Eger - napilap, 1929/2
1929-09-18 / 162. szám
Az írásbeli munkák csökkentéséről és a közigazgatás egyszerűsítéséről tárgyaltak a hevesmegyei jegyzők. Eger, szeptember 17. A Hevesvármegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete tegnap Magúin Alfréd füzesabonyi főjegyző elnöklete alatt Füzss- abonyban igen látogatott közgyűlést tartott Az elnökség ez évi munkásságáról szőlő jelentés tudomásul vétele után a közel jövőben a közigazgatási reform végrehajtásával kapcsolatban döntésre kerülő községi közúgyek foglalkoztatták különösen a megjelenteket. Egyhangúlag megállapította a közgyűlés, hogy az Írásbeli teendők a békeidőkhöz viszonyítva oly túlzott mértékben növekedtek meg, hogy ez a tény a községi jegyző igazi munka- és feladatkörének megfelelő ellátását veszélyezteti. A közigazgatás egyszerűsítését, amelyet mindenki kiván, a községnél kell megkezdeni, mert csak így lehet biztosítani azt, hogy az valóban helyes módon történjék és hogy a községektől kiindulva, a magasabb hatóságoknál is gyorsíttassanak az ügyek. A felesleges Írásbeliség epasz tására annál is inkább szükség van, mert a jegyző felszabaduló munkaideje értékesebben lenne hasznosítható ott, ahol most a legszükségesebb: a falugondozás terén. Ezenkívül a jegyzőképzés reformjával foglalkozott a közgyűlés s ezzel kapcsolatban a mai rendkívül megnövekedett feladatokra tekintettel, a jegyzőképzésnek kiszélesítését minél előbb megvalósítandó követelménynek tekinti a jegyzői kar. A széleskörű s mindvégig színvonalas vitában különösen Parenthésy Jenő, Fecske László, Ambrus Alajos, dr. Báthory Sándor, Búzás Ágoston, Ebneth Dezső, Papp István, Sallay László, Somos Béla és Vedlik Béla vettek részt. Az egylet tagjainak sorából nyugdíjazás folytán kivált Dut- kay Bála és Búzás Ágoston főjegyzőket tiszteleti tagokká választotta meg a közgyűlés, — A törvényhatósági bizottsági tagok választásához elnökként pedig Somos Béla besenyőtelki főjegyzőt küldötte ki a közgyűlést megelőző elnökségi értekezlet. Rothermere lord 50,000 pengőt küldött a Szentimre év elő- • készítésére. Rothermere lord 50,000 pengőt juttatott el meleghangú levél ki söreiében Huszár Károlynak, a jubileu m Szentimre év előkészítésére. Huszár Károly londoni tartózkodása alatt személyesen referálta el a lordnak az ünnepségek progremmját. EGER 1929. szeptember 18. HORTOBÁGYI JDHTORÚ Hevesmegye fagykárosultjai nem könyör- adományf, hanem törvényparancsolta segítséget kérnek a kormánytól. A törvényhatósági bizottság közgyűlése. Eger, szeptember 17. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 10 órakor Hedry Lőrinc dr. főispán elnöklete alatt tartotta rendes közgyűlését. Elsőnek Okolicsányi Imre alispán tette meg jelentését. Megemlékezett a júniusi közgyűlésnek Mayer János földmivelés- ügyi miniszterhez intézett feliratáról, melyben bizalmát és ragaszkodását fejezte ki a Me- zőssy-féle támadással kapcsolatban és amelyre a miniszter meleghangú levélben válaszolt. Majd kegyeletes szavakkal pa- rentálta el a törvényhatósági bizottság elhunyt, értékes tagját, Altorjay Sándor ügyvédet és rátért a közigazgatási reform- törvénnyel kapcsolatos mondanivalókra : — A közigazgatás rendezéséről szóló törvény értelmében a törvényhatósági bizottság újjászervezésére vonatkozó előmunkálatok befejezést nyertek. A választói, valamint a virilisi névjegyzék jogerős és az érdekképviseletek választására vonatkozó intézkedések is megtörténtek. Nagyon valószínű, hogy az új törvényhatósági bizottság még az ősz folyamán megalakul. Ezzel kapcsolatban röviden reá kell mutatnom jelenlegi törvényhatósági bizottságunk másfél évtizedes működésére. A legnehezebb időkben, midőn a széthullott nemzeti energiák összefogásával romokat kellett eltakarítani s ezek helyébe megépíteni a megmaradt maroknyi magyarság hajlékát, törvényhatósági bizottságunk mindig megtalálta a helyes utat, melyen higgadt mérséklettel, a múlt nagy hagyományaihoz híven de mégis átértve az új idők új követelményeit is, haladnia kellett. A vármegye közönségének érdekei mellett az országos érdekű feladatok megoldásánál is több ízben, nyomatékkel hallatta szavát, s nyugodtan állíthatjuk, hogy működése a vármegye közönségének osztatlan elismerését vívta ki. Most, amikor az államfő és az országgyűlés akaratából törvényhatósági bizottságunk újjáalakul, bizton remélem, hogy másfél évtizedes nevelő mnnkája eredményeként, vármegyénk közönségének megfontolt belátásából, újra nemzetünk és vármegyénk érdekeinek igazi képviselője lesz. Jelentem, hogy a kormány a fegykárosult gazdák segélyezésére akciót indított, amely azonban a rendelkezésre álló rendkívül szerény anyagi eszközök mellett, a hozzáfűzött reményeket nem mindenben váltotta be. Törvényhatóságunk közbelépésére a honvédelmi miniszter értesített, hogy a honvédség termónyszűksógletót közvetlenül a termelőktől fogja beszerezni s az illetékes mezőgazdasági kamarákkal e célból már érintkezésbe is lépett. Meg keli emlékeznem arról a súlyos válságról, mely egész gazdasági életünknek ma a legfájóbb sebe. Az elemi csapásoktól sújtott gazdatársadalom, s a fo- gyasztőképességünk rohamos csökkenése folytán élet-halál harcot vivő ipar- és kereskedelem hitelszükségletének kielégítése mindinkább nagyobb nehézségekbe ütközik. A nyomasztó pénztelenség hovatovább már a nagy közületek gazdasági ügyvitelében is zavarokat okoz. A községek és vármegye pénzügyeinek vitele oly nehézségek kel jár, amelyeket már-már a legnagyobb takarékosság mellett is alig tudunk legyőzni. E kérdések rendezésére még az ősz folyamán a vármegye gazdasági vezetőivel tanácskozásokat fogok folytatni s tárgyalásaim eredményéről részletes jelentést teszek. A vármegye villamosításának ügye előrehaladott stádiumban van. Már a két megyei város áramszolgáltatási szerződése is a kor- mányhatőságok felülvizsgálata alatt áll, s alapos a remény, hogy a vonatkozó határozatok megerősítése rövidesen meg fog történni. A közbiztonsági állapotok kielégítői voltak; nagyobb bűncselekmény nem fordult elő. A summát munkások, egészen csekély kivétellel, eleget tettek vállalt kötelezettségeiknek. Gosztony Andor szólt elsőnek az alispán évnegyedet jelentéséhez. Beszédében a fagykárokkal foglalkozott, majd a vármegye területén elharapódzó trachoma járvánnyal kapcsolatban súlyos kritikával illette a hatóságok helytelen intézkedéseit, amelyek elégtelen ővőintézkedé- sek mellett valósággal reákény- szarítik a gazdát, hogy egészséges munkásai között szembajos betegeket dolgoztasson. Kiár Jenő indítványt terjeszt elő, hogy a törvényhatóság felirattal forduljon a* pénzügyminiszterhez és keresse meg a hevesmegyei érdekeket mindig szivén viselő Mindenütt kapható ! Termeli Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. földművelésügyi minisztert: mielőbb vigyék keresztül az 1929. évi földadó elengedését, amelyben ne csak a kiszántott területek tulajdonosai, hanem mindazok, akik fagykárosultak, részesüljenek. Tekintettel pedig arrs, hogy mindezek elintézése kissé hosszadalmas, adjon a kormány 1930. év közepéig kamatmentes adófizetési haladékot. Krisztián Imre képviselő felszólalásában Hevesvármegye főispánjához és alispánjához fordult, keresnék meg magánlevelek formájában az egyes bankokat, amelyek közül nem egy durván és kíméletlenül bánik adósaival és kérjék őket, ne zaklassák, bántsák annyit a porbatzsgé- nyedett földmíves társadalmat. Heller József a megyei reform- törvénnyel foglalkozott és hálás szavakkal emlékezett meg a régi vármegye vezetőiről. Szigethy Pál dr. a fagykárosultak felsegélyezésének visszásságairól beszélt s az idevonatkozó törvény rendelkezéseit citálva kimutatta, hogy a pénzügyminiszternek nemcsak joga, hanem kötelessége Hevesvármegye károsultjainak könyör- adományok helyett törvénybiztosította segítséggel nyúlni a hóna alá. Végül Széky Páter a gazdasági jelentéshez szólt hozzá s az or- szágutak-menti fasorok pótlását kérte. A felszólalásokra Okolicsányi Imre alispán reflektált, mely után kezdetét vette a közgyűlés közel 300 kevésbbé jelentős pontból álló tárgysorozata, amelynek nyilvánosság elé kívánkozó részeiről, külön cikkekben számolunk majd be. Hamiskártyások a vonaton. A báttaszéki vonaton két szélhámos, hamiskártyás kezdett nagy összegekben egymással játszani. Később bevonták a játékba az utasokat is és már nagy összegeket nyertek, mikor az egyik utas észrevette, hogy hamisan játszanak. Dulakodás kezdődött, az egyik csalót lefogták, a másiknak azonban sikerült megugrania. A két hamiskártyás legutóbb egyik vásáron 1000 peogőt nyert el egy gazdálkodótól. (MTI)
