Eger - napilap, 1929/2

1929-09-14 / 159. szám

AHA 10 fill£b ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK:: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 159. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1929. szeptember 14. A pápa Szmrecsányi Lajos egri érseket pápai trónállóvá nevezte ki Orsenigo Cesare pápai nuncius személyesen adja át Egerben a kitüntetésről szóló okmányt Nem engedélyezte a kultuszminiszter az egri érseki jogakadémia első évfolyamára fel" vehető hallgatók lét­számának felemelését. Eger, szeptember 13. Több mint félszáz érettlégi* zett ifjú várta reménykedve napról napra a kultuszminiszter döntését az egri érseki jogaka­démia első évfolyamára felve­hető hallgatók létszámának fel­emelése ügyében. Ismeretei ugyanis, hogy a kultuszminisz­ter az egyetemek és főiskolák túlterheltségének megakadályo­zása céljából már harmadik éve kontingentálja a felvehető hall­gatók létszámát; így többek kö­zött az egri érseki jogakadémié- nak, a többi jogakadémiákon ha­sonlatosan, 40 főnyi létszámot engedélyezett ez év augusztusá­ban megjelent rendeletével. Az érseki főiskola jog- és ál­lamtudományi kara a rendelet sérelmes intézkedése ellen fel­terjesztéssel fordult a kultusz­miniszterhez, remélve azt, hogy amint felemelte a budapesti s más egyetemek eléggé magas létszámát, legalább 10—15 főnyi létszámemelést fog engedélyezni, amivel ugyanannyi derék katho- likus ifjú boldogulását tette volna lehetővé. Sajnos, ez a remény nem vált valóra, mert ma megérkezett a miniszter válasza, amelyben az akadémia kérését a legridegeb­ben elutasította. Annál csodálatosabb ez a vá­lasz, minél gyakrabban halljuk a kultuszminiszternek a vidéki kultúrcentrumok kiépítésére vo­natkozó fejtegetéseit. Ezzel meg­lehetősen ellentétesnek tűnik fel az az intézkedése, hogy amikor az ősi katholikus kultúrhivatá- sát mindig lelkiismerettel betöltő főiskola részére 50-es létszámot soknak talál, Budapesten 400 hall­gatót zsúfol be egy tanterembe- Ez az intézkedés minden bi­zonnyal nagy megütközést fog kiváltani nemcsak a város, ha­nem az egész megye közönségé­ben, melynek igényeit a negyve­nes létszám egyáltalán nem tudja kielégíteni. XI. Pius pápa Szmrecsányi Lajos v. b. t. t. egri érseket püspökké szentelésének közeledő huszonötéves jubileuma alkalmá­ból pápai trónállóvá ne­vezte ki. Ez az igen magas és az egy­házi éleiben ritka pápai kitün­tetés örömmel fogj» eltölteni az egész magyar katolicizmust. Mert Szmrecsányi Lajos egri érsek­ben, aki közel nyolcvan évvel a vállán, de fiatalos tetterővel áll az ország legmegyarabb és egyik legnagyobb egyházmegyéjének élén, ez a kitüntetés a legneme­sebb magyar főpap típusát éri s egyben egyéni kiválóságokat és érdemeket is jutalmaz. Szmre­csányi Lajos, aki a hetvei ötödik az egri főpásztorok hatalmas és ragyogó sorában, a legszeren­csésebben egyesíti magában mindazokat a tulajdonságokat, amelyek miatt a magyar az ő püspökeit és érsekeit egyházfeje­delemnek nevezte el. Eger ősz főpapja egyéniségé­ben a születési é< a lelki arisz­tokráciának, a Krisztus ezive szerinti papnak és a tősgyökeres magyar urnák, a tudósnak és a múbarátnak össze« kellékeivel Eger, szeptember 13. A Magyar Revíziós Liga a sajtó útján a következő felhí­vással fordul a közönséghez: — A Magyar Revíziós Liga megalakulása óta féltékenyen őrködött azon, hogy a revíziós mozgalmat senkise diszkreditál- hassa önző egyéni érdekből. Éppen ezért a Liga vezetősége a megalakulás után rögtön be­advánnyal fordult a belügymi­niszter úrhoz és arra kérte, hogy a legszigorúbban akadályozza meg azt, hogy a revíziós moz­galomnak vámszedői lehessenek. Emellett a Liga majdnem ha- vonkint közzétett kommünikék­ben figyelmeztette a közönséget arra, hogy a Liga sem pénzt nem gyűjt, sem könyveket, jel­kormányozza már közel két év­tizede az egri főegyházmegyét. Ez alatt az idő alatt egész sereg intézménnyel és alkotással irta be nevét maradandóan a magyar katolicizmus történetébe s most, hogy a pápa közvetlenül a bíbo­rosok és pátriárkák mellé állí­totta trónja közelében, még na­gyobbra nő alakja. Az a kitüntetés, amellyel XI. Pius pápa Eger érsekét kiemeli a püspökök és az érse­kek sorából, nagyon ritka. — A hatalmas világegyházban a püspökök és az érsekek között mindössze csak száz pápai trón- álló van. A magyar főpapi kar­ból ezidőszerint Zichy Gyula gróf kalocsai érsek és Mailáth Gusz­táv Károly gróf erdélyi püspök pápai trőnálló. Orsenigo Cssare pápai nun­cius a magas pápai kitüntetés­ről szőlő okmányt vasárnap sze­mélyesen fogja átnyújtani Szmre­csányi Lajos egri érseknek. A pápai követ jövetele tehát kettős ünnepe lesz városunknak, melynek minden polgára boldog örömmel veszi ki részét az el­következendő két nap ünnepi ragyogásából. vényeket, szobrokat stb. nem árusít. Mindezen figyelmeztetések él intézkedések ellenére igen gyak­ran pattannak ki visszaélések a revíziós mozgalommal kapcso­latban. A visszaélések alkalmasak arra, hogy a hazafias közönség bizal­mát megrendítsék a revíziós mozgalommal szemben és ezt a legszentebb magyar ügyet disz- kreditálják. Minthogy nagy nemzeti érde­kek is forognak kockán, azért mindenképpen ‘meg kell akadá­lyoznunk azt, hogy egyesek a revíziót akár egyéni, akár üzleti célból felhasználhassák. Erre való tekintettel a Reví­ziós Liga ismételten azzal a fi­gyelmeztetéssel fordul a nagy- közönséghez, hogy semmiféle egyéni vagy üzleti akciót e szent céllal kapcsolatban ne támogas­son és mindennemű ilyen tevé­kenységet a rendőrhatóságok és a Liga tudomására hozzon. A Magyar Revíziós Liga ki­adásait a csatlakozott szervek­nek, továbbá a városoknak és vármegyéknek adományai fede­zik s ezen megszavazott ado­mányokon felül a Liga semmi­féle megterhelést nem óhajt sem a vármegyéknek és a városok­nak, sem a nagyközönségnek okozni. A Liga tehát sem köny­vekkel, sem szobrokkal, sem más utón nem fordul a vármegyék­hez, a városokhoz, de a közön­séghez sem. Nem szavakat, de tetteket kérünk. Az európai lelkiismeret mm hisz manapság másnak, mint a kipróbált békeszdretók szavának és a legyőzöttek őszinte fegyvar- telenségének. A genfi konferen­ciákon felcsendülő szavak közül ezért volt visszhangja MacDonald beszédének, aki az őszinte paci­fista álláspontot képviselte s ezért volt frappáns hatása gróf Apponyi Albert férfias nyiltságú beszédének, mert ha valaki jo­gosan képviselhette a pacifista álláspontot, úgy MacDonald volt az s a legyőzöttek őszinte fagy- vertelenségét viszont Apponyi Albert képviselhette teljes jog­gal és igazsággal. Magyarország lefegyverzettségében nemcsak szavakkal hirdeti a békét, hanem Apponyi Albert fényes dialekti­káján keresztül magyarázza meg a világnak, hogy Magyarország úgy akarja a nemzetek közötti béke biztosítását, hogy a hábo­rúra vivő alkalmak ármádiáját igyekszik kiküszöbölni s az igaz­ságtalanságok kiküszöbölésével akarja a népek közötti harmóniát biztosítani. De Briand és Hymans a há­ború gladiátorai és a béke szí­vós zsarolói egészen máiképpen beszélnek, mint ahogy cseleksze­nek. Hiába mondják, hogy a békebontőkat meg kell zabolázni és a pán-eurőpai gazdaság kö­zösségével a fennálló szakadékot kitölteni. Hiába mondják, hogy Üldözzük a revíziós gondolat válaszadóit

Next

/
Oldalképek
Tartalom