Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-03-08 / 7. szám
2 EGER 1929. március 8. >'Hí I Willi »ll" 'Ilim Ti i "inrfrr it ~~rr rr -r—T' Háborúskodás a Bethlen utcában a kútásás miatt című cikkünkre a következő levelet irta a szerkesztőségnek a kűtpárt egyik tagja: »Igen tisztelt Szerkesztő úr! Ha mér kormánypártinak neveztek bennünket, mert kutat kaptunk kutért, ezért mégis békés szándékú emberek vegyünk, akiknek elég volt a háborúból, dehogy is akarunk mi háborúskodni a Bethlen utcában. Csak annyit akarunk megjegyezni a cikkre, hogy a szóban forgó kutat nem két héttel ezelőtt tömette be a város, hanem egy év és két hónappal ezelőtt és minden kormánypártiságunk dacára csak most tudtuk elérni, hogy a 28 család részére szükséges kutat megint kiássák. Ami pedig a forgalmi akadályt illeti, erre csak azt akarjuk mondani, hogy hát az bizony sokszor nagy probléma volt — különösen az éjszakai órákban, ha ugyanis a kút és a fal között találkozott egy virágos kedvű kormánypárti és egy fellelkesült ellenzéki ember, mert egy időben nem akart sehogysea áthaladni a kétvéleményű atyafi a kút s kerítés között. No de most már semmi baj, mi megkapjuk a kutat, az ellenzék pedig megszabadul a forgalmi akadálytól, ne legyen azért háborúskodás és elkeseredett igazságkeresés a kút körül. Tisztelettel (aláirás). (b. b.) „Azért szúrtam aggon, mert pofonvágott.“ Beszállították a fogházba a borsodnádasdi gyilkost. Borsodnádasd, máreius 7. Vasárnap este véres esemény azinhelye volt a Borsodnádasdi korcsma. Gyárfás Tóth József földmüveslegény egyetlen szúrással halálra sebezte Burányi Imrét, aki néhány percen belül kiszenvedett. A gyilkosságot rövid szóváltás, majd dulakodás előzte meg és eközben került elő a zsebkés, amellyel Gyárfás Tóth nyakszir- ten szúrta régi vetélytársát, Burányi Imrét. — Azért szúrtam agyoD, mert pofonvágott — vallotta a csendőrök előtt Gyárfás Tóth József, aki kétségbeesetten védekezett az ellen, hogy előre készült volna a gyilkosságra. — Nem akartam megölni, csak meg akartam szűrni — védekezett a földmiveslegény, akit a csendőrök szerdán szállítottak fogházba, shol őrizetbe vették. SzüksóQletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be. A várbeli Szent János székesegyház területén végzett ásatások Eger, máreius 7 A Szent János Székesegyház romjainak feltárása művészet- történeti szempontból rendkívül hálás feladatnak ígérkezik. A A Szent István idejében épült fabazilika helyett Imre király romSnstílű kőtemplomot emelt, melynek építését 1205 körül fejezték be. Ebből a korból származik a Lyceum lapidáriumában látható oszlopfő, egymáson fekvő levelekkel és gyöngyeoros levél- szárral. A román stílű templom minden valószínűség szerint altemplommal épült. Ennek az altemplomnak az oltár előtti altalajába temették el Imre királyt, nem pedig a torony alatti kápolnába, mint azt az egyetlen megmaradt pillérkőtegen levő tábla mondja. A Szent János székesegyház gőt stílben való átépítését 1330. körül kezdték meg, mely munka kisebb-nagyobb megszakításokkal 1490—1500-ig tartott. 1330. körüli stílust mutat Müller István műegyetemi taoár szerint az a kapubéletkő, mely szintén a Lycsum lepidariumában látható és szölófürtökkel, tölgyfaágakkal van díszítve. A várudvaron mint küszöbkő feküdt a volt csendőr laktanya előtt egy vörösmárvány renaissance stílű lábazatkő. Tudjuk, hogy Bakőcz Tamás, mint egri püspök, építtette a szentély körüli kápolna- koszorú 11-ik kápolnáját és egy uradalom jövedelmét hagyományozta fenntartására. A székesegyház déli fala mentén húzódó kápolnák többféle színes márvánnyal voltak burkolva az 1805. évi Canonioa vi- sitatió szerint. Tehát nemcsak a legkülönbözőbb stílusú építkező« olvadt össze harmonikus egésszé a Szent János székes- egyházban, hanem mint azt a leletek igazolják, a középkori művészet kiváló mestereinek hatalmas alkotása volt, melynek méretei a reimsl és a kölni dóm méréteivel egyeznek. A főhajő szélessége 14 75 m. volt, ami a legnagyobb hajószélesség, amely gótikus templomnál használatos volt. A várfaltól a megmaradt pil- lérkötegig, — melyen jelenleg Szent István szobra áll — majd onnan a quadrum északnyugati sarkáig ásott kutató árok igazolta azt a sejtéit, hogy a Szent János székesegyház te rületén ma legalább 5—6 méter törmelékréteg fekszik. A gótikus székesegyház padozata 5—6 méter mélyen fekszik s osak ez alatt 1%—:2 méterrel bukkanhatunk rá a romáastílű altemplom falaira, illetőleg boltozatára. Az altemplom padlója tehát kb. 2—4 méterrel mélyebben fekszik, miat ez eger—pút- nohi vasút cínszintje. Ezen kutatóárok egy pontján leástunk 8 méter mélyre, de mindenhol mesterségesen odahordott földrétegekre bukkantunk. Az egri várdombnak csak északi és nyugati része természetes eredetű. A vár keleti oldalának 7« részét, a déli részét egészen mesterségesen töltötték fel. Da még a legrégibb részeken is ll/a méter magas feuhurréteg fekszik az épülettörmaléktöl el nem borított várudvaron. A Janicsár udvar és a laktanyák közötti útvonalon a régi várkövezet 7,1—2 méter mélyen fekszik. A fenti kutatóárok segítségével feltárt falak, arra engednek következtetni, hogy Perényi Péter 1540 körül Magyarország legszeob székesegyházának nemcsak a szentélyét rombolta le, hanem a quadrum kétharmadát is és a templomnak kelet falé nyitva állő hajóját egy 3 méter vastag falial zárta el. Ezen fal déli vége elé a törökök egy fél kör alapú tornyot építettek, mely jól látható Braun Hoggenburg 1617 évi templomrajzán. A Perényi által épített faltól keletre a székesegyház padozatát is fölszedték. Mig a székesegyház quadru- mának két pillérére 270 és 330 cm. mélységben ráakadtunk, a negyedik (északnyugati) pillérére azonban még 4 méter mélység- bán sem lehetett ráakadni. Ezen pillér a Peréoyi-féle templomzárófal közvetlen szomszédságába kerül ■ azért valószicüleg alapjait is mélyen kiszedték. A quadrum nyugati oldala mellett ásott kutatóárok csak 4 méter mélységben akadt egy régibb, taposott kulturrétegra, mig fölötte a templom déli oldalán 2—37i méter vastag kőtörmelékréteg fekszik, az északin keverék föld. Körülbelül a főhajő közepe táján, 47, méter mélyen, hatalmas faragott kövek fekszenek, amelyeket a nagy fagy miatt nem sikerült kiásni. A föld színétől 4 méter mélységig fekvő kőtörmelék a székesegyház déli falának a XIX, század elején bekövetkezett lerombolásánál keletkezhetett. Eddig ebből a törmelékből egyetlen lelet sem került elő. Nemcsak a faragott kockaköveket, de minden más díszesen faragott követ gondosan kiválogathattak ez alkalommal. Leleteket tehát csak a 4 méternél mélyebben fekvő rétegek feltárásánál várhatunk, még pedig a Perényi-féle záró- faltól nyugatra. Dr. Pálosi Ervin. Ellenőrizhetetlen hírek Mexikóból. Budapest, március 7. (M. T. I.) A mexikói felkelők három é«zaki tartományt elfoglaltak. Hir szerint az indiánok csatlakoztak a felkelőkhöz, akiknek soraiban mintegy 6000 indián harcol. A washingtoni kormány csapatokat küldött a mexikói határra, amelyek feladata as esetlegesen Egyesült Államok határait átlépő felkelőket lefegyverezik. Más verziő szerint Escobar tábornok csapatait megverték, a felkelők menekülnek. Május végéig szünetel a háborús kitüntetések megállapítása. A Haditörtőnelmi Levéltár értesíti a volt hadviselteket, hogy a világháborús kitüntetések megállapítása késedelmet szenved, mert az ezekre vonatkozó anyag legnagyobb része a bácsi hadilevéltár átépítése folytán a pincékben van elhelyezve s a jelenlegi zord időben hozzáférhetetlen. így tehát a világháborús kitüntetések megállapitáaa május végéig szünetelni fog. Á már benyújtott kérvények elintézése, amikor az adatok Bécsből megérkeznek, sorrendben fog megtörténni. Mindenféle sürgetés tehát mellőzendő. Magyarország lakossága. A Központi Statisztikai Hivatal most bocsátotta közre adatait, mely érdekes adatokkal szolgál az ország népesedésére vonatkozólag. Az ország lakosainak száma 7.980,143. Ebből 4,109.239 nő, tehát lényegesen több, mint a férfi. Az ország lakói közül legtöbb 15—19 éves, számszerint 844.59», legkevesebb természetesen a 100 éven felüli, számszerint 31 férfi és 772 nő. A legűjabb számlálás szerint az ország lakóinak száma 8,250.000, de ez még nincs statisztikailag feldolgozva. Azokból a táblázatokból, amely az ország műveltségi állapotáról tartalmaz kimutatásokat, megtudhatjuk, hogy Magyarország összes lakosai közül 1.774.447 van olyan, aki sem írni, sem olvasni nem tud, míg az írni és olvasni tudók száma 6 millió 88.557. Magyarországon 1.451.215 magyar anyanyelvű férjes asszony van, akik közül 270.118-nak egyetlen egy gyermeke sem született, míg 128.421 -nek 6-nál több gyermeke van. A Magyarországon élő magyarokhoz kell még számítani természetesen az Amerikában élő egymillió főnyi magyarságot, továbbá azt a 4 milliónyi magyart, akik jelenleg a csehek, románok, szerbek és osztrákok által megszállt területen laknak.
