Eger - napilap, 1929/2
1929-12-25 / 245. szám
1929. december 25. EGER 7 Eger legrégibb optikai, foto és rádióüzlete. Ötvenhat esztendeje áll fenn a Lusztig cég, egyszerű táblájával hirdetve, hogy a kereskedői szolidsággal párosult praktikus üzleti érzék, a kitartó munka, becsületesség és haladás mindenütt meghozza a maga gyümölcseit. Cége fogalom. Mint képesített látszerész egyedüli városunkban és kiváló szakértelemmel, nagy tudással látja el ezt a_ sok figyelmet igénylő üzletágat. Új szemüvegek készítése a legegyszerűbbtől a legkomplikáltabbakig, régiek javítása, egyaránt megelégedést vált ki és jó hírnevet szerez üzletének. Emellett nem használja ki azt a körülményt, hogy konkurrencia nélkül áll ezen a téren. Árai a legszolidabbak, ameny- nyiben csak a felhasznált anyag és munka értéke az, amit felszámít, kiszolgálása mindig pontos és figyelmes. A látszerészét mellett azzal is dicsekedhetik, hogy ő a legrégibb és legjobb fotó cikk árusilója Egernek. A modern amatőr fényképészet minden kelléke: a legjobb márkájú gépek, állványok, a legkülönfélébb lemezek, fürdők, lencsék és zárak kaphatók nála hitelképeseknek részletfizetésre is. Állandóan figyelemmel kiséri a fényképészet boszorkánykonyhájának legújabb eredményeit és ha valami új, szenzációs produktumot dobnak piacra a kísérletezések, ha a tökéletesedés előbbrehaladt, az új műszer, a tökéletesebb gép már rövid idő alatt megjelenik kirakatában. A haladás iránti csalhatatlan érzéke vezette akkor, amikor a technika egyik legjelentősebb vívmányának: a rádiónak terjesztésével bővítette ki üzletét. Mint ismeretes, ö volt az első, aki a fővároson kisül forgalomba hozta az első rádiót. Rövid idő alatt itt is bámulatos eredményt ért el: ma egyik legkeresettebb, leggazdagabban felszerelt rádió- szaküzlet tulajdonosának mondhatja magát. Kiváló technikust szerződtetett, aki állandóan vevői szolgálatára áll. Szerelési és javítási munkákat a legnagyobb lelkiismeretességgel végez, mert célja az, hogy üzletfeleinek mindig a legtökéletesebbet nyújtsa. Tudja, hogy a kereskedő életében legfőbb irányító a kereskedői tisztesség és ennek tudatában vezeti ügyeit. De még itt sem állt meg a fejlődés. Ä Lusztig cég legújabban automobil-alkatrészek képviseletét is megszerezte, sőt képviselője a motor- kerékpár szakmában a világhírű, vezető márkáknak, Ezenkívül a legjobb Írógépeket és kerékpárokat tartja raktáron. írógép és kerékpár javításokat is eszközöl Szent János-utcai műhelyében, melyek precíz kivitelükkel és gyorsaságukkal a közönség legnagyobb megelégedését szerzik meg számára. De nemcsak üzleti szakértelme, hanem egyéni kiválóságai is elősegítették mai pozícióját. Figyelmes, szeretetreméltó, szolgálatkész üzletember, aki megérdemli üzletét. Az elismerés egyik legfőbb mutatója, hogy több állami hivatalnak és számos intézménynek szállítója írógépekben és irodai felszerelésekben. Az iparosság megmentésének egyedül álja. I 'a SINGER VARRÓGÉPEK I mégis A LEGJOBBAK Eger, december 24. A „rólunk, nélkülünk“ elvet a mai közgondolkodás már nem igen veszi be. Népek, nemzetek, egyes társadalmi rétegek az önrendelkezés elvét s a népszavazás módját szeretik hangoztatni. Egyedül a magyar nemzet az, amelytől a trianoni győzők eltiltják a szabad élet önrendelkezésének a jogát. Eleget is prüszkölünk ellene, tiltakozunk hivatalosan és félhivatalosan. Annál különösebbnek tetszik mégis, hogy nemzeti létünk keretein belül van egy társadalmi réteg, amelynek önrendelkezési jogát maga az állam vonakodik megadni, félhivatalosan pedig éppen az a szerv áll boldogulása útjába, melynek hivatása volna érdekeit felfelé és lefelé is megvédelmezni. Ez a társadalmi réteg a magyar iparosság. Az 1929 esztendő nagy Ígéreteket tartogatott számára: népszavazást rendeltek el, hogy kíván-e élni önrendelkezési jogával s nem hajlandó-e továbbra is vadházasságban élni érdekeinek eddigi „képviselőjével“ a Kereskedelmi és Iparkamarával ?! Az iparosságnak ez év tavaszán történt leszavaztatása fényesen igazolta az iparosság önálló képviseleti szervének hosszú évek propagandájával kidolgozott gondolatát, az önálló Kézműves Kamara felállításának szükségességét. Óriás többséggel került ki a szavazásból az iparosságnak ez a régi vágya, ennek dacára a mozgalom mintha mesterségesen ellankadt volna rejtelmes tényezők befolyására. Pedig éppen ez a titokzatos húzódozás teszi szükségessé, hogy az iparosság állandóan felszínen tartsa ezt a kérdést s ne engedje magát letolni az érvényesülés színpadáról. A Kézműves Kamara ügyében s általában a magyar iparosság jövőjének égető problémáiban azzal a kérdéssel fordultunk az iparosmozgalmak országosan elismert hírű vezéralakjához Radil Károly nyomdaigazgatóhoz, az Egri Ipartestület elnökéhez, fejtené röviden ki véleményét, hogy miképen gondolja el a magyar iparosság helyzetének jobbra- fordulását ? Radil Károly a következőkben volt szíves kérdésünkre válaszolni: — Az iparosság sanyarú helyzete egyrészt természetesen összefügg azzal az általános gazdasági krízissel, ami az országra nehezedik. Óriási a pénztelenség, nagyarányú hitelválság sorvasztja el gazdasági életünket. Az állam roppant közterheket ró az egyénre, de az összegyűlt feleslegek viszavezetését a termelés vérkeringésébe elmulasztotta. — Nagy súllyal nehezedik az iparosság vállaira a külföldi iparcikkek versenye. Az államnak minden külföldi érzékenységre tekintet nélkül meg kellene tiltani felesleges iparcikkek behozatalát, mert csak így függetlenítheti magát a külföldtől s csak így teremthet újabb és újabb munkalmakat. és biztosi'ja a magyar ipartermelés fokozatos fejlődését, felvirágoztatását. Csak egy egyszerű példát hozok fel erre. Ha a külföldről behozott fél- és készgyártmányok itt Magyarországon állíttatnának elő, 90.u00 magyar munkással többet lehetne itthon eltartani s ha számításba vesszük azt is, hogy a műszaki és kereskedelmi alkalmazottak számát a munkások számának 10°/o-ában szokták megállapítani, úgy összesen 100.000 munkás- és tisztviselőtöbblet kapna Magyarországon foglalkozást. — Ezek az adatok világosan igazolják, hogy bár agrárállam vagyunk, egy lelkiismeretes, kötelességszerü iparfejlesztési politikával Magyar ország jobbsorsra érdemes 300.000 főnyi kisiparosságát talpra lehetne állítani. — Azonban nemcsak külső, anyagi előfeltételei vannak a kisiparosság felsegítésének. Egyszer, végre-valahára már meg kell csinálni az iparosság önálló érdekképviseleti szervét, ezáltal közvetlen kapcsolatot biztosítana a kereskedelmi minisztériummal s őszintén, egységesen képviselhetné az iparosság igazi érdekeit. — Mert most mi a helyzet? A mezőgazdaságnak megvannak a maga jól működő kamarái, a csekélyebb létszámot felmutató mérnököknek, ügyvédeknek, közjegyzőknek szintén, a 300.000 iparosnak azonban nincsen önálló érdekképviseleti szerve. Mert a mostani Kereskedelmi és Iparkamarák ezerszer inkább képviselik a kereskedelem érdekeit, míg az iparosok számtalanszor fájdalmasan tapasztalják a bőrükön, hogy mily mostoha gyermekei a Kereskedelmi és Iparkamarák jelenlegi szerveinek. — Az önálló, független Kézműves Kamarának rengeteg megoldásra váró feladata volna. Hogy csak úgy nagyjából felsoroljak néhányat, ilyenekül említem meg az ipartörvény módosítását, az ipartestületek reformját, a kontárkérdés megoldását, az elviselhetetlen közterhek csökkentését, az iparostanonciskolák reformját s általában véye az iparosok szellemi színvonalának emelését. E legutóbbi problémától igen sokat várok, mert ha az iparos tanultabb és szakképzettebb, az élet erős versenyében is jobban megfogja ál- lani a helyét. — Engem éltet a remény, hogy az iparosság jogos követelései s ezek között a legelső, a legfontosabb : a Kézműves