Eger - napilap, 1929/2
1929-09-20 / 164. szám
2 EGER 1929. szeptember 20. lat lefolytatására hiyta fel a képviselőtestület. Matuszka Mihály és Subik Károly képviselők a selyemhernyótsnyésztés meghonosításának gondolatát vetették fel, amellyel a földmíves- nép számára jelentékeny mellékkeresetet lehetne biztosítani. Mindketten hangoztatták, hogy ezért eperfábkal kell betelepíteni a külső területeket. Heller Jőzsef azt az egészséges gondolatot dobta a plénum elé, hogy jövőre kívánatos lenne a költségvetést, kinyomatása előtt, a pénzügyi szakosztály és az állandó választmány elé terjeszteni, előzetes letárgyalásra. — Ugyancsak az ő felszólalására határozta el a képviselőtestület, hogy a jövő évtől kezdve a vagyonleltár is bamutattassék. Jóval elmúlt 9 óra, mikor a közgyűlés véget ért. Tekintettel arra, hogy ezen ctupán a költségvetést tárgyalta le a képviselőtestület, az elmaradt fontosabb ügyek elintézésére szeptember 28 ra új közgyűlést hirdet Trak Géza polgármester. Mely borkereskedelmi vállalatok mellőzhetik az űrtartalom és tárásáig belföldi jelzését boros- hordóikon? Eger, szeptember 19. A hivatalos lsp tegnapi számában jelent meg a kereskedelemügyi miniszternek az a rendeleté, melyben megállapítja azon borkereskedelmi vállalatok jegyzékét, melyek a vámelőjegyzési eljárásban kezelt boroshordóiknál az űrtartalom és tarasúlynak a belföldön való jelzését mellőzhetik. A hevesmegyei borkereskedelmi vállalatok közül a következők szerepelnek ebben a jegyzékben : a) Egerben: Egri Szőlőművelést Rt., telephelye: Eger. Negyedért Kánitz Dezső, telephelye: Eger. Nemzetközi Borkereskedelmi Rt., telephelye: Eger (székhelye Budapest). Schwartz Jőzsef és Fiai, telephelye: Eger. b) Gyöngyösön:Forgalmi Bank Rt., telephelye: Gyöngyös. Hajdú Dezső, telephelye : Gyöngyös. Ja- kubovits Nándor, telephelye: Gyöngyös. Kahán Márkus, telephelye: Gyöngyös. Kurz Antal, telephelye: Gyöngyös. Nemzetközi Borkereskedelmi Rt., telephelye: Gyöngyös (székhelye Budapesten). Szántó Zaigmond, telephelye: Gyöngyös. c) Domoszlőn: Fieischmann Henrik, telephelye : Domoszlő. d) Hevesen: Halász Viktor, telephelye: Heves. Ne utazzunk cseh területre és ne vegyünk cseh árúti 1 Az egri vár ásatásainak újabb eredményei I. A télen a Szent János székes- egyház területén ásott kutató árkok által felszícrehozott árpád- kori szentély és az ez által felmerült problémák arra indították Möller István műegyetemi tanárt, a középkori építészet tanárát a budapesti műegyetemen, mint a Műemlékek Országos Bizottságának tagját, hogy a Szent János székesegyház romjai feltárásának segélyezését javasolja. Előterjesztésére és Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos támogatása mellett a Műemlékek Országos Bizottsága 2000 pengő segélyt szavazott meg az ásatásokra és 600 pengőt a vár pontos tervrajzának elkészítésére, beleértve a székesegyház kiásott romjainak és a leletek, valamint a kutatóárkok rétegrajzának pontos műszaki felvételét is. Trak Géza polgármester megengedte, hogy az (ásatásokkal kapciolatos műszaki felvételeket Kiss Károly és Havesy Sándor vároii mérnökök végezhessék. Budapest székesfővárosnak, az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanácsnak és az Ibusznak 1000 —1000 pengős ásatási segélyei valamint egy ötödik oldalról érkezett segély lehetővé tette az ásatások nagyobb arányokban velő folytatását. Folyó évben az egri várat azonkívül kb. 5000 vendég látogatta meg, akiktől belépődíj révén eddig kb. 2000 pengő folyt be. A kereskedelmi miniszter úr által az egri nagy állomás föltöltésére engedélyezett 1500 pengő hitelből 600 pengő folyt be az ásatás javára a föld és törmelék kitermelése és vaggonbarakása fejében a MÁV igazgatóságának Hedry Lőrinc főispán úr közbenjárására 1927-ben kiadott rendelete folytán. Ezen összegekkel:sikerült az iparvágány környékét nagyrészben planirozni és 763 m3 földet elszállítani. Még a tavasszal megkezdődött a vár k Rozgonyi bástyájának kitakarítása, ahonnan eddig kb. 1200 m3 földet és törmeléket távolítottunk el és 68 m* építésre alkalmas követ termeltüok ki. Rozgonyi bástyának nevezzük azt a bástyád amelynek falán a kis harang látható. Ez valószínűleg a tulajdonképeni Szépbástya, melyet 1440 táján építtetett Rozgonyi Simon egri püspök. A Kálvária domb alatt levő toronynak az 1570 térképeken t. i. még nyoma sincs. Erről bővebben később. Az ágyuk használatának elterjedésével a tornyok veszélyesekké j váltak a védőkre, mert könnyen rájuk omolhattak az ostromok idején és azért a XV. sz. vége felé a tornyokat lebontották a várfa'ak