Eger - napilap, 1929/2

1929-07-19 / 112. szám

Ä 8 fl 10 FILLSB ■SSt'? ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: KIj. évfolyam 112. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1929. július 19. Pénzűgynökök ismét garázdálkodni próbálnak a hevesmegyei gazdák között. Egu pengő vásárlóereje: 64 békefillér. Budapest, julius 18. Most állították össze a létmi­nimum juniui havi alakuláaát. Az adatok szerint juaiuaban alig észrevehető árcsökkenés mutat­kozott az élelmiszeknél: 0.03%, ezzel szemben a tüzelőanyag is­mét drágult és pedig a nyers- áruk megfőzéséhez szükséges 2.01%-kal. Végeredményben a heti létminimum összege a má­jusvégi 77.13 pengőről 77.22 pen­gőre (965 250 papirkorona) emel­kedett és ezzel a juniushavi drá­gulás 0.11%-ot tett ki, ami azt jelenti, hogy junius havában is­mét drágult az élet. Ebben az évben tehát élelmiszereknél 6.17%-os, átlagban pedig 4.6%-os a drágulás. A háború kezdete óta az élelmiszereknél 61.6% (23.385.2-szeres), az összszükség- letnél pedig 56.2% (22.612.9-sze- ret) a drágulás, mig egy pengő­ért ma már csak annyit lehet vásárolni, mint békében 64 fil­lérért. Meg akarták verni az osztrák köztársaság elnökét. Bées, július 18. Ma délelőtt a Burg Platzon egy ember töltött Mauser pisz­tolyát rá akarta sütni a szolgá­latos rendőrre, de a fegyver csütörtököt mondott. A merénylő futásnak eredt, de sikerült el­fogni. A rendőrségen elmondotta, hogy Leitner Antalnak hívják, Karinthiáből valő szabősegéd. Azt hitte, hogy a szövetségi el­nököt megverheti, mert szerinte az elnök oka nyomorúságának és munkanélküliségnek Ausztriá­ban. Leitner?, aki már a múlt télen elmegyógyintézetben is volt, letartóztatták. Vakmerő betörés egg miskolci ékszerüzletbe. Miskolc, július 18. Ma hajnalban ismeretlen tette­sek feltörték Abramovics Dezső miskolci ékszerész üzletét és on­nét több ezer pengő értékű arany­éi ezüstnémüí loptak el. A tet­tesek, akik után az egész ország rendőrsége nyomoz, az üzlet vas- rácios ablakán keresztül hajtot­ták végre a betörés?. Eger, július 18. Az eladósodás nagy mérték­ben terjed a gazdaközönség kö­rében. Pedig pénzt nagyon nehéz szerezni a mai pénzszük világ­ban. A bankok csakis mérsékelt összegeket folyósítanak, kimon­dottan jó kézbe s nemcsak be­kebelezést kívánnak meg, hanem két jő kezes jótállását is. Annál csodálatosabb, hogy a közelmúlt napokban ügynökök jelentkeztek egyes hevesmegyei falvakban, állítólag budapesti nagybankok ügynökei s hosszú lejáratú olcsó pengőkfilcsfint kínáltak a gazdáknak. A megszorult emberek négy örömmel fogadták a drága dollár- kölcsőnöknél sokkal szimpati- kusabb pengő kölcsönre szőlő ajánlatokat és sokan írták alá — persze népünknek soha eléggé nem kárhoztatható szokásaként — olvaaatlanul a kötelezvényeket. Mily nagy volt azonban a meg­rökönyödésük, amikor a pénz folyósítására került a sor s ki­derült, hogy nem olcsó pengőkölcsönt kaptak, hanem drága dollárköl- csont, s nem is hosszú 10—15 éves lejáratút, ahogy az ügynök lépre csalta őket, hanem egy évre szóló kölcsönt. Orvoslásról persze a pénz fo­lyósításakor már sző sem lehet; birői gyakorlatunk cselekvőké­pes felnőtt emberről feltételezi, Eger, julius 18. Az elmúlt hét csütörtökén Cziegler Henrik v. tisziifőorvos- hoz egy gyermsktelepi 8 éves fiút vittek el, akinek szemén nevelőszülei betegen tüneteket vettek észre. A tisztifőorvos a gyermek megvizsgálásakor meg­ütközve vette észre, hogy a Hiúnak trachomás a szeme. Az eset után a miskolci gyér- mekmenhelyi igazgatóság be- szállíttatta a gyermeket a mis­kolci ErzBÓbei kórházba, azután értesítette az egri telep orvosát, hogy tudja, mit ír alá, a köte­lezvények érvényét birői úton nem lehet megtámadni, a köl- csönvevőnek tehát nyögni kell a terhesebb dollárkölciön súlyát, amit még terhesebbé tesz a le­számítolás önkényessége s az árfolyamok állandó ingadozása. Mire a közigazgatási hatóságok a kölcsönvevők panaszára közbe­léphettek volna az ügynökök elszeleltek a learatottvidékekről s bizonyára máshová tették át manipulációjuk színhelyét. Az egészből a leg­szomorúbb tanulság az, hogy a mi jó népünk még mindig nem okult az ügynökök csalafinta­ságain s néhány jő szóval oly könnyen befonható, hogy elolvasás s megmagyaráziatás nélkül írja alá az elébetolt írásokat és kötelez­vényeket. Papjainknak, jegyző­inknek és tanítóinknak állandóan figyelmeztetni kellene a népet, hogy látatlanban ős olvasatlanul semmit se írjon alá és semmit se tegyen természetes vezetői nélkül. A legjobb persze az volna, ha a népnek nem volna oly aggasztó mértékben hitelre szüksége s ha már megszorult, a régi, olcsó, könnyű feltételű kölcsönökhöz tudna ismét hozzájutni. Sajnos, ma nincs pénz. Csak hiú vágya­kozás a pénz után . . . Karikás József dr.-t, hogy az összes menhelyi gyermekeket vizsgálja meg. Az elrendelt vizsgálatot a ha­laspiaci iskolában foganatosította Karikás József dr., Szilágyi Jó­zsef dr. városi Üorvoi jelenlété­ben. A 80 gyermek között mindössze egy trachoma-gyanú­sat találtak, akit szigorú orvosi ellenőrzés alá vettek. Mértékadó orvosi vé­lemények szerint esetlege® jár­ványról ssó sem lehet. Üzen a magyarföld... Érett kalászoktól aranyos most a magyar róna. Megszólal a ma­gyar föld és titkos nyelvén be­szélni kezd az emberekkel. Sokan figyelik most a magyar rónák zaját. Figyelik ellenséges népek, mert úgy szeretnék, hogy nekik teremjen a magyar kéz­zel, magyar ekével, magyar nő- taszóval szántott magyar föld, hogy értük verejtékezzen az Al­föld kérges kezű, kemény bajszú magyarja. Figyelik a gazdagok, mert a dús rőna most termi bir­tokosainak a jólétet és gazdag­ságot. Figyelik a nincstelenek, mert az aranykalászos mező ne­kik csak a keserűség érzését termi most. És szívszorongva figyelik a városoknak kőfalak közé szorított lakói, mert a kasza- pengésben a jövő Ígéretét vélik hallani, hogy talán csak olcsóbb, talán csak jobb lesz a kenyér. És üzen a magyar rőna . , . Ti telhetetlenek, akik elvetté­tek a magyarnak kincsekben gazdag hegyeit, szelíd, szőlőter­mő lankáit, mit akartok még? Nem elég, hogy elvettétek ezer­éves hitét, becsületét, most még a kenyeret is ki akarjátok venni a szájából ? Ma talán még nek­tek arat a magyar, de holnap vésztűz gyűl a Hargittán, harang kondul Pozsonyban, tárogató zendül Kassán, a Kriván alján kaszát élesít a békés tőt a ak­kor lehet, hogy ti arattok . . . neki! Te nincstelen, akinek egyetlen kalászt sem terem a róna, ne csüggedj! Ne szorítsd ökölbe munkás kezedet! Ne lázadással, hanem okos nyugalommal javítsd a sorsodat! Ma még más kalá­szát aratod, de — ha okosan élsz, — holnap, vagy holnapután már bérelhetsz egy talpalattnyi földet, ismét holnap, vagy hol­napután már meg is veheted és akkor neked is dalol a pacsirta, neked is terem a rőna .. . És ti gazdagok, akik térdig jártok saját kalászaitok aranyá­ban, gondoljátok meg, hogy nem a tietek igazában az amitek van! Ti Ciak sáfárjai vagytok az Úristen javainak! ilgy járjá­tok a rónát I A saját gazdagság­tok mellett lássátok meg a sok nincstelent, a sok szegényt! Ad­Tracbomás megbetegedés Egerben Járványról szó sem lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom