Eger - napilap, 1929/2

1929-10-01 / 173. szám

ARB 10 FILLÉR

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. —

:: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ. SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. ::

XL. évfolyam 173. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1929 október 1.

j j

Megértő hangulatban pergett le a szombati városi közgyűlés tárgysorozata

Egyre éleződik a helyzet Hatvanban.

Hatvan, szeptember 30. Megyeszerte nagy port vert föl az a harc, amely Hatvanban dr. Tóth Kálmán járásbíró és a község ólelmiszerárúsai között keletkezett.

Éz az árdrégítási ügy, mely rövidesen az egri kir. ügyészség elé kerül, napról napra élezi az ellentéteket és

mindjobban elmérgesedik. Eddig a feljelentéseket megtevő járétbíró és az illetékes helyi hatóságok lőtték ki vészeshangú nyilatkozataikat, ma pedig az ólelmiszerárusok hozták nyilvánosságra válasziratukat,

melyben többek között a kővetkezőket mondják:

— Mindenekelőtt visszautasítjuk azt a vádat, mely szerint az »árdrágító visszaélések sorozatos bűncselekményeit« követnénk el, mert mindenkor tud ute és tudjuk kötelességünket a fogyasztó közönséggel szemben.

— Járásbíró Úr vádjai teljesen

alaptalanok.

Hozzáértő embereknek készségesen boctájijuk erre vonatkozó adatainkat rendelkezésre.

— Tiltakozunk a leghatározottabban az ellen, hogy járásbírő Úr fenyegető újságcikk utján tisztességes adófizető iparosok ellen uszítson.

Az a hatóság, melynek hatáskörébe tartozik az ellenőrzés, túlontúl tudja kötelességét és azt hisszük, nincs szüksége semmi féle kitanításra, vagy figyelmeztetésre.

Ismételjük, hogy a felszólításban foglaltakat a leehatározot tabban visszeutasítju*, az árdrágítóéi eljárás »megindítását« pedig nyugodt lelkiismerettel várjuk.

Hatvan, 1929 szeptember hó 28. A Hatvani Egyesült Ipartestület sütő osztálya, hentes és mészáros szakosztálya.

A miskolci minoriták 200 éves jubileuma.

Október 4.-én ünnepli meg Miskolc város társadalma a minorita-rend letelepedésének 200 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból nagyszabású templomi és társadalmi ünnepségek lesznek s megalakítják azok szövetségét, akiket a minoriták isko- -áikban tanítottak.

Eger, szeptember 30. Régóta nem terjeszkedett már olyan barátságos békés hangulat az egri Városháza közgyűlési termében, mint a szombaton megtartott rendkívüli közgyűlésen. Úgy látszik, hogy az 1930. évi költségvetést letárgyaló legutóbbi közgyűlés levezette a panaszokat, ellentétes indulatokat s a mostani tárgysorozat 28. pontjának egyike sem adott alkalmat nagyobb viták kialakulására. Négy órakor nyitotta meg Trak Géza polgármester a rendkívüli közgyűlést s a napirend előtt bejelentette, hogy a műit közgyűlés határozatából a képviselő- testület részéről dr. Szmrecsányi Lajos egri érseknek római gróffá és pápai trőnállóvá történt kinevezése alkalmából küldött feliratára rendkívül meleghangú átirat érkezett az érsekfőpásztor- tól. Az átiratot, melyet teljes egészében olvasott fel Nemeesek Aurél aljegyző, nagy éljenzéssel fogadta a közgyűlés.

A tárgysorozat első pontjaként

az egymilliópengös hosszúlejáratú kölcsön felvételére vonatkozó belügyminiszteri leírat szerepelt. Az ügy előzményeként előadta dr. Kálnoky István városi tanácsos, hogy a rendkívül terhes és sokféle rövid lejáratú függő kölcsönök fenntartása helyett a város azzal a kéréssel fordult a belügyminiszterhez, hogy engedélyezze ezeknek a konvertálását egy 1.000,000 pengés hosszú lejáratú kölesönre. A nemrég érkezett belügyminisz téri leírat értelmében a miniszter hozzájárul a függő kölcsönök átalakításához s megengedi, hogy a város az egymillió pengős kölcsön felvételére vonatkozó tárgyalásokat megindíthassa.

Ugyancsak dr. Kálnoky referálta a belügyminiszternek a Papnövelde utcában vakvezetékben végződő vízvezetéki közcsőnek a pénzügyi palota előtt lefektetett vízvevetéki közcsővel való összeköttetésére vonatkozó rendeletét.

A közgyűlés hozzájárul az ösz- szeköttetés létesítésére és fedezetül a Speyer-kölcsön még meglevő részletét jelöli meg. Ennek a nagyságát azonban csak a vízmű és csatornázás végszáma- dásának átvizsgálása után tudja megállapítani, ezért utasítja a közgyűlés a vízműépítés vezetőségét a végszámadások mielőbbi elkészítésére.

Frank Tivadar tanácsos a városi adóhivatal átszervezésére vonatkozó javaslatot ismertette.

A városi adóhivatal munkájának óriási mérvű megszaporodásával az adminisztráció javítása s a személyzet helyzetének javítása elkerülhetetlenné vált. Az állandó választmány javaslata nem kívánja a mai 34 főnyi létszámot felemelni, de a megfelelő fizetési osztályok megállapításával, az előlépési lehetőségek megadásával s az ideiglenes alkalmazások helyett véglegesített állásokkal a tisztviselők munkáját megkétszerezni célozza.

Eddig az adóhivatali tisztviselők

•lőtt el volt zárva az előlépés útja

s így nem sarkalta őket az am biciőzusabb munkára semmi. — A javaslat egy adőszámvevői állást rendszeresít a IX. fizetési osztályban, 3 adóellenőr», 3 adó- tiszti, 3 irnoki állást, 6 végrehajtói, 6 becsüs, 1 birtoknyil- vántartő, 6 fogyasztási ellenőri állást a XI. fizetési osztályban, azonkívül alkalmaznak 3 napi- dijaat. Ez a szervezés a jelenben nem jelent egyelőre anyagi több- letmegterhdást, csak a jövőben fog mutatkozni terhelés az előléptetések arányában, de viszont az adóhivatal munkanívőja emelkedni fog.

Az adóhivatal átszervezésével javasolja az állandó választmány, hogy két gyakornoki állást szervezzen a város, mert az új közigazgatási törvény előírja, hogy közigazgatási tisztviselővé csak az választható, aki három évi gyakorlati idő után a közigaz- ^ gatási vizsgát letette s így a

Népházavatás Feldebrőn.

Eger, szeptember 30. Emlékezetes ünnepet ült tegnap, vasárnap, a Tarnavölgy derék népe. Népházat és új Hangya-szövetkezeti intőzetházat avattak íeldebrőn és erre az alkalomra összejöttek az összes szomszédos községek küldöttségei, hogy együttörvendezői legyenek a feldabrőiek szép öröm- ünnepének. A falu főutcáján, központi helyen épült fel a csinos, ízléssel elgondolt földszintes Népház, melyben otthont talál majd a nép tudásvágya s előrehaladni akarása.

Az ünnepség délelőtt 10 órakor a katholikus templomban kezdődött, ahol vitéz Subik Károly epát, érseki irodaigazgatő fényes papi segédlettel főpapi misét mondott. A templomból hatalmas körmenettel vonult a közönség a Népházhoz, ahol vitéz Subik Károly megszentelte az uj épületet s a Hangyaszövetkezet helyiségeit.

Az egyházi szertartás után a Népház udvarán ünnepi díszgyűlés volt. A Népház gondolatának fáradhatatlan propagálója és kivitelének egyik legbuzgóbb munkása, Kaszap Béla kántor- tanító üdvözölte megnyitó beszédében a megjelenteket és vázolta az építés két éves történetének fontosabb mozzanatait továbbá azt a hatást, amit majd a Népház működésétől várnak.

Az ünnepi avatóbeszédet vitéz Subik Károly mondotta.

— Elsősorban is az elismerés zászlóját hajtom meg azelőtt a férfiú előtt, aki bőkezű segítségével lehetővé tette ennek a Nép- háznak a felépítését. Mayer János földművelésügyi miniszter egyike azoknak a vezető politikuioknak, akik nemcsak ígérgetnek, hanem tesznek is a nép érdekében.

— Aki ma az országot akarja szolgálni, az a népet emelje elsősorban. A hollandi, a svájci, a németországi s az erdélyi szász főldművesnép jólétének példájával tudnám igazolni ezt a tételt s ezzel szembe állítani a magyar földművesnép helyzetét.

— A földműves társadalom boldogulásának és anyagi virág