Eger - napilap, 1929/2

1929-12-11 / 233. szám

ASS 10 PILLÉK rm wu ur ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM : 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :i XL. évfolyam 233. szám * Szerda # Eger, 1929 december 11. Szeged törvényhatósága anémet nyelv tanításáért Szeged, december 10. Szeged felírató! intézett a kul­tuszminiszterhez, amelyben kéri j Klebelsberg grófot, hogy már az 1930—31. évben rendelje el e.z elemi iskolákban a német nyelv- nak könnyű módszerrel való ta­nítását. A törvényhatóság már régóta foglalkozik ezzel a kér­déssel s most annyira érlelődött a dolog, begy a felirat mellett határoztak. Ahogy a kultuszmi­niszter intencióit ismerjük, be fogja látni ennek a kérdésnek nagy horderejét és kedvezően intézi el a feliratot. A Hevesmegyei Nőegylet Árvaházának Mikulás estje. Eger, december 10. Szombaton délután sz egri társadalom jő szíve meleg sze­retettel hajolt le a Hevesmegyei Árvtház kis növendékeihez. — Szeretetééri és érdeklődéséért cserébe oly felejthetetlen perce­ket kapott a kis árváktól, hogy alig lehet eldönteni, ki gazda­godott jobban. A növendékek szereplésükkel, szavalataikkal, énekükkel és mikulásnapi szín­játszásukkal a legnagyobb di­cséretre méltók voltak s a meg­jelent díszes közönség nem győ­zött csodálkozni ügyességükön. A látottak után arra a meggyő­ződésre kellett jutni mindenki­nek, hogy az árvaház vezetősége a kötelességet jóval meghaladó gonddal és odaadással neveli, tanítja a növendékeket s a gyer­mekek sorsa jó kezekbe van letéve. Időjárás. Budapest, december 10. A Metsorologiai Intézet jelenti ma délben 12 órakor: Hazánk­ban az éjjeli lehűlés fokozódott, a talajmenti hőmérséklet majd mindenütt 0 C fok alá sülyadí. Túrkevén a sugárzáshőmérö —5 C-t mutatott. Egyes helyeken kisebb esők voltak. Budapesten ma délben 5 G fokot mértek. Prognózis: jobbára borult, csapa­dékos idő, később nyugatról megin­duló széllel változóan bűvös idő való­színű. 1 Az adókat nem a jövedelemből, hanem a vagyonból fizetjük! Elkeseredett hangok az elviselhetetlen közterhek s a jegyzői bírságolások miatt. A közigazgatósági bizottság ülése. Eger, december 10. A közigazgatási bizottság mai ülését délelőtt fél tizenegy óra­kor nyitotta meg a főitpán tá­vollétében; Okolicsányi Imre alispán. Tárgysorozat előtt poroszlói Graefl Jenő szólalt fel és mint a közigazgatási bizottság nesztora, üdvözölte az újonnan megvá­lasztott tisztviselői kart. A tiszt­viselők nevében Okolicsányi Imre köszönte meg a meleg sza­vakat. Az alispáni jelentés, melyet Hevesy Gusztáv várme­gyei főjegyző olvasott fel, meg­emlékezett a tegnep lefolyt vil­lamosítási közgyűlésről. Ismer­tette a közgyűlésnek a vonat­kozó szerződések sürgős jóvá­hagyása iránti kérelmét. Hevesy Gusztáv itt megemlí­tette, hogy délelőtt telefonérte­sítést kapott a minisziériumből, mely szerint Kállay államtitkár még a tegnap folyamán lerefe- ráltatta magának ez ügyet és állítólag intézkedet- is, azonban az eredmény ezideig még nem került nyilvánosságra. Okolicsányi Imre el:*pán itt kívánja megvédelmezni a vár- megye jegyzői karát. Úgy véli, hogy a pénzűgyigazgatóság sokszor indokolatlanul ró ki rendbírsá­gokat a községi jegyzőkre. akik pedig túl vannak terhelve munkával, éjjel-napp-.l fáradoz­nak a község ügyein, k intézé­sében. Előfordult, hogy egy 160 pengős ffxfizetásű jegy­zőnek 300 pengős rendbírság szakadt a nyakába egy hónap alatt a mulasztások miatt. Megtörténik, hogy xet-három pénzügyi tisztviselőt küldenek egyes községekbe a jegyző költ­ségére. Kíméletet kér a jegyzők iránt. Magyary Pál péiuügyigazgató: Ha méltánytalanság éri u jegy­zőt, van fellebbezési fórum mely elengedi az indokolatlan rend­bírságokat. Némelyik jegyzővel nem birunk. Ilyenkor a miniszteri rendelet írja elő hivatalos személyek ki­küldését a mulasztó közeg ter­hére. Majd a többi tisztviselői jelen­tések következtek. A pénzügy­igazgató jelentéséhez Gosztonyl Andor szólt hozzá : — A múlt havi közigazgatási bizottsági ülés több mint száz község jegyzőjére mondotta ki a felelősséget & községek hátra­lékos adótartozásai miatt. Azóta lényeges javulás nem mutatko­zott. Jönnek s szigorúnál szi­gorúbb bormönyintézk» délek, bajban van a pénzügyig zgató- ság, az adóhivatal, a jegyző, aki­nek foglalnia kell, és bajban van az adófizető. — Ilyen restanciák mellett ko­molyan gondolkozóba esik az ember: milyen része az adóhát­raléknak az, amit nem akarnak, és milyen hányada az, amit nem tudnak megfizetni az adózók. — Egyre nagyobb az eltoló­dás a jövedelmezőségben a múlt­tal ösczehbsojlítva. A föld értéke ötven százalékkal csökkent, mert jövedelmezősége nullára redukálódott. Emellett háromszorosra emelked­tek a közterhek. Innen van az, hogy az adók hetven százalékát nem képesek megfizetni az adó­zók. — Itt nem lehet hibáztatni a közegeket, sem a polgárságot, itt mag« a rendszer s hibás. Az adózás ma nem jövedelemből, hanem vagyonból történik. — Kőszítsan ez éllam reális költségvetést, amely arányosítva van az rdőzőképasséghaz. A fe­dezethez igazodjanak az állam igényei a kőltségveiés összeállí­tásánál. Az a kérésem, hogy a pénzügy igazgatóságok szolgálja­nak felvilágosítással felfelé, hogy ilyen helyzetben az adók nagy része irreális. Magyary Pál pénzügyigazgatő: Ha &z öliemadőfőkönyveket néz­zük, azt találjuk, hogy az állami Az ucca Az uccát emlegetni a közdol- gok elintézése tekintetében, min­dig erőszakot és felforgatást je­lent.) Az ucca társadalmi értelemben szinonimája a barrikádnak, ro­konszava a tőrnek, a lőpornak és a vérnek. Az ucoával fenye­getőzni annyi, mint forradalom­mal fenyegetőzni. Debrecenben történt, hogy a munkanélküliek egy, a városhoz benyújtott memorandumukban egy pillanatra fellibbentették a lelkűk legmélyebb titkait elfedő kárpitot. S e kárpit mögül elő- villant az ucca lázas képe, amely­nek barrikádjain megfeszült lá­bakkal, eltorzult arcoal, kezében véres tőrrel, fején a jakobinus sapkával ott áll és öl az örök forradalmár. Ntm szabad és nem is aka­runk túlzott jelentőséget tulaj' donítani a szerencsétlen debre­ceni emberpáriák fenyegetőzésé­nek. Bizonyos, hogy ha ma bárki meg akarná kísérelni, hogy osz­tályok, rendek és társadalmi ré­tegek harcában az uccával ar­gumentáljon, az igen hamar be találná verni lázasan forró fejét a fennálló társadalmi rend őrei­nek acálfalankszán. Magával a jelenséggel azonban éppen a legizzőbb, mert megujhodott na­cionalizmus szemszögéből fog­lalkozni kell és keresni kell az okokat, amelyek már nemcsak, sőt kifejezetten nem kommunis­ták lázas szemei elé is az uccát állítják a legfőbb argumentumul. Bethlen miniszterelnök egy nemrégi nyilatkozatában kije­lenti, hogy nem fél a forrada­lomtól, mert talpig férfinak érzi magát, aki biztosan áll a helyén. És isi, nem sokkal a kor- mányeinöki megnyilatkozás után az ország második városában, melyet éppen a miniszterelnök képvisel, ha ütődötten, ha da­dogva, ha nyomorultul is, de már megjelent a rém, amelyet tíz év óta hessegetünk. A mese­beli bűvészinas seprője egy könnyelmű megnyilatkozás kö­vetkeztében megindult s Isten mentsen, hogy a debreceni mun­kanélküliek seprűnyelét karddal akarjuk kettévágni. Mert úgy járnánk vele, mint a bűvészinas:

Next

/
Oldalképek
Tartalom