Eger - napilap, 1929/2

1929-09-22 / 166. szám

2 EGEB 1929. szeptember 22. Augusztus hónapban nem ke­vesebb, mint 358 esetben adott ctecaemöápolási és táplálkozási tanáosot a hozzáforduló anyák­nak. Az eredményes működést legjobban bizonyíthatja az a tény, hogy az intézetet látogató kisdedek közűi ctak 3 halt meg bélhurutban, holott az intézetbe be nem járó egri ciecsemők kö­zül 23 an puiztúltak el ebben a veszedelmes gyermekbetegség­ben. Fenti tény annyit jelent, hogy a tanáccsal ellátottak ha­lálozási százaléka 1 %, a tanács­osai el nem látottaké pedig 4% volt. Az intézet örömmel álla­pítja meg, hogy a csecsemő vé­delmét szolgáló tanítások a vá­ros lakosságában jó talajra ta­láltak és mind több bizalommal fordűlnak az intézményhez. Az Egri Polgári Dalkör fenn­állásának 25 éves jubileumát készül megünnepelni. Az Egri Keresztény Iparoskör keretén belül sikerese működó Polgári Dalkör fennállásának huszonötévé« évfordulóját ben­sőséges ünnepségek keretében készül megünnepelni Magyarok Nagyasszonyának ünnepén, ok­tóber második vasárnapján, 13 án. Közismerten szép működésével a Dalkör többször szerzett dicső­séget Eger városának és nyúj­tott kellemes élvezetet szerenád­jaival Eger város közönségének. A jubileum megünneplésére a a népas Dalkör áldozatos tagjai, továbbá a város nagy és tekin­télyes iparos társadalma lelke­sedéssel készülnek. A tervbevett szerenádok, a hálaadő istentisz­telet, a jubileumi díszgyűlés és esti hangverseny programmjät lapunk idejében közölni fogja. HORTOBÁGYI JUHTURÓ Mindenütt kapható! Termeli Orsz. Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, L, Horthy Miklós út 119—121. Időjárás. A Meteorologiai Intézet mai jelen­tése szerint változékony, szeles, hű vös idő, később az eső szünese var­ható. Itfiini ll wwnir.l WniWlB Eger város segély kiáltása a földművelésügyi miniszterhez De egyúttal vészkiáltást küldhetünk az egri szőlősgazdákhoz is! Eger, szeptember 21. Az egri szőlősgazdák vigasz­talan helyzete túlontúl közismert, hogy azokat a napi krónikáé legfeketébb színeivel ismételten ecsetelni kellene. Éten a hely­zeten mér nem lehet a napi re­ménykedések mákonyáva), vagy toldozgató-foldozgató segítéssel javítani, ezt csak gyökeres, a bonyolult probléma miaden rész­letére kiterjedő tervszerű segít­séggel lehet jóra változtatni. Ilyen nagyarányú s gítség nyújtása természetesen csak a kormányzatnak áll módjában a jelen körülmények között. Éppen ezért fordúlt a város nevében Trak Gáza polgármester egy ösziatp, alaposan indokolt segélykiáltással Mayer János földművelésügyi miniszterhez, aki mint hevesme­gyei ember jól ismeri az itteni viszonyokat, mint miniszter sok megértéssel keresi és juttatja megoldáshoz a nehéz gazdasági helyzet által felvetett súlyos problémákat s már sokszor nyil­vánította jóakaratát ennek a kultűrvárosuak elszegényedett népe iránt. A város feliratában elhangzó segélykiáltás, melyet egész bát­ran a szőlőtermelők vészkiáltá­sának lehetne nevezni, leplezet­lenül rámutat a múlt aranyko­rára, amikor az egri gazda pom­pásan tudta értékesíteni borát, de szomorúan állítja ezzel szem­be a jelent, amelyben négy keserves esztendő soro zatos csapása tette tönkre a termést, ami ke­vés VBD, azt nem lehet értékesí­teni a borexport hiánya miatt, sőt még a helyi fogyaiz tást is az olcióbb alföldi borok­kal igyekeznek kielégíteni a bor­kereskedők és korcsmárovok. Emiatt fuldokolnak az adósság tengeré ben az egri szőlőtermelők, hiszen a szőlőket akkor is mű­velni kellett, amikor a sorozatos ciaplsok termésüket megsemmi­sítették, sőt a beteg szőlő még jobb ápolást igényelt s művelni kell most i», bár tudják, hogy kevés termésüknek nem lesz ára. Eddig adtak még pénzt a ban­kok, de az általános gazdasági krízis folytán már nem akarnak továbbra hitelt nyújtani. Fel­tolul a félelmetes kérdés, hogy mi lesz akkor, hí a kisgazda s a szőlőmunkás elvesztik megél­hetésük lehetőségét?! Ezen nemzetgazdasági szem­pontból, de a lakosság szociális nyugalma szempontjából is oly fontos kérdés orvoslása végett arra kéri a f lirat a mioiiztert* hogy Eger helyzetének alapos meg­vizsgálására szakértőjét küldje ki saszakértó megjelenésének meg­hallgatása után a megmentés módozatai felett szokott bölc>es- Bégével határozzon. A segítés egyik módjául ezt ajánlja a feliratba foglalt segély- kiáltás, hogy több