Eger - napilap, 1929/2
1929-11-23 / 218. szám
AR» 10 PILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM : 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 218. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1929 november 23. A teljes nyugalom és felelősségérzet jegyében fognak lefolyni a város! választások Az érettségi vizsgák reformja már készül a kultuszminisztériumban. Az Országos Közobtatáai Tanács most dolgozik a népiskolák tantervéhez csatlakozó utasításon, a továbbképző gazdasági népiskolák további fejlesz tésén, valamint az új középiskolai és tanítóképzői rendtartáson. A legfontosabb reformjavaslat azonban az új érettségi vizsgálati utasítás. A következő tanévben már az új rendelkezés szerint fognak az érettségi vizsgák lefolyni. A kultuszminiszternek az a felfogása, hogy az érettségi vizsga izgalmai a tanulók idegeire káros hatásúak, ezért az új rendelkezés meg fogja könnyíteni az érettségi vizsgát. Az egyik uralkodó szempont az, hogy külföldi mintára a matúra lehetőséget adjon arra, hogy a növendékek egyéni hajlamai és tehetségei figyelembe vétessenek. Ausztriában 1926-ban szabályozták az érettségi vizsgálatokat és azt az újítást hozták be, hogy a diákok szabadon választott témákról készíthetnek dolgozatot. Poroszország 1927-ben készített új érettségi rendeletet és ebben azt az újítást hozta, hogy a szóbeli vizsga tárgyai közül az egyiket a tanuló szabadon választhatja. Az új érettségi vizsgálati utasítás elkészítésénél figyelemmel lesznek ezekre a modern külföldi tanügyi elvekre. Ukrajnában ellen- forradalmi mozgalmat fedezett fel a cseka. London, november 22. A Reuter iroda jelentése szerint a cseka Ukrajnában ellen- forradalmi mozgalmat fedezett fel, amely a magántulajdon elvének visszaállítását határozta el és Ukrajnát kapitalista állammá akarta átalakítani, valamelyik szomszédos állam fennhatósága alatt. A mozgalom élén Csehovszki, a Petljura-főle ellen- forradalmi kormány volt minisztere állt. Az ellenforradalmi akció vezetőit és tagjait letartóztatták. A polgármesternek mai számunkban megjelent hirdetménye a városi képviselői választások határnapjának kitűzéséről, sorsdöntő órák elé állítja a város polgárságát. Most nem a képviselők személyéről s a közeledő tisztujítás esetlegességeiről van szó, hanem tulajdonképpen a város jövőjéről, arról a nyugodt atmoszféráról, mely nélkül egy ilyen nehéz helyzetben levő város ügyeit közmegelégedésre nem lehet elintézni. Ezt a nyugodt atmoszférát veszélyeztetni látszott a múlt hetekben lezajlott vármegyei törvényhatósági választások körül, különösen a jelölések körül felmerült elégedetlenség tünete. Azonban a vármegyei törvényhatósági bizottság összeállításának az első közgyűlés alkalmával tapasztalt szerencsés volta őszinte reményt nyújt a most meginduló városi választási kampány sima és a köz érdekében való zavartalan lebonyolítására. Örömmel regisztrálhatjuk lapunk olvasói előtt azt az örvendetes tényt, hogy a közvéleménybe egyetek által erőszakkal bedobott zavaró momentumok, mint pl. a városháza főbb tisztviselői között felmerült Állítólagos személyi külömbségek éppen a hétfőn lezajlott vármegyei közgyűlés kapcsán elsimultak. Ugyancsak ezzel kapccolstban tisztázást nyerünk azok a megfigyelések, amelyek ezea a vármegyei közgyűlésen a kisgyűlési tagok megválasztásával kapcsolatban Braun Károlynak a váEger, november 22. Az 1927—28. költségvetési évben 96.000.000 p?ngő fölösleget ért el a kincstár. Az állami kiadásokra tehát