Eger - napilap, 1929/2

1929-09-01 / 148. szám

2 1929. szeptember 1. EGEB Adakozzék mindenki a magyar sportrepülés céljára Az aviatika fejlesztése nemzeti érdek. runkban. Győztek a magyarok a táborépítés technikájában, mű- vészetébm, zenekari, színházi felkészültségükkel, győztek a magyar táncok és bemutatók, győztek a magyar konyhák, győzött a magyar cserkőszfegye- lem ős jókedv. A francia cser­készek vezetője nagy elragad­tatással szólt e sorok írójának a magyar táborról. . . . Lapokat ír­tam tábori asztalunknál. Két svájci cserkész vonult el mellet­tem. Tavaly Luzernben is jár­tak magyar cserkészek, szólt az agyik! Mi vagyunk azok, kiáltottam hozzájuk. Egyik lu­zerni kedves kalauzunk volt. Nyiltan hirdették, hogy mi va­gyunk a világ legjobb cserké­szei. * Igaz voit-e az a nagy lelkesedés a magya­rokért, melyről a hcni lapok oly sokat írtak ? A Koháryak ottho­nát fogja disziteni az a nagy angol zászló, melyet megcsó­kolva dobtak le épen a mi csa­patunk elé. Dr. Temesváry Ist­ván a jamboree magyar főor­vosa boldogan szorított »z egyik őrsvezetőnk kezébe. Külön a magyarok látogatására vert ér­mek, nyomtatott programok, hurráző tömött utcasorok bőven igazolják a lelkesedést. Vagy tán exotikumként hatottunk? Nem hiszem, mert az amerikaiak után feliépéiben, ruhákban, ne­mes egyszerűségben mi vohunk a legelegánsabbak. * Egy uzsonna. A világhírű londoni E ton Kol­legium növendékeit láttuk ven­dégül. Dr. Kalovits Alajos és Mészáros Ervin tanár urak szőt­ték ki a barátság száiait. Gróf Teleky Pál főcserkész ur öex«l- lenciája indítására meghívtuk őket. Lénárt János rajparancs­nok virágos, dúsan terített asztala várta őket. A táborláto* gatók tömegeinek asszisztenciá­jával múlt el a számukra sze­rintük a tábor legkedvesebb napja. Mindegyiknek egy angol nyelvű «Magyar Cserkész* folyó­iratot és egy kis magyar zász­lócskát adtunk. Távozásuk után félórával kipirulva futott be egy Eton-Kollegista. Mi baj! ? A kis magyar zászlócskát hagyta ott. Kapott kettőt is helyébe! . . . Már útra hészen állt a magyar tábor ez autóbuszok előtt. Egy­szerre egy autó robog elénk. Egy Eton-Koliegista ajánlotta fel autóját a magyar főpa­rancsnoknak. A főparancsnok űr egy lábfájős egri cser­késznek ajánlotta fel az autót. Ez hálás tisztelettel ajánlotta fel újra a főparancsnok úrnak. S mig vonatunk el nem indult, ott volt végig körünkben. Dr. E. K. Eger, augusztus 31. Megírtuk, hogy a Magyar Aero Szövetség a Mansz helyi cso­portjával karöltve vasárnap gyűjtést rendez Egerben a ma­gyar repülősport fejlesztésére. Felesleges hangsúlyoznunk, hogy mit jelent ma ez a foga- galom: aviatika*. Jól tudták ezt a »győztes« államok, amikor megfosztották a magyar államot a repülés fejlesztésének lehető­ségétől. Európa minden nemzete ha­talmas lépésekkel haladt előre ezen a téren az utolsó tíz esz­tendő alatt. Az állam mindenütt hatalmas tőkével állt a háta mö­gé annak a gondolatnak, hogy minél több repülőgép és minél több képzett pilóta álljon ren­delkezésre. A magyar állam nem teheti meg ezt. A trianoni békeszerző­dés megkötötte a hivatalosak kezét. Szabadon maradt azonban a társadalom keze, amely szerte az országban jelentős összeget adott már a magyar sportrepü- lés