Eger - napilap, 1929/2
1929-12-19 / 240. szám
SM« 10 FSLLÉ3 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIBAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM : 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 240. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1929 december 19 A kamarák meghallga- tása a kereskedelmet és ipart érintő ügyekben. Budapest, december 18. A minisztertanács hozzájárult ahhoz az előterjesztéshez, hogy mindazokban az ehetőkben, amidőn az egye« miniszterek a kereskedelmi vagy ipari érdekeket érintő intézkedések életbeléptetésének előkészítése során szak- értekezletet tartanak, azokra az összes kereskedelmi és iparkamarái meghívássának. — Olyan esetekben viszont, midőn hasonló jellegű, közgazdasági jelentőséggel birő intézkedések terveztetnek, de a szakértekezlet összehívásának szükségessége nem merül fel, úgy a kamarák a kereskedelemügyi minisztérium útján előzetesen meghallgathassanak, illetőleg véieményedáera meghívássának. Felemelik a tiszti fizetéseket. Budapest, december 18. A karácsonykor szokásos ajándékokkal kapcsolatban Gömbös Gyula honvédelmi miniszter arra az álláspontra helyezkedett,hogy a tisztikar nem kap karácsonyi ajándékot, mert pénzajándék elfogadása nem méltő katonatiszthez. Ehelyett azt tervezi Gömbös, hogy felemelteti a tiszti fizetéseket. A tiszti alapfizetés havi 250 pengő lesz s rangfokozatonként 150 pengővel emelkedik. Miután a miniszter vissza akarja állítani a hadnagyi rangot, a hadnagy kap majd 250 pengő alapfizetést, a főhadnagy 400 at, a százados 550-et, az őrnagy 700at, az alezredes 850-et és az ezredes havi 1000 pengőt. A felemelt tiszti fizetések hír szerint, a jövő költségvetési év kezdetén, 1930 július elsején lépnek életbe. 5 órás földrengést éreztek Budapesten. Budapest, december 19. A budapesti földrengéstani intézet observatőriuma tegnap délután 8800 kilométerre erős földrengést jelzett. A készülékek maximális kilengése 82 miliméter volt. A földrengést öt őrá hosszáig érezték, a főfészke az Antillákon van. A Ház mai ülése Budapest, december 18. Rendkívül nagy érdeklődés mellett nyitotta meg a képviselő- ház mai ülését Almássy László elnök. A fővárosi törvényjavaslat vitájában Kétly Anna szólalt fel. Nagy figyelemmel hallgatta, — úgymond — a többség szónokát, de bár könnyen meggyőzhető, azok az argumentumok, amelyeket hallott, nem alkalmasak meggyőződésének megváltoztatására. Szükség van szerinte is egy új fővárosi törvényre, de a jogot és a szociális követelményeket tekintetbe kellett volna venni a javaslat elkészítésénél. Az sem igaz, hogy a fővárosi tisztviselőknek több fizetésük van, mint az államiaknak, ellenben függetlenebbek azoknál Ezért vált szükségessé a fővárosi törvénynek ez a formája. (Lapuok zártakor az ülés tart.) Szombaton lesz a városi tisztujítás. Eger, december 18. Hevesvármiígye alispánja a városi tisztújító közgyűlés idejéül december 21-ét tűzte ki. A közgyűlés délután négy órakor kezdődik és tárgyára való tekintettel, nagy érdeklődés előzi meg. Betöltésre kerül a polgármesteri, négy tanácsnoki, egy főügyészi, egy főmérnöki, egy ügyvezető orvosi, egy mérnöki, egy pénztárnoki, egy orvosi, egy állatorvosi, egy pénztári ellenőri, egy közgyámi, egy műszaki tiszti, és egy irnoki állás, továbbá esetleg megüresedő aljegyzői és fogalmazói állár. Minden darab külföldi árúval egy magyar család karácsonyi gyertyáit j oltjuk el! József Ferenc kir. herceg levele. Eger, december 18. A Társadalmi egyesületek Szövetsége nevében vitéz dr. József Ferenc kir. herceg körlevélben kéri a hozzá közel állő egyesületeket, hogy a magyar ipar és kereskedelem fellendítése érdekében a karácsonyi vásár előtt minden rendelkezésükre állő propagandával hassanak oda, hogy az ünnepekre a magyar társadalom minden rétege csak magyar árút vásároljon. A körlevél a többek között a kővetkezőket mondja: — Az öntudatos magyar karácsonyra csak magyar kéz és ész termékeit vásárolja ajándékul. A magyar termelés ma már jó formán minden téren versenyez a külföldivel, amit egyre fejlődő kivitelünk is bizonyít. A legnagyobb bűn hazánk és önmagunk elten, hogy ennek ellenére az elmúlt évben is 600 millió pengőt aduink a külföldieknek itthon is kapható mező- gazdasági és ipari cikkekért. Ne nevelje a magyar szülő külföldi ajándékokkal gazdasági hazafiatlanságra gyermekeit. Az önérzetes ifjú és gyermek kérjen szüleitől bor.i cikkeket. A magyar kereskedő pedig, kinek a vásárlő közönségre döntő befolyása ven,hívja fel a figyelmet a magyar árura. Legyen végre ez a karácsony a magyar árú karácsonyai Na járuljunk hozzá keserve, an megtakarított filléreinkkel, hogy karácsonykor is súlyos milliók vándoroljanak külföldre, mert sok százezer mgyar család karácsonyfa-gyertyáját oltjuk kies tönkretesszük hazánk gazdasági erejét, ezt pedig szántszándékkal megtenni egyetlen magyar sem akarhatja.! A népiskolák áj beiratási dija. Irta: Klebelsberg Kunó gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az elemi népiskolai beiratási díjak ujebb .szabályozásáról és felhasználásáról szőlő törvény- javaslat átesett e parlamenti re- tortákon és hamarosan törvényerőre emelkedik. Nem lehet azt mondani, hogy áttörjük az ingyenes népoktatás elvét, mert hiszen maga az a törvény ir, amely Magyarországon az ingyenes népoktatást hozta bizonyos beiratási díjnak, — akkor 50 aranyfiilőrnek — a behozatalát jolenteite. Ez az 50 aranyfillér pengőfillérben 58 fillér. Országos átlagban azonban 68 fillért szedtek. Tehát itt szó van egy 82 filléres emelésről, a módosabbaknál. A múlt évig ugyanezekre a szükségletekre, taníiői jóléti szükségletekre iskolai gyűjtéseket rendeztek, amelyekből sokkal több folyt be, mint országos átlagban 32 fillér. Ez nagyon zaklató és antiszociális volt, mert a szegény,szülők gyermeke rectelte, hogy ő tanítói célokra, az ő oktatóinak jóléti céljaira nem adhat semmit. Ezért betiltottuk ez iskolai gyűjtéseket. Az iskolai gyűjtések helyébe, amelyek mindenesetre nagyobb megterhelést jelentettek a szülőkre, mint ez az összeg, jön most a rendezettség és jön országos átlagban 82 fillérrel több, de nem mindenkinél, csak a módosabb szülők gyermekeinél. Franciaországban vita volt nemrégiben ez állami tandíjmentesség kérdésében; azt vitatták, hogy az általános tandíjmentesség antidemokratikus dolog, mert a gazdag ember gyermeke sem fizet, az iskola pedig többe kerül, mint amennyit a tandíjakból beszednek, tehát ki viseli ezt a differenciát? Viseli az állam, viseli mindenki. Hogy jön az állam ahhoz, hogy a gazdag gyermek tanítási költségeit is, valamennyinek a vállára rakják? Nagyon vitatható dolog, hogy egy általános tandíjmentesség demokratikus rendszabály-e ? Nem demokratikusabb rendszabály-e az, hogy a népiskolai ía-