évre terjedő kamat nélküli rendkívüli kölcsönt engedélyezzen a miniszter, de nemcsak a lOO’/o-os fagykáro- sultaknak, mint legutóbb történt, hanem általában a négy esztendő sorsüldözöttjeinek, mert hiszen ha 60—80%-os csa­pás ért is valakit, vagy ha a mai eladósodás közepette nagyobb csapás nem érte, mint az, hogy kevesebbet kap a boráért, mint ^mennyibe a művelés került, ez az állandó eladósodás magában véve elegendő indok a rendkívüli segélynyújtásra. Eger város közönsége nagy bizakodással várja a választ a feliratra s az S. O. S. jelre a mentő expedíció megérkezését. * Fenti cikkünk már kész volt s kiszedve várta megjelenését, amikor kérdést intéztünk a vá­ros vezetőségéhez, hogy mily külsőségek között és mily prog­rammal fog lefolyni a pinceszö­vetkezet holnapra tervezett ala­kuló közgyűlése. Elképpsdve értesültünk azon­ban arról, hogy a legjobban ér­dekelt kisgazdatársadalom húzó- dozása és közönye miatt a pinceszövetkezet megalakulása Ismét halasztást szenvedett, miután az üzletrészek jegyzése túl vontatottan halad előre. Az egész mozgalmat az a ve­szély fenyegeti, hogy egyes szö­vetkezeti próbálgatásokból eredt bizalmatlankodás miatt a kis­gazdatársadalom ezt a nagyszerű mentöhorgonyt elta szítja magától s ezzel a város fentebb ismerte­tett feliratának a sorsát is meg- p -csételi. Mert, hogy is várhatnánk se­gítő kezet a jövőben attól a földművelésügyi minisztertől, aki annyi város törtető verse­nyében az egri szőlőtermelőkön akar elsősorban segíteni, 100.000 pengős hozzájárulással lejegyzi az alaptőke falét és most azok hagyják cserben a segítő gondolatot, akiknek elsősorban javát akarta. Soha míg csak tájékára sem mehetnénk a mi­nisztériumnak, mert élhetetleneket és a maguk sor­sával nem törtidőket bűn segí­teni es gyámolítani. A város vezetősége még egy heti meggondolási időt ad az érdekelteknek. Ha ez alatt az idő alatt nem fog a jobb belátás és az állami pinceszövetkezet iránti bizalom győzni a város vezetősége elhárítja ma­gától a felelősséget a jövőre vo­natkozólag. Jöhet bárminő szerencsétlen­ség és sorcsapás, a segítség út­ját bevágtuk magunk mögött. A mozgalom szervezői a jövő hét folyamán folytatni fogják a propaganda-munkát a város ne­gyedeiben, olvasóköreiben és most már csak az érdekelt kis­gazdákon fog múlni, hogy meg­hallgatják-e szavukat vagy sem. Ez a hét sorsdöntő hét lesz tehát Eger gazdasági életében. Most fogják sokan megmutatni, hogy a panasz vészkiáltásán kí­vül tudnak és akarnak-e önma- gukon segíteni. aKSSBi^ctazaBCMKSKsisBczscai m HÍREK 1929. szeptember 21 — Jubileumi búcsú. A pápa Őszent­sége aranymiséje alkalmából en­gedélyezett rendkívüli jubileumi búcsú elnyeréséért végzendő közös templomlátogatást ma, azaz szept. 22.-én és a rá következő vasár­napon, szept. 29.-én fogjuk meg­tartani. Mindkét alkalommal a körmenet a 9 órai szentmise után indul a főtemplomból először a Szent Ferenc rendiek templomába, onnan a Ciszterciekhez s vissza a főtemplomba. Plébániai hivatal. — Egyházmegyei hírek Dr. Szmre- csányi Lajos egri érsek Bury Lajos pápai káplán, kisvárdai ta- nítóképezdei igazgatót a kisvárdai esperesi kerület kerületi espere­sévé, Perényi László pélyi plébá­nost pedig a tiszáninneni alsó es­peresi kerület kerületi esperesévé nevezte ki. — Áthelyezés. A magyar állam­vasutak igazgatósága Szent Ist vány Arthur máv. titkárt Füzes­abonyból Budapestre helyezte át és a központi igazgatóság A IV. osztályába osztotta be. — Harmincéves találkozó. Az An­golkisasszonyok egri tanítóképző intézetének 1899. ben végzett nö­vendékei folyó évi szeptember hó utolsó vasárnapján találkozóra gyűlnek össze, hogy az édes múlt emlékeit, a gondtalan gyermek­ifjúkor boldog verófényót pilla­natra visszavarázsolják. Szt mise, közös áldozás 8 órakor. A régi, meleg érzéssel hívunk várunk min­denkit ! Megbízásból — szeretettel Hamzáné—Alföldy Rózsa. — Tolvajok járnak a szalai pin­cékben. Kecimár István szőlős­gazda Árnyékszala ucca 15. szám alatt levő pincéjébe ismeretlen tet­tesek behatoltak a tetőn keresztül és a hordókból a bor egy részét ellopták. A tulajdonos előadása szerint valószínűleg a tetőn hatol­tak be a tolvajok s miután meg­dézsmálták a hordókat, vízzel töl­tötték fel, hogy ne vegyék észre a lopást. A rendőrség keresi a vak­merő tolvajokat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom