszalókon. Dr. Medriczky Józsefné egerszalóki tanítónő február 1-én és 2 án si­kerültnek Ígérkező farsangi elő­adásokat rendez a helybeli alsó iskola növendékeivel. A műsoron szereplő két színdarabot Medricz- kyné a helyi viszonyoknak meg­felelőig, ötletesen átírta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom