Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-03-31 / 24. szám
Lapunk mai száma 12 oldal. — Ára 20 fillér. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS SÁL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbáu Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJSZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: Eger, 1929, március 31. XL. évfolyam 24. szám # "" Vasárnap * A képviselőtestület elé kerül a Warga László-íéle városrendezési terv Eger építkezéseit, utcáinak alakulásait fekvése és a várhoz történt igazodása befolyásolta a múltban. Sokat felhánytorgatott rendszertelensége a körülmények kényszerén alapult. A múlt hibáin már nem segíthetünk. Azonban apróbb szépséghibák eltüntetése s az új építkezések céltudatos irányítása végett okvetlen szükség van egy egységes városrendezési tervre. A városi képviselőtestület elé a legközelebb egy olyan terv kerül tárgyalásra, mely nagy. Egyházművészeti kiállítás. vonalűságával uj fejlődési perspektívát tár a folyton haladni akaró város elé. Nem véletlen, hogy a tarvek elkészítésére Warga Lászlót, a főváros városrendezési szakértőjét kérte fel, aki annakidején a Belgrád városrendezésére hirdetett nemzetközi pályázaton angol és francia szakértők elől vitte el az első dijat, s akinek elgondolásait sok magyar város fogadta el építési politikájának alapjául. A városrendezési terv a napokban érkezett meg a mérnöki hivatalhoz. Általános része tizen- négy gépelt oldalból áll, amelyhez a részlettervek tömege csatlakozik. Warga László ebben a tervében is tág látókörű és a viszonyokkal számoló szakértőnek mutatkozott. Olyan prog- rammot állított össze, amely meg fogja vetni alapját a város mindenki által kívánt fejlődésének. A tervet a jövő héten részletesen ismertetni fogjuk az «Eger« hasábjain. további kiképzésére. S az egyöntetűség mellett minden egyes feladatot különbözően tud megoldani. Rokonízlésű, de körvonalaiban és részleteiben mégis más és más szápségváltozata van a pénzügyigazgatőságnak, a polgári és a siketnéssa iskolának. A Korona szállodán a szives vendéglátás gondolatát a köny- nyedabb vonaljáték vonzó bája, a rokokó díszítés eleganciája hangsúlyozza, minden tűlhal- mozás nélkül, annál művészibb mérséklettel. A Sztarecsányi utcára néző főhomlokzat fali ík ja is egészen sima felületű. Csak a négy nyílású ablakoknak van ékes foglalata s a felső ablaksor egyszerű zöld zsalúi kedves, otthonias benyomást keltenek. A homlokzat síkjáról kihajlő két zászlótartó és a kancsó« cégér vasból remekül kovácsolt rokokó ékszerek. Az utca felől hatalmas vázákkal feltűnő balluszter a kis előtérről a főbejárathoz vezet. A szélfogó veetibule-ön át, a portás és az irodai fülkéi közt a hallba lép az érkező s ott mind- járt, ha kisebb méretekben is, a világvárosi szállodák megszokott környezetében találja magát. Nem közvetlenül a poros, sáros utcáról, amint az vidéki helyeken általános, hanem a haliból lehet ez étkező termekbe jutni. Balra van a szálloda vendégeinek fentartot!, falain és bútorain egyformán mintázott derűit, virító hangulatú reggeliA húsvéti harangok az Istenember dicsőséges fel támadását hirdetik a kőszikla- sírból, ahová alacsonylelkü emberek elvakultsága s az örök Judások árulása juttatta. Kétezer év óta hirdetik csengő- bongó ércnyelvükkel a húsvéti harangok, hogy az igazságot, a szépet, a jót, a lélek isteni szik- ráját meg lehet ugyan csúfolni, keresztre lehet feszíteni, mély sziklaverembe lehet vetni, de örökre eltemetni, a világból ki- irtani nem lehet. Mert az isteni igazság ereje mindig felemeli a raja hengerített sírkövet s őrizhetik bár állig felfegyverzett katonák, mégis megalázza a bűnt s az örök dicsőség fényével övezi fel magát. Tíz év óta várjuk mi is megtépett köntösű magyarok a ma- gyár igazság feltámadását hirdető húsvéti harangok zúgását. Legmagyarabb ünnepünknek érezzük mai siralomvölgyünkben a feltámadás ünnepét, mert hazánk sorsában a Golgotha tragédiájának földi változatát s a megfeszített Istenember feltámadásában országunk feltámadásának reményteljes zálogét látjuk. Egyről azonban megfeledkezünk a feltámadás után való nagy-nagy vágyakozásunkban. Arról, hogy az Isten Fia mindenben teljesítette az ő mennyei Atyjának parancsait rövid földi életében e imával, böjtöléssel % a jő cselekedetek égig érő illatával készítette elő az igazság beteljesedését. De mit tettünk mi, az ezredév teljében elhomályosult szemű magyarok ? Vájjon az Úr ösvényein jártunk é akkor, amikor a lélek szépségei helyett az aranyborjút tömjéneztük, amikor egymásután döntöttük le oltárait a családban, a sajtóban, a színházban, az iskolában, a közéletben? De vájjon most, amikor a bibliai Jőb gyötrelmeivel kesergünk a mélyben sorsunk felett, okultunk e a feltámadás egyedül lehetséges módjának ujjmutaiásá- ből? Nam. Ma csak úgy táncolunk égő kráterek felett, heje- hujázunk nyomorunk koldusasz- talánál, gyűlölködünk, marako- r\ik, behunyjuk szemünket és l bárjuk szivünket az örökkévaló törvények elől, mint azelőtt. Vagy talán még eszeveszettebben, mert hiszen a szánkon úgyis állandóan ott van a biztató sző: az igazságnak fel keli támadnia trianoni sírjából. A magyar feltámadás húsvéti harangjának kötelét a szivével s a kezével azonban nem fogja meg senki. Dr. Urbán Gusztáv. Eger város Korona szállodája. Eger, március 30. Az egyházművészeti kiállítás rendezése serény tempóban folyik a Szent Ferenc kultűrhéz fehértermében. Kampis János, a Szövetség Művészegyesület ügyvezetője ezen a kiállításon is, mint a Társaság előző hasonló kiállításain, a kiállítási anyagot interieur-ezerűen csoportosítja, oltárokat állít fel s ily módon a kiválóan magas színvonalú anyag egy részét alkalmazásban mutatja be. Az egri művészek közül Hernádi- Handmann Adolf, Korény József, Meillinger Ödön, Garai Elvira és Tóth Gyula vesznek részt a kiállításon. Az ünnepélyes megnyitásra Hűsvét hétfőjén a budapesti művészek közül Horvai János szobrászművész, kormányfőtaná- esos, Medgyaszay István műépítész, műegyetemi magántanár, kormányfőtanácsos, Foerk Ernő műépítész, kormánytítanácsos és Tarján Oszkár ötvösművész jönnek Egerbe. Kiállításának megnyitása alkalmával a Szövetség Művész- egyesület hazafias kegyeletének óhajt kifejezést adni, amidőn Eger város nagy fiának, Gárdonyi Gézának sírját megkoszorúzza. A megkoszorúzás ünnepélyes aktusa április 1. én délután 4 órakor fog megtörténni, mely alkalommal Horvai János, a Társaság elnöke mond beszédet. A kegyelete« ténynél Eger | városa is képviselteti magát. Az idegenforgalom minden városnak éltető forrása s hiánya szegényes pangással jár. Ezért jelent Eger fejlődésében sokat ígérő szebb korszakra kilátást az uj Korona szálloda megnyitása. Eger város tanácsának elévűl- hetlen érdeme, hogy a mostani súlyos viszonyok között, meg- ujúlő anyagi nehézségek leküzdése után és erélyes kitartással a régi Korona helyén, mely az idegenforgalmat rossz hírével már csak elriasztotta, egy oly szállodát hozott létre, mely elődjének csak a nevét örökölte, egyébként külsejének előkelő szépségével, valamint finom ízlésű és kényelmes berendezésével a legelkényezietettebb utazót is ki fogja elégíteni. Szinte a közhangulatnak felelt meg az, hogy a tanács a szálloda létesítését Wälder Gyula műegyetemi tanárra bízta, aki eddigi alkotásaival oly fényesen igazolta az iránta megnyilvá'bűlt rokonszenvet ás bizalmat. Az ő művészete a hízni talajban gyökerezik. A XVIII. század magyarországi barokk építkezéseinek formakincsét fejleszti ő tovább, oly egyéni önálló felfogással, hogy az sohasem a réginek másolása, hanem a közön törzsnek újszerű üde hajtása, mely így az ő saját megérlelt, jellegzetes stílusa lett. Senki nálánál nem hiv&tottabb Eger XVIII. századi nagyszerű műemlékeihez illően, előkelő városképének