fejlesztésére. Mindenki be­látta, hogy ez nemzeti érdek, Irta: vitéz Veszprémy Dezső, 14 évvel ezelőtt, amidőn isko­lánk megszervezéséről volt sző, nem volt vitakérdés, hogy a leányközépiikolák melyik for­mája felel meg leginkább a köz­kívánatnak. Arról sem vitatkoz­tak már, hogy talán nem taná­csos a leányokat épp oly iskola­szervezetek révén juttatni álta­lános műveltséghez és előkészí­teni felsőbb tanulmányokra, mint a fiúkat. Lezajlott az a több év­tizedes küzdelem, amely végre a □öt is társadalmi jogaihoz jut­tatta. E küzdelem eredményeképen a női középiskolák eurőpaszarte szaporodtak, az érettségit tett növendékek száma évről-évra emelkedett. Ez pedig óriási ará­nyú fejlődést jelentett. A fiú­középiskolák ugyanis évszáza­dok fejlődéseredményei, mig a leányközépiskolák egy-két évti­zed alatt keletkeztek. Hogy a nők modern tanításá­nak útja minél tökéletesebb le­gyen, gróf Klebelsberg Kudő vallás- és közoktatásügyi mi­niszter 3 évvel ezelőtt törvény­javaslatot nyújtott be a parla­mentbe a leányközépiikolák re­formjáról, amely letárgyaltatváu, törvényerőre is emelkedett. Fundamentális téteie e reform­nak annak leszögezóse, hogy a közmegegyezésen kívül az idő tűzpróbőja is vitán felülivé teszi a nők magasabb, egyetemi ta­nulmányokra való alkalmassá­gát és számukra az egyetemi képzettség megszerzésének szük­ségességét. a társadalom egyetemességének javát szolgáló gondolat, amely­nek megvalósításáért egyaránt kell küzdeni minden társadalmi osztálynak, a földműveseknek, az iparosoknak, a kereskedőknek, a hivatalnokoknak és szabad pá­lyán lévőknek egészen a legfel­sőbb rétegekig, anyagi viszo­nyaikhoz mérten. Eger város közönségének is ki kell vennie részét az anyagi áldozatokból. Nem rő ez senkire sem nagy megterhelést, mind- össze a szórakozásra szánt fil­lérek egy részét kívánja az ál­dozatkészség oltárára. Vasárnap őt urnát állítanak fel a város különböző részein és Eger nemesszívű úriasszonyai és lányai fognak gyűjteni a re­pülősport céljaira. Ne legyen egy polgár sem, aki elkerüli az urnákat, vagy nem­törődöm pillantással megy el mellettük. Adakozzék mindenki. Akinek fillérje van fillért, akinek pengő­ket adott az Isten, pengőt dob­jon az urnába. Jusson eszünkbe, hogy ma­gunkért cselekszünk. leánygimnáziumi igazgató. Da továbbmenőleg is van egy alapvető elve ennek a reform nak : a női egyéniséget igyák szik a legkülőmbözőbb szem pontokból figyelembe venni. Ed dig a leányközépiikolák tanítás­tervei mennyiség és minőség szempontjából a fiűközépiakoiák íanitáslerveinek másolatai vol­tak; ugyanazon tankönyveket használták, sőt érthetetlenül a fiúközépiskolák tantervét az anyag többletével túlhaladták. Ez az említett reform anélkül, hogy a laányközépiskolát a fiú­iskolával szemben lefokozná, az anyag megválasztásában, a tan­tárgyak beosztásában, a nőne velős szempontjából speciálisan fontos és értékes külön tárgyak beállításával igyekszik a leány középiskoláknak megadni ezt a jellegzetes megkülönböztetést, amely a női lélek speciális be­rendezettségéből szükséges is. Ez a reform a leányközépisko­lák három típusát állapította meg: a (reformált) leánygimná­ziumot, a líceumot és a kollé­giumot. A legkönnyebb iskolafaj ezek között a kollégium, a legkomo­lyabb a leánygimnázium. A kol­légium szinte a régi felsőbb leányiskolának lép a helyébe s bár 8 osztálya van, nem kötelezi a tanulókat másra, mint ami a női lelket leginkább érdekli. Praktikus szempontból tekintve, végbizonyítványa a főiskolákat (képzőműyéazöti, rajztanári, ze­neművészed főiskolát síb.) nyitja meg a tanulók előtt, azonban a Miért leánygimnázium? tudomány-egyetemre nem képe­sít. Leginkább az internátusokra gondolt a kormány ezen iskola- fajnál, ahol a vidék módosabb szülei neveltethetnék leányaikat 18 éves korukig. Hazánk szo­morú gazdasági viszonyai miatt azonban csak egy ilyen kollégiu­munk elabult; internátussal ősz- szekölőtt magániskolák sem mer­ték ezt a típust választani. Teljesen egyenrangúnak van beállítva ebben a reformban a leányliceum és leánygimnázium. Az a különbség mégis e két is­kolatípus közölt, hogy a líceum latinmentes iskola és a fősúlyt a modern műveltségre veti, mo­dern nyelveket, történelmet, raj­zot és a képzőművészetek tör­ténetét tanítja, a leánygimnázium pedig a történeti műveltség meg­alapozására törekszik, tehát a magyar és két modern nyelv és irodalom mellett a latin nyelvet, mint európai műveltségünk osz­lopát 6 éven át tanítja, szintúgy a történelem és földrajz mellett súlyt vet a természettudomá­nyokra és a matematikára is. Iskolánk fenntartója 1926-ban a leányliciutn mellett döntött, mint olyan iskolatípus mellett, amely latinmeDteg é# mégis egye­temre jogosít. Da nem i# történ­hetett máskép a választás, mert a VKMiniiztérium előre kikötötte, hogy új leánygimnáziumokat csak ott lehet felállítani, fa; o] már leányliceum van. Azonban az élet a maga halá­los komolyságával beletekintett a leányliceumok gyakorlati ér­vényesülésébe s kitűnt, hogy bár a leányltC3um is képesít egyetemre, mint a leánygimná­zium, — a pályaválasztásnál nem jelent nehézséget e két típus —, mégis az egyetemi tanulmányok­nál, ahol a latin nyelv szüksé­ges (bölcsészeti, orvosi, gyógy- ' szerészi). a leánygimnázium előnyben van a leány líceummal szemben. Ez a körülmény indította a szülőket arra, különösen az in- ternátusi tanulók szüleit, hogy kérjék az iskolafentartőt, hogy a leányliceum helyett az új tí­pusú (megreformált) leánygim­náziumot állítsa be leánynevelő- intézetükbe. Ezért van ismét leánygimná­ziumunk. Nem kell azonban a leánygim­náziumot úgy tekinteni, mint csakis egyetemre előkészítő is­kolát. Mi sem óhajtjuk, hogy sok tanítványunk törekedjék egyetemi pályára, csupán azok, akiket szociális kényszer mellett rendkívüli tehetségük tesz erre hívatottakká. Mig az egyetemi tanulmányok­ban a latinnal és a történeti alapú képzéssel nagy technikai köny- nyebbséget jelent: humaniszti­kus elmélyülése — most már al­kalmazkodva stílusában a női pszichéhez —, az életben sem vész kárba, közreműködik a magyar nemzet másik felében : a négy millió magyar nőben rejlő szellemi kincsek gyümöl- csöztetésében. Ez a felfogas szá­mol azzal, hogy sohasem lesz hivatása a nőnek a férfi mun­káját végezni, hanem a férfi munkáját teljesebbé tenni s ahol kell, kiegészíteni, támogatni. Nem azt várjuk a nőtől, hogy ha tanító, tanár, orvos, nevelő, hivatalnok, írő, költő, művész

Next

/
Oldalképek
Tartalom