Eger - napilap, 1929/2

1929-09-01 / 148. szám

2

1929. szeptember 1.

EGEB

Adakozzék mindenki a magyar sportrepülés céljára

Az aviatika fejlesztése nemzeti érdek.

runkban. Győztek a magyarok a táborépítés technikájában, mű- vészetébm, zenekari, színházi felkészültségükkel, győztek a magyar táncok és bemutatók, győztek a magyar konyhák, győzött a magyar cserkőszfegye- lem ős jókedv. A francia cserkészek vezetője nagy elragadtatással szólt e sorok írójának a magyar táborról. . . . Lapokat írtam tábori asztalunknál. Két svájci cserkész vonult el mellettem. Tavaly Luzernben is jártak magyar cserkészek, szólt az agyik! Mi vagyunk azok, kiáltottam hozzájuk. Egyik luzerni kedves kalauzunk volt. Nyiltan hirdették, hogy mi vagyunk a világ legjobb cserkészei.

*

Igaz voit-e

az a nagy lelkesedés a magyarokért, melyről a hcni lapok oly sokat írtak ? A Koháryak otthonát fogja disziteni az a nagy angol zászló, melyet megcsókolva dobtak le épen a mi csapatunk elé. Dr. Temesváry István a jamboree magyar főorvosa boldogan szorított »z egyik őrsvezetőnk kezébe. Külön a magyarok látogatására vert érmek, nyomtatott programok, hurráző tömött utcasorok bőven igazolják a lelkesedést. Vagy tán exotikumként hatottunk? Nem hiszem, mert az amerikaiak után feliépéiben, ruhákban, nemes egyszerűségben mi vohunk a legelegánsabbak.

*

Egy uzsonna.

A világhírű londoni E ton Kollegium növendékeit láttuk vendégül. Dr. Kalovits Alajos és Mészáros Ervin tanár urak szőtték ki a barátság száiait. Gróf Teleky Pál főcserkész ur öex«l- lenciája indítására meghívtuk őket. Lénárt János rajparancsnok virágos, dúsan terített asztala várta őket. A táborláto* gatók tömegeinek asszisztenciájával múlt el a számukra szerintük a tábor legkedvesebb napja. Mindegyiknek egy angol nyelvű «Magyar Cserkész* folyóiratot és egy kis magyar zászlócskát adtunk. Távozásuk után félórával kipirulva futott be egy Eton-Kollegista. Mi baj! ? A kis magyar zászlócskát hagyta ott. Kapott kettőt is helyébe! . . . Már útra hészen állt a magyar tábor ez autóbuszok előtt. Egyszerre egy autó robog elénk. Egy Eton-Koliegista ajánlotta fel autóját a magyar főparancsnoknak. A főparancsnok űr egy lábfájős egri cserkésznek ajánlotta fel az autót. Ez hálás tisztelettel ajánlotta fel újra a főparancsnok úrnak. S mig vonatunk el nem indult, ott volt végig körünkben.

Dr. E. K.

Eger, augusztus 31.

Megírtuk, hogy a Magyar Aero Szövetség a Mansz helyi csoportjával karöltve vasárnap gyűjtést rendez Egerben a magyar repülősport fejlesztésére.

Felesleges hangsúlyoznunk, hogy mit jelent ma ez a foga- galom: aviatika*. Jól tudták ezt a »győztes« államok, amikor megfosztották a magyar államot a repülés fejlesztésének lehetőségétől.

Európa minden nemzete hatalmas lépésekkel haladt előre ezen a téren az utolsó tíz esztendő alatt. Az állam mindenütt hatalmas tőkével állt a háta mögé annak a gondolatnak, hogy minél több repülőgép és minél több képzett pilóta álljon rendelkezésre.

A magyar állam nem teheti meg ezt. A trianoni békeszerződés megkötötte a hivatalosak

kezét.

Szabadon maradt azonban a társadalom keze, amely szerte az országban jelentős összeget adott már a magyar sportrepü- lés fejlesztésére. Mindenki belátta, hogy ez nemzeti érdek,

Irta: vitéz Veszprémy Dezső,

14 évvel ezelőtt, amidőn iskolánk megszervezéséről volt sző, nem volt vitakérdés, hogy a leányközépiikolák melyik formája felel meg leginkább a közkívánatnak. Arról sem vitatkoztak már, hogy talán nem tanácsos a leányokat épp oly iskolaszervezetek révén juttatni általános műveltséghez és előkészíteni felsőbb tanulmányokra, mint a fiúkat. Lezajlott az a több évtizedes küzdelem, amely végre a □öt is társadalmi jogaihoz juttatta.

E küzdelem eredményeképen a női középiskolák eurőpaszarte szaporodtak, az érettségit tett növendékek száma évről-évra emelkedett. Ez pedig óriási arányú fejlődést jelentett. A fiúközépiskolák ugyanis évszázadok fejlődéseredményei, mig a leányközépiskolák egy-két évtized alatt keletkeztek.

Hogy a nők modern tanításának útja minél tökéletesebb legyen, gróf Klebelsberg Kudő vallás- és közoktatásügyi miniszter 3 évvel ezelőtt törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentbe a leányközépiikolák reformjáról, amely letárgyaltatváu, törvényerőre is emelkedett.

Fundamentális téteie e reformnak annak leszögezóse, hogy a közmegegyezésen kívül az idő tűzpróbőja is vitán felülivé teszi a nők magasabb, egyetemi tanulmányokra való alkalmasságát és számukra az egyetemi képzettség megszerzésének szükségességét.

a társadalom egyetemességének javát szolgáló gondolat, amelynek megvalósításáért egyaránt kell küzdeni minden társadalmi osztálynak, a földműveseknek, az iparosoknak, a kereskedőknek, a hivatalnokoknak és szabad pályán lévőknek egészen a legfelsőbb rétegekig, anyagi viszonyaikhoz mérten.

Eger város közönségének is ki kell vennie részét az anyagi áldozatokból. Nem rő ez senkire sem nagy megterhelést, mind- össze a szórakozásra szánt fillérek egy részét kívánja az áldozatkészség oltárára.

Vasárnap őt urnát állítanak fel a város különböző részein és Eger nemesszívű úriasszonyai és lányai fognak gyűjteni a repülősport céljaira.

Ne legyen egy polgár sem, aki elkerüli az urnákat, vagy nemtörődöm pillantással megy el mellettük.

Adakozzék mindenki. Akinek fillérje van fillért, akinek pengőket adott az Isten, pengőt dobjon az urnába.

Jusson eszünkbe, hogy magunkért cselekszünk.

leánygimnáziumi igazgató.

Da továbbmenőleg is van egy alapvető elve ennek a reform nak : a női egyéniséget igyák szik a legkülőmbözőbb szem pontokból figyelembe venni. Ed dig a leányközépiikolák tanítástervei mennyiség és minőség szempontjából a fiűközépiakoiák íanitáslerveinek másolatai voltak; ugyanazon tankönyveket használták, sőt érthetetlenül a fiúközépiskolák tantervét az anyag többletével túlhaladták.

Ez az említett reform anélkül, hogy a laányközépiskolát a fiúiskolával szemben lefokozná, az anyag megválasztásában, a tantárgyak beosztásában, a nőne velős szempontjából speciálisan fontos és értékes külön tárgyak beállításával igyekszik a leány középiskoláknak megadni ezt a jellegzetes megkülönböztetést, amely a női lélek speciális berendezettségéből szükséges is. Ez a reform a leányközépiskolák három típusát állapította meg: a (reformált) leánygimnáziumot, a líceumot és a kollégiumot.

A legkönnyebb iskolafaj ezek között a kollégium, a legkomolyabb a leánygimnázium. A kollégium szinte a régi felsőbb leányiskolának lép a helyébe s bár 8 osztálya van, nem kötelezi a tanulókat másra, mint ami a női lelket leginkább érdekli. Praktikus szempontból tekintve, végbizonyítványa a főiskolákat (képzőműyéazöti, rajztanári, zeneművészed főiskolát síb.) nyitja meg a tanulók előtt, azonban a

Miért leánygimnázium?

tudomány-egyetemre nem képesít. Leginkább az internátusokra gondolt a kormány ezen iskola- fajnál, ahol a vidék módosabb szülei neveltethetnék leányaikat 18 éves korukig. Hazánk szomorú gazdasági viszonyai miatt azonban csak egy ilyen kollégiumunk elabult; internátussal ősz- szekölőtt magániskolák sem merték ezt a típust választani.

Teljesen egyenrangúnak van beállítva ebben a reformban a leányliceum és leánygimnázium. Az a különbség mégis e két iskolatípus közölt, hogy a líceum latinmentes iskola és a fősúlyt a modern műveltségre veti, modern nyelveket, történelmet, rajzot és a képzőművészetek történetét tanítja, a leánygimnázium pedig a történeti műveltség megalapozására törekszik, tehát a magyar és két modern nyelv és irodalom mellett a latin nyelvet, mint európai műveltségünk oszlopát 6 éven át tanítja, szintúgy a történelem és földrajz mellett súlyt vet a természettudományokra és a matematikára is.

Iskolánk fenntartója 1926-ban a leányliciutn mellett döntött, mint olyan iskolatípus mellett, amely latinmeDteg é# mégis egyetemre jogosít. Da nem i# történhetett máskép a választás, mert a VKMiniiztérium előre kikötötte, hogy új leánygimnáziumokat csak ott lehet felállítani, fa; o] már leányliceum van.

Azonban az élet a maga halálos komolyságával beletekintett a leányliceumok gyakorlati érvényesülésébe s kitűnt, hogy bár a leányltC3um is képesít egyetemre, mint a leánygimnázium, — a pályaválasztásnál nem jelent nehézséget e két típus —, mégis az egyetemi tanulmányoknál, ahol a latin nyelv szükséges (bölcsészeti, orvosi, gyógy- ' szerészi). a leánygimnázium előnyben van a leány líceummal szemben.

Ez a körülmény indította a szülőket arra, különösen az in- ternátusi tanulók szüleit, hogy kérjék az iskolafentartőt, hogy a leányliceum helyett az új típusú (megreformált) leánygimnáziumot állítsa be leánynevelő- intézetükbe.

Ezért van ismét leánygimnáziumunk.

Nem kell azonban a leánygimnáziumot úgy tekinteni, mint csakis egyetemre előkészítő iskolát. Mi sem óhajtjuk, hogy sok tanítványunk törekedjék egyetemi pályára, csupán azok, akiket szociális kényszer mellett rendkívüli tehetségük tesz erre hívatottakká.

Mig az egyetemi tanulmányokban a latinnal és a történeti alapú képzéssel nagy technikai köny- nyebbséget jelent: humanisztikus elmélyülése — most már alkalmazkodva stílusában a női pszichéhez —, az életben sem vész kárba, közreműködik a magyar nemzet másik felében : a négy millió magyar nőben rejlő szellemi kincsek gyümöl- csöztetésében. Ez a felfogas számol azzal, hogy sohasem lesz hivatása a nőnek a férfi munkáját végezni, hanem a férfi munkáját teljesebbé tenni s ahol kell, kiegészíteni, támogatni.

Nem azt várjuk a nőtől, hogy ha tanító, tanár, orvos, nevelő, hivatalnok, írő, költő, művész