Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-27 / 23. szám

1929. január 27. EGRI NÉPÚJSÁG 3 Gazdaértekezlet a pinceszövetkezet ügyében feássaiMMa A „Teáskanna“ védjegyű tea a legjobb ízt, a legfinomabb aromát és az utolér- ( hetetlen kiadósságot testesíti meg. dezi egyik olvasónk. Miért nem bocnájíja szabadon a jámbor ga­lambokat, aki bafogta őket. Eger, január 26. Vasárnap délelőtt 11 órakor fontos értekezletet tartanak Eger város szőlősgazdái a megalakí­tandó pinceszövetkezet ügyében. Ügy értesülünk, hogy a gr.zda- értekezleten négy számban ké­szülnek megjelenni az érdekéit egri gazdák. Ennek az értekez­letnek a célja éltaiánoe tájéko­zódás az államilag támogatott pince zövetkfizet jelentőségéről. A következő vasárnapon a város földmíves olvasóköreiben előadásokat tartanak a pince- szövetkezeiről. Kőt bét múlva pedig megkezdődik a szövetke­zeti részjegyek lejegyzése. A vásártér jobb elhelyezése Villa Ferenc városi képviselő levele. — Tizenkét község is csatlakozott a mozgalomhoz. Karcag város hírrel hirdeti új melegforrását, különösen pedig ezt, hogy jődforrásra bukkan­tak. Középísurőpa egyetlen jőd- forráaa ez, mondják és gyógy fürdőt emlegetnek. Egerben van bőjódforrás. Igaz, magánkézben. De gondoltak-e már arra a fürdő­város lelkes pionérjei, hogy az egri jődforrás bekapcsolása a gyógy fürdő-jeilögen mit segít hetne ? Hová tűntek el a vármegye hi- res gólyái? Ezt kérdezi egy *aá tik olvasónk. A háború előtt a gólyák vitték el nagy fairünket hét vármegyébe, ősapáink na­gyon szerethették a gólyát, hogy még címerükbe iß betették. De ősanyáink sem igen gyűlölhet- ték. Sajnos, a mi kortársaink in kább a kiskutya divatra tér­tek át. más mailéit. Az ügyvéd elől, az asszony egy fél fejjel hátrább. Fáradt, zihált mellel érnek az igazság kapuja elé. Ezután következik csak az igazi szaladgálás. Földszintről az emeielra. Liften és gyalog. Szobáról, szobára mennek. Egy órai kilincselés, beszéd és ma­gyarázat után, — úgy tizenkét őrá felé, megállnak a fogház aj­taja előtt. De itt már biztos vá­rakozásban telik az idő. Nyílik is az ajlő. Egy göndör fürtü cigány dugja ki elsőnek a fejét. Amikor az euszony meg­látja, ötiszfícs8pja a kézit. A nya kába ugrik. Csókolja Öleli. — Jáj, éde® lelkem, taakhogy újra látlak. A cigány büszkén visszanéz. — Tsak nem gondoltad komo­lyan, hogy itt maradok ebba a zsűri kastélyban ? Jobb dolgom van nekem odahazsa. Eoyelegnek, De boldogságukat megzavarja az ügyvéd figyel­meztető feöhécseléie. A cigány idegenül, féltzemsnel nézi. —■ Te Julcsa, ki ezs a zsur ? — Nem ismered? Ügyvéd. U serezste vissa a becsületedet. — A zsenyiaset? — Igen. Száz pengőért! A cigány majdnem hányát esik. — Száz! Száz pangóén ?!Nem is tudtam, hogy nekem egyserre ilyen drága btcsületesa lett. Az ügyvéd komolyan közbe szél. — Ennyiben egyeztem meg a feleségével. Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Szerkesztő Úr