Eger - napilap, 1929/2

1929-10-20 / 190. szám

*b» 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK:: MILI MÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XJL. évfolyam 190. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1929 október 20. Tegnap délután megválasztották a virilis póttagokat is fiz Egyházmegyei Irodalmi Egyesület köszöneté Eger város közönségének. Eger, október 19. Még mindnyájunknak élénk emlékezetében vannak az okt. 8.-i Mindazenty-centennárium gyö­nyörű ünnepiégei, melyeknek megrendezéséről a fővárosi sejtő mint mintaszerűről emlékezett meg. A cantennárium fáradha­tatlan egilitásű főrendezője Eris- tón Endre félsz, pűipök az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egye­sület nevében most köszöni meg azok részvételét, akik az ünnep­ség fényét és bensőségét emelték. Többek között Eger város kö­zönségének is köszönetét mond az Egyesület a város polgár- mestere űtján a költő sírjára helyezett babérkoszorúért. Az Egyesület átiratát a nagyobb nyilvánosság okáért a követke­zőkben közöljük: »Nagyságos Polgármester Űr! Az Egri Egyházmegyei Iro­dalmi Egyesület nevében hálá­san köszönöm Nagyságos Pol­gármester Urnák és személyében Eger város igen tisztelt Közön­ségének, hogy egyesületünk egy­kori tagjának, nagynevű köl­tőnknek, Mindczenty Gedeonnak születése századik évfordulóján a költő emlékét megtisztelni, sír­ját a város koszorújával ékesí­teni méltőztatott. Ez a hatalmas babérkoszorú beszédes bizonysága annak, hogy az a mélyen vallásos és lelke­sen hazafias szellem, amely az egykori főszékesegyházi hitszó­noknak, tanítóképző tanárnak| majd igazgatónak templomaink­ban országszerte zengő énekeit és általában költészetét oly szem­beötlően jellemzi, évtizedek múl­tán is élénk visszhangra talál annak a városnak tisztelt Kö­zönségében, amely város falai között a költő-pap élete legszebb korszakát töltötte és hivatásának kötelességei mellett magyar nem­zeti irodalmunkat feledhetetle­nül érdemes tevékenységével gazdagította. Ismételt köszönettel vagyok a Nagyságos Polgármester Urnák és a nemes város tisztelt Közön­ségének. Eger, 1929. okt. 15.-ŐD, hálás hívók, Kriston Endre fsz. püspök, elnök. Eger, október 19. j A közigazgatási reformtör- - vénnyel kapcsolatos belügymi­niszteri rendelet értelmében teg­nap délután megtörtént a virilis- pőltagok megválasztása. A szavazás 3 órakor kezdő­dött és 6 órakor fejeződött be. Póttagok lettek: az első csoportban : Dr. Mattyasovszky Miklós, Dr. Borhy István, Terstyánszky Dezső, Báró Sólymos Jenő, En­gel Pál, Wágner Miklós, Wind Géza, Károly János, G »8ztonyi Sándor, Eisele Vilmos, Balázs László, Beökönyi Béla, Györ- gyey ÖdőD, Dobóczky Dezső, Halász Aladár, István Béla, Fle­ischmann Henrik, Steinhäuser Ágoston, Blumenthal Bála, Ká- nitz Dezső, Weisz D. Hermann, Dr. Biró Lajos, Dr. Pátkay Dá­niel, Platthy Miklós, Gyöngy Ist­ván, Öllé László. A második csoportban: Dobrányi Lajos, Dankó Endre, Eger, október 19. Az egyik Széchenyi ucobí tra­fik tulajdonosa hónapok óta ta­pasztalta, hogy valaki állandóan dézsmálja a kasszáját. Pontos számadásokat vezetett és rémülten látta, hegy bevétele jelentékeny összeggel csökken, napról-napra. Szeptember 16. és 18.