a pénzügyi politika bőséges fedezetet nyújtott. A bevételek elérésénél az egyeros főjegyzőjének személyére vonatkozólag irányultak. Ugyanis Braun Károly érdeklődése a szavazás mikéntje s a szavazás eredménye iránt egyesek előtt azt a látszatot keltette, mintha Braun Károly egyes jelöltek ellen nyílt állást foglalt volna s a választásnak amúgy nagyon is nyugodt rendjét meg- változtatni kívánta volna. Eúnek a megfigyelésnek az Eger november 20 án megjelent azámá- b>n mi is hangot adtunk, minthogy ezzel a köz érdekét véltük szolgálni. Miután azonban időközben arról győződtünk meg, hogy Braun Károly érdeklődése a szavazás eredménye iránt semmivel sem haladta tűi a törvényhatósági bizottsági tagokat jogosan megillető, sót kötelező érdeklődést s a választás rendjét egyáltalán nem akarta felforgatni, az újságírói étinkéből folyó kötelességünknek tartjuk ezt ennek a kitűnő városi főtisztviselőnek érdekében leszögezni. A városi képviselőtestületi választások előkészületei lapunk tegnapelőtti közlése s a polgármester hirdetménye alapján most már megindulnak az egyes választókerületekben, azonban a városban (szerzett információink alapján nyugodtan remélhetjük, hogy a városi választások szintén a köz érdskébsn fognak lefolyni, s a választások homlokterében álló városi tisztűjítások is az egyhangúság jegyébsn fognak megtörténni, ami a város békéjének és jövő fejlődése érdekében föltétlenül kívánatosnak mutatkozik. nesadók jelentősége lényegesen csökkent Lényegesen emelkedett a fogyasztási és forgalmi adók jelentősége. Az az állam, amely adórendszerében jövedelem- és vagyonAz állam és a mezőgazdaság. Irta: Mayer János m. kir. földművelésügyi minszter. A közelmúltban a búza ár- hanyatlása következtében a kormányt, de különösen a földművelésügyi minisztériumot annyi támadás érte, hogy szükségesnek vélem a helyzetet a magam részéről is megvilágítani. Köztudomású, hogy a mező- gazdasági élet és így a mező- gazdasági politika három főpillérje: a töke, a termelés és az értékesítés. E tényezők bármelyikének hiányában a gazdasági proxperitá* is csak hiányos lehet. A tőke csak akor lesz gyümölcsöző, ha termés és értéketítés kérdései megfelelően megoldatnak, a termelés csak kellő tőke mellett, az értékesítés végül csak a termelés céltudatos munkája mellett lehetséges. E gazdasági feltételeket mindenütt a magángazdaság egyedül teremti meg és ha e kérdések közül az államnak bizonyos támogatősze- szerep juthat is, lényegében csak a magángazdaság egyedül lehet a mértékadó tényező. Ebből következik az is, hogy az esetleges gazdasági válságokat sem lehet egyedül állami beavatkozással elintézni. Nálunk mindennemű krízisért a kormányt teszik felelőssé. Ez mindenesetre kényelmes szempont, de végső konzekvenciáiban nemcsak helytelen, de rendkívül ártalmas is. Az állam bármennyire is érzi kötelességének saját létérdeke szempontjából, hogy a magángazdaságot talpra- segítse, guvernamentális, de etikai okokből is csak bizonyos mértékig érintheti a magángazdaság köreit. A szabadkereske- delem és szabadgazdaság elveivel homlokegyenest ellenkeznék, ha az állam olyan funkciókat végezne, melyek ez elveket bármilyen irányban sérthetnék. Ha nehéz a mezőgazdaság helyzete, ennek oka nem a kormány mulasztásában keresendő, hanem azokban az okokbaD, melyek azt előidézték. Nem kívánom e keretben azokat az intézkedéseket felsorolni, amelyeket a kormány azért tett, hogy a mezőgazdaságot fejlessze, A fejenkénti adóteher Magyarországon 141*5 pengő