Kamara felállítása a jövő év folyamán meg fognak valósulni. Én bízom Búd miniszter igazságszeretében és igére tében s abban a körülményben, hogy gróf Hadik János, az iparosság őszinte és jó barátja a fennállott elvi ellentétek elsimítása után szintén teljes erővel igaz ügyünk mellé állott. ^ * Kulcsár Gábor szénkereskedő ajánl alacskai darabos kőszenet kő, troszka és kőmentest q-ként P 3 29 házhoz szállítva. Megrendeléseket felvesznek : Horánszky Gábor fűszerüzletében Széchenyi u., Pamlémji Gg né papírüzletében Széchenyi ucca és Stokker B. fűszerüzletében Csiky Sándor u. * A rendőrség által kiadott kerékpárrendszáinok csekély ráfi zetéssel becserélhetők az új, már január l én életbelépő közlekedési rendeletnek megfelelő tartósan zománcozott, névvel ellátott táblákra. Felszerelés díjtalan. Lusztig Sándor. Az egri idegenforgalom egyik legjelentősebb tényezője a Korona. Ma, amikor az idegenforgalom szinte tudománnyá fejlődött s minden város vezetőségének elsőrendű törekvése, hogy minél több idegent hozzon a maga szükebb pátriájába, nem szükséges külön fejtegetni, mekkora szerepe van az idegen- forgalomban a szállodáknak. A jó hotelek még olyan városba is vonzanak közönséget, ahol kevés látnivaló van. Sokkal inkább fontos tehát, hogy egy idegenforgalmi szempontból különben is számításba jöhető város elsőrangú szállodával bírjon. Egerben ebből a szempontból nézve is minden követelmény meg van. A Korona, amely külföldi viszonylatban is elsőrendű szálloda, az alatt az aránylag rövid idő alatt, mióta üzemben van országos hirüvé vált és egyike lett a város modern nevezetességeinek. Ennek oka a szálló előkelő és finom tónusán kívül a bérlő, Unter- reiner János személye, aki a budapesti Palace, a balatonföldvári és tátrafüredi szállodáknak volt hosz- szú éveken át vezetője. Azok, akik ezeken a helyeken megismerték azt az előzékeny és kifogástalan kiszolgálást, amelyet a személyzet Unterreiner vezetése alatt produkált, jtt is felkeresték. Hogy mennyire elsőrendű szálloda a Korona, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a szomszéd vidékekről jönnek ide aludni. Többízben megtörtént, hogy urak, akiknek Sátoraljaújhelyben, Szolnokon volt dolguk, estére visszajöttek Egerbe, hogy az éjszakát itt töltsék a Koronában. Ennek oka a szobák tisztaságán, az előkelő miliőn és kitűnő kiszolgáláson kívül a szálló olcsósága. Egyágyas szobát, napi három étkezéssel már 8 pengőért lehet kapni a Koronában. Ezen kívül semmi kiadása nincs a vendégnek, mert az elutazás előtt se szobalány, se londiner, se pincér nem álldogálnak előtte borravalót várva. Unterreiner János volt az első, aki a vidéki szállodák között eltörölte a borravalórendszeri. Hogy ez mennyire fontos, csak azok tudják, akik szeretik a nyugalmat és a külföldi nagy szállók után megpróbálták a hazai hotelek enemű mo- lesztálásait. Minden kényelme meg van itt a vendégnek. Legutóbb a barátságos hallban kitűnő rádiót szereltek fel s a szállóvendégek egy részét állandóan ott lehet látni a kényelmes, nagy fotöjökben újsággal a kezükben, rádiót hallgatva. Karácsonytól kezdve pedig új színt kap ugyancsak Unterreiner bériő ötletességéből a város élete. Teadélutánokat rendez a Korona minden szombaton és vasárnap. Kitűnő zenével, tánccal. Olcsón. Családias, kedves hangulatú táncok lesznek ezek, ahová el lehet vinni a fiatal, tánc után vágyó leányokat. Családok ünnepi öröme lesz. Másfél pengőért nagyszerű ózsonnát kap mindenki. Beszélgettünk Unterreinerrel, aki egyenlőre csak a titok pecsétje alatt mondotta el, hogy mit szándékozik adni a vendégeknek. De mivel úgyis csak egy nap választ el bennünket az ötórai teáktól, a diszkréció megsértése nélkül elárulhatjuk: azuzsonna tea, csokoládé, vagy kávé, tetszés szerint, hozzá kalács, szendvics és mignon, de ez már nem tetszés szerint mert ezt mind a hármat adják..