-a között hatvan, hetven pen­gős összegeknek nőtt lába. De a tolvaj nem került elő, bár fokozott gondossággal őrizte a pénzes fiókot. Szeptember 22 én száz pangó volt a napi bevétele, mint fel­jegyzéseiből megállapította, ezzel szemben a pénzesfiókban 22 P volt mindössze. Már lemondott, arról, hogy a tolvajt kézrekeriti. Ennek a hónapnak tizenötödi­kén, visszamenőleg szeptember közepéig már 900 pengős hiá­nya mutatkozott. Az elmúlt napon ez üzletből nyíló kis szobában ebédelt. In­nen ki lehet látni az üzletbe is. Fincziczky Béla, Perényi László, Sperlágh Zoltán, Dr. Wahl Andor, Dr. Braun Ferenc, Krassy Miklós, Dr. Eötvös József, Hering János, Szabó Kálmán, Dr. Horváth Mi­hály; Czakó Tamás, Wohl Lipót, Kóczán Sándor, Dr. Hirsch Her­mán, Vas István, Csépe Károly, Mlinkő István, Pöpl Bálint, Szabó Rudolf. Braun Izsó, Kovács Fe­renc Gsekó Gyula, Szántő Zsig- mond, Dr. Iványi István. A harmadik csoportban: Magyary Pál, Dr. Bukovszky Nándor, Csintalan István, Nagy Ignác, Tihanyi Kami), Grusz István, Dr. Bárány József, Dr. Puky Pál, Scholc Vilmos, Hamza Jenő, Braun Arthur, Sáfár Antal, Mizsei Vendel, Ciépány József, Incze Károly, Mlinkó István, Gyöngy Ernő, Schultz Ferenc, Dr. Deutsch Béla, Molnár János, Vitéz Marót Ztigmond, Mészáros Lajos, Szabó Antal, Barta Kálmán, Gyöngy Géza, Müller György. Ekkor lépett be a trafikba egy fiatal borbólyinas, aki mindennapos vendég volt nála. Mint mindig, most is tréfál­kozva beszélgetett a tulajdonos­sal, Nagy Sándorral, közben azonban hátával eltakarta a pénzes fiókot. A tulajdonos soha nem gyanakodott a fiatal fiúra, most se gondolt semmire. Csak mikor elment a vendég és rá pár perc múlva megszám­lálta a fiókban levő pénzt, látta, hogy 60 pengő újból hiányzik. Délután átment az inas gaz­dájához és ketten vallatóra fogták a fiút. Meg is találtak nála még 40 pen­gőt és pár fillért, továbbá egy takarékkönyvet, amelynek dátuma attól a naptól adódik, amelyiken tünedezni kezdett a trafik pénze. Valószí­nű, hogy a fiatalkorú tolvajnak bűntársa is van. Nagy Sándor feljelentést tett a rendőrségen is, amely megin­dította a nyomozást. Az ui vármegye. Irta: Egyed István dr., egyetemi tanár. A régi vármegyei törvőny- hatósági bizottságok sorra tart­ják utolsó közgyűléseiket s szó­nokok búcsúztatják el a régi vármegyét, amelynek helyébe a reform új vármegyét illeszt. Idő­szerű tehát, ha az átalakulás je­lentőségét megállapítjuk. A vármegye szervezetében az utolsó nagyobb változás 1848- bán történt. 1848 ig minden ne­mes ember személyesen tagja volt a megyei közgyűlésnek. Az 1848: XVI. t.-c. behozta a vár­megyében is az állampolgári jogegyenlőséget és a népképvi­seleti rendszert. A törvényhatósági választójog az országgyűlésivel volt egyenlő s minthogy az 1874. évi XXXIII. t.-c.-ben szabályozott országgyű­lési választójog még a legutolsó törvényhatósági választásoknál is irányadó volt, bátran mond­hatjuk, hogy a hatalom a vár­megyékben 60—70 éve ugyan­annak a társadalmi rétegnek a kezében van. Az új törvény a törvényható­sági bizottságba új elemeket von be és ezzel a vármegyében a hatalmat legalább részben min­denesetre új társadalmi rétegnek juttatja. Még sem lehet a törvényható­sági választójog nagymértékű kiterjesztését túlságosan kocká­zatosnak minősíteni. Sőt, úgy véljük, az újonnan feljogosított társadalmi réteg a vármegyét csak erősíteni fogja, a vármegye történeti levegőjében, értékében maga is emelkedni fog és az országgyűlési választásokra is érettebbé válik. A lakosság jelentékeny része az utóbbi időben a vármegyével szemben már közömbösen, sőt idegenül viselkedett, a várme­gyét egy letűnt kor visszamaradt közigazgatási szervezetének te­kintette. Pedig a vármegye a közigazgatás demokráciáját, sza­badságát jelenti, csak lehetővé kell tenni, hogy az arra méltó társadalmi rétegek a vármegyé­be bevonuljanak s ott magukat otthon érezzék. A vármegye megcsökkent ha­tásköre és gazdasági ereje i 8 mm Takarékkönyvre lopott 900 pengőt egy borbélyinas Egy hónapig dézsmálta a trafik kasszáját. — Barátságos beszélgetés közben szedte ki a bankókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom