Eger - napilap, 1929/2
1929-12-25 / 245. szám
1929. december 25, EGER 8 A megindult szisztematikus propagandától a közeljövőben olyan arányú idegenforgalmat remélünk, melynek arányai meglepőeknek ígérkeznek. Az eredmények ránk kötelességet jelentenek ép úgy, mint a Műemlékek Országos Bizottságára. Egervárának gyorsabb feltárása anyagi áldozatot követel, de érdemel is, mert egyike azon ritka magyar sajátosságnak, amiket a külföld is csodálatra méltat. Városi múzeum. Köszönettel veszem át a Gárdonyi Társaság nagynevű elnökének, dr. Kürti Menyhért főigazgatónak üzenetét, egy városi múzeum létesítésére, hogy megmentsük azokat a művelődés-, művészettörténet, gazdaság, ipartörténet vagy néppsziho- lógia szempontjából fontos értékeket, melyek városi múzeum hiánya miatt az elveszés veszélyeinek lehetnek kitéve, s melyeknek megmentése kultúrfeladat. Pénzügy. Innen s ez alkalomból cáfolom azokat a sokszor tendenciózus, s elismerem, néha jóhiszemű híreszteléseket, melyek Eger város pénzügyi helyzetét az ördögnél is sötétebbre festették. Cáfolatul csak egyet. A most folyó esztendő gazdaságilag tűrhetetlenül rossz, s mégis fentartottuk a háztartás aktivitását. Ha nem folytak be az előirányzott bevételek, leredukáltuk a a kiadásokat, bárha költségvetési- leg be is voltak állítva. És ha ki- állottuk ezt a nehéz helyzetet, amikor a gazdasági krízis a legerősebb, átvisszük a város gazdasági életének hajóját több-kevesebb zökkenővel a jövőben is a még mindig viharban moraj ló gazdasági válság hullámcsapásain. Ismerem a polgárságnak az élettel folytatott nagy küzdelmét s csak a csodálat hangján tudok szólani az igénytelenségnek ama mértékéről, mellyel a fenntartás harcát vívja. Ez diktálta, hogy különösen az utóbbi időben erősebben foglalkoztam a szociális bajokkal, s magam személyesen intéztem az e körbe tartozó nehéz, sok lelket igénylő ügyeket; ez parancsolta, hogy a szociális szervezet nagyobbmérvű kifejlesztését közeli programomba vettem; ez fog bennünket nagyobb- mérvű takarékosságra szorítani; ezért helyeztem nagy súlyt s adtam új irányt gazdasági ügyeink mikéntjének s mindaddig, míg a nemzetközi helyzetben gyökerező országos gazdasági krízis feloldódik, — helyi gazdasági életünk pulzusát napról-napra figyelve, fogjuk nagy akarással átvinni városunkat a jobb jövővel kecsegtető másik partra. Ezekben adom polgármesteri pro- grammom kiegészítését s jelölöm meg az újabb feladatokat. Ha érzem is erőim fogyatékosságát, de érzem a felelősség súlyát is, mely lelkemre nehezedik s ez fog el nem lanyhuló erőt adni, a reám háruló nagy feladatok becsületes megoldásához. Mert becsülettel, a nép bajainak átérzésével és megértésével fogja az egész tisztviselői kar végezni munkáját a köz javára és az egyesek érdekében. Tisztviselőtársaim nevében is Ígérem a város ügyeinek becsületes szolgálatát s kérem a képviselőtestület bizalmát, támogatását. iBKWMh Szociális világszózat egy jobb gazdasági és társadalmi rendért! irta: T obi er János országgyűlési képviselő. Minden századnak megvan a maga különleges eseménye, mely végigvonul rajta s évtizedeket foglalkoztat a felvetett kérdés múltjával, jelenével s jövőjével. A XIX. és XX. századok a szociális kérdések korszakát jelentik. Nem mintha előbb e kérdések nem léteztek volna. De vajon nem több megoldandó problémát hozott magával a fejlődő nagyipar, mint a középkor patriarchális kisipara? A falu ózondús levegője s erkölcsi alapja adott-e annyi gondot, mint a mám- mut-városok, lakásínségükkel s Szo- doma-Gomorhájukkal? A modernizmus, a maga laza furcsaságaival és szokásaival nem tömi-e meg kórházainkat, fegyházainkat és javító- intézeteinket? Hol a régi családi szentély, a hűség, hol a családalapítás lehetősége, a tisztességes családi élet folytatása? Kérdések tengere. E kérdések világirodalmat teremtettek, nagyeszű férfiakat állítottak vonalba, de mi több, a szociális kérdések s azok megoldásának problémái világnézetileg is megosztották az emberiséget. A Marxok és Lassallok tagadhatatlan pillanatnyi szellemi sikere eltűnik azonban XIII. Leó pápa tündöklő „Rerum novarum“-ja mellett. De a keresztény Ketteler, Pesch, Vogelsang, Cathrein, Pro- hászka, Giesswein személye, működése s iránya mind fénylő bizonyítékai, hogy a szociális kérdések megoldására felesleges világnézetet változtatni. A harc Krisztus és Béliál között a szociális kérdés körül is eldőlt. Albert Thomas, a nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatója, a világháború franciaországi szociáldemokrata muníciós minisztere, jelentéseiben meghajtja az elismerés zászlaját a keresztény felekezetek szociális munkája előtt. A forradalmak s a világháború utáni időkben nem egy kormányban katolikus pap ült a munkaügyi miniszteri székben, igy a holland Nollens, a német Brauns, a magyar Vass. Véletlen ez ? Nem, ez a világnézetünk ereje s bizonyítéka annak, hogy a szociális kérdések megoldásához nem feltétlen szükséges Bébel, Adler, avagy Buchinger. Mostanában Rómában járt egy munkásküldöttség s a pápával hódoló feliratban ismertette a jelen nagy szociális harcait. A pápa írásban válaszolt. Válasza egy világszózat, válasza fáklyagyujtás a szociális sötétségben. Elítéli a szociálizmust s a kommunizmust. De a híveitől nemcsak a szociálizmus és kommunizmus elleni harcot várja, hanem elsősorban pozitív szociális munkát kíván. Tehát nem szavakat, ígéreteket, hanem tetteket, alkotásokat. „A keresztények folytassák a szociális újjáépítés fejedelmi müvét s fáradozzanak egy jobb gazdasági s társadalmi rend alapításán.“ Róma feje látja a mai társadalmi rend lehetetlenségét, érzi a dolgozó társadalom kívánalmait s azért kívánja az új társadalmi rendet s egy jobb gazdasági rendszert, mely újjáépíti a szociális fejlődés müvét. Mit szólnak mindéhez azok, kik a keresztény s szociális munkát oly sokszor lecsépelték, akik a jogos gazdasági kívánalmakat a kommunista szó kritériumával illetik ? ! A pápa felhívja a szervezett katolikusok figyelmét, hogy kívánjanak államaiktól szociális törvényalkotásokat, szabályozzák a fogyasztást, közreműködjenek a lakáskérdésben, biztosítsák a kér. munkás- szervezetek bevonását, hogy mindez javítsa a munka helyzetét s egyben erősítse a dolgot a modern óriási nagyipar túlhatalma ellen. Lehet-e ezek után még kétely bárkiben, hogy a keresztény világnézet a helyes s hogy ezen tanok szerint kell, hogy megoldódjanak e század embereket nyomasztó nagy 1 problémái ? El kell törpülni, el kell í tűnni gyarló emberek tévtanainak, ha az egyház a maga tekintélyével a szociális igazságokat hirdeti, mert a vallás parancsa többet jelent, mint a marxizmus vagy a leninizmus ! Egy aknarobbantás története az egri várban Az egri vár feltárt részei sok rejtélyt tartalmaznak és sokszor négy nemzet irodalmát kell segítségül hívni, hogy a titokzatos építmények nyitját, történetét megtaláljuk. Az egri vár kazamatáinak látogatói bizonyára élénken emlékeznek arra a cseppet sem bizalom- gerjesztő kazamatarészre, mely a mai alsó kapufeljáró alatt félvállra rokkanva, rémíti az amúgy is meghatódott szemlélőt. A vár kutatóinak is sok fejtörést okozott e sérült rész és a feltevést, hogy akna- robbantásra akadtunk, történeti valósággá változtatták a kútfők. Ezeknek egyike egy magyar történetíró: Szamosközy, a másik egy olasz: Co- gonara Claudius, aki átélte az 1596-os ostromot és élményeit a bécsi haditanács elé terjesztette. (Ezt eredetiben nem ismerjük, de szerencsére lemásolta a bécsi francia követ és ma a párisi Bibliothec Nacionale őrzi mint kéziratot); a harmadik egy spanyol jelentés, mely — kitudja hányadik kiadásképen — örökítette meg egy 1687-es Barcelonád nyomtatványban a vártörténet e kutatott mozzanatát, (cime: Notitias cuertas . . . stb. egyetlen példánya ismeretes eddig gr. Ap- ponyi S. gyűjtésében.) A három kútfő kiegészíti, jelentésük — a legrészletesebb magyar kútfőt véve alapul — igy hangzik: . .. azok, akik az új kaput (a jelenlegi alsókapu) védő nagy bástyákat védték, a falak alapja felől ütéseket hallanak, ebből Stella Kristóf, a vár építésze arra következtet, hogy a török aláássa a falakat. Magához véve tehát egy csomó katonát, leszáll a falak alapjának mélyére, hogy az ellenséget közelről kikémlelje. Itt a magyar kútfő — mint valami nagy különösséget — leírja a kazamatákat: a falakat ugyanis úgy kezdték építeni, hogy azok egy ember magas- ságnyira és két lépés szélességre üresek legyenek, hogy két ember járhasson a boltív alatt és oly hoszszan, mint a falak, elkezdve a várostól, ama déli dombtól, mellyel szemben van a régi kapu (janicsártorony) a hosszú út mentén, kelet felé, végighaladva a nagy bástya (Bebekbástya) oldalain és innen északra és innen a másik sarokbástyáig (Bolykybástya). Ez a falak fundamentumában vezető út, elválasztja a belső várat a külsőtől, úgy, hogyha, itt-ott egy-egy fáklya ég, szikraként mutatnak utat a járóknak és emellett, a magasba, a fal tetejére vivő nyílások is vannak, hogy ne hiányozzék a jó levegő azoknak, akik itt megfordulnak. Ide szállt le tehát Stella és azt vette észre, hogy több helyen hallatszik a zaj, mert a török így leplezi az igazi akna fúrásának helyét. Hosszú keresés után rátalálnak a helyre, hol a török akna készül. Gyorsan keresztülfúrják a falat, ellenaknával benyitanak a török aknába, de későn; alig, hogy megpillantják a török aknát telve puskaporral, az robban is. Ott lelte halálát az építőmester, Baló Gergely, Possay Gáspár, Ziny István főtisztek és vagy ötven magyar katona, a legbátrabbak közül valók. A falnak nem történt baja, mert a puskapor, hiányozva a le- fojtás, ellobbant, csak a föld dűlt ki az alapok alól az árokba és ennek folytán megrepedt és lesülyedt vagy egy métert a külső kazamatafal. * * * Eddig tart a szemléletes jelentés, melyből igen fontos következtetéseket vonhatunk. A kazamata a szemtanú kútfők szerint a régi kaputól indul, a régi utat a régi bástyák hajlásait követi. 1596-ban már már nem igen tudhatták, hogy aknavédelemre készült, mert csak akkor gondolnak rá, mikor a bástyatetőkön is érezni az aknamunka okozta zajt; az idegen építőmester csupa magyart vesz maga mellé (mikor a vár katonasága 8—10 részben idegen!) a kazamatákban nincs őrség, így tapogatóznak az ellenséges akna után és végre is megkésve találják meg. Mindebből szabad talán azt a feltevést kikövetkeztetni, hogy a vár e csodálatos kazamatái aligha készülhettek az 1596-os ostromot közvetlen megelőző építési korszakban, hanem föltétien régebbiek. Pataki Vidor. Csak szó! ÓRÁK, ÉKSZEREK RÉSZLETRE (VÁROSHÁZA) Felemelték a magyar bevándorlási, kvótát az Egyesült Államok. Washington, deeember 23. Washingtonban most adták ki a jövő esziendóre szőlő bevándorlási kvótát, amely ez ideivel •zeniben csökkenti az Egyesült Államokba bevándorlók számát. A jövő rvben 153714 en kői öz hetnek be az összes á látnokból. A magyar bevándorlók számát azonban négyszázról 869-ra emelték fel.