szintjéig, hogy az ágyuk felállítására alkalmas teret is nyerjenek, a tornyok belsejét földdel tömték meg. A Rozgonyi bástyát azonban nem töltötték fel azért sem egyszerre, mert belőle indul ki a vár földalatti terem-hálózata két irányban, északkelet és kelet felé, amelyhez azután a hosszú földalatti közlekedési folyosóhálőzat kapcsolódott a Bolyki és B*bek bástyák keleti fala mentén épült két földalatti vizvezetékrendszer- rel. Ezek részbeni kitisztítása után Pataki Vidor dr. megoldotta az eleinte érthetetlennek látszó építkezések technikai részét. A földalatti vízvezeték époly geniális, amilyen egyszerű is és amellett állandóan friss vizet szállított a várőriegnek, anélkül, hogy az ellenségnek sejtelme lehetett volna a vízvezetékről, vagy ha kémei utján értesült is róluk, nem tudott hozzájuk férni. A keleti ■ várfalj mentőn$hűző- dott a vízzel telt várárok is, melynek lejtése e helyen elég nagy volt észak-déli irányban, míg a várfalba beépített folyo sók lejtése alig tért el a vízszintestől. A Bolyki bástya alatti folyosó északi végét nyitva hagyták és előtte és fölötte több méter vastBg homokréteget raktak le. A várárok vize ezen homokrétegen át beszűrődött a folyosó nyitott végén és meggyűlt 2 ciszternában. A fölösleges vizet vörös fenyő csövön, mely a folyosó padlójába volt befalazva, levezették a Bolyki bástya déli végében levő ciszternába, ahonnan a fölösleges víz visszafolyt a vár-árokba egy ciorgókűton át, amelyet a törökök is átépítettek. Padlóját és_falait egy vízhatlan masszával vonták be, a mai tökéletes tömi tő és szigetelő anyagok ősével. A ciorgókút a földalatti folyosó enyhe lejtése következtében már a vár-árok fölött volt, ami lehetővé tette a fölös víz levezetését, de egyszer smind állandó friss vizet biztosított a'várőrségnek. A Bebak bástya melletti vízvezeték analog elvek alapján épült azzal a különbséggel, hogy itt a vízgyűjtő és vezető folyosó a várfalon kívül épült művészileg faragott és hajszálpontosan összeépített kövekből. Ez a vezeték a várfal mellé a föld alatt épült, 6X20 m-es teremben végződött. Ez a terem ez által vívta ki a mai mérnökök bámulatát, hogy menyezete 6 méteres szélessége dacára minden pillér és boltozat nélkül épített vízszintes fal. A fölösleges víz itt a várfalba épített kis nyíláson át beomlott a folyosóba és annak fenekén, mely itt erősen lejt, a volt Gillasy ház felé, ide folyt be az Eger patak felé. Ez a vízgyűjtő és vezető csatorna kb. 100 m. hosszú és két széles akna vezet belőlük fölfelé eddig nem ismert termekbe, amelyekbe azonban eddig nem tudtunk sehonnan sem bejutni. A téli és nyári ásatások folyamán a Szent János székesegyház területéről 495 m.3 földet és törmeléket ástunk ki a két kutatóárok révén, amelyet a várfalon kellett leönteni, ott újra felrakni és a Perényi utcába föltalics- kázni. A rendetlen, hepehupás és különböző lejtőkkel tarkított Perényi utca 200 m. hosszúságban 11 méter széles enyhe lejtésű úttá változott ál. Most már csak a vaspálya felé eső lejtők gye- pezése volna hátra, mert a záporesők enélkül széles árkokat vájnának a lejtőn s dudva és gaz rútítaná el a terepet. A vasúti iparvágány megépítése óta a Szent János székesegyház területéről eddig 800 m.3 földet sikerült Eger vasúti főállomásának feltöltésére szállítani. Dr. Pálosi Ervin. Elkallódott magyar tehetségek. A magyar föld nemcsak aranykalászok tengerét termeli, hanem olyan szellemi értékeket is szül, amelyek Európa legműveltebb államainak is a legnagyobb dicsőséget rogyogtathatnák a homlokára. Mindenki, aki foglalkozott a magyar történelemmel, jól tudja, hogy kiváló férfiaknak egéBZ légióját adta a magyar föld s e férfiak legnagyobb része valóban a föld népéből jött. Ezek a porban született zsenik igazolják tehetségükkel azt, hogy Magyarország valóban a kultúr- népek közé tartozik s hogy éppen tehetsége révén méltó Európa népeinek tiszteletére. Hogy a magyar tehetségek milyen különös, majdnem csodálatos úton- módon jutnak el ahhoz, hogy tehetségüket ország-világ előtt felregyogtathassák, azt újabban legfényesebben a Benedek Péter esete bizonyítja. Benedek Péter a pestmegyei Úszód községben morzsolgatta 35 éves koráig földműves-életének egyszerű szürke napjait, s még legjobb barátai sem tudták, hogy súlyos napi robotjának elvégzése után odahaza feste- getni szokott. 35 éves korában, merőben véletlenül, egy fővárosi esztétikus fölfedezte Benedek Péter festői tehetségét, képeiből Budapesten kiállítást rendezett, amely alkalomból az egész budapesti sajtó megállapította, hogy Benedek Péter személyében egy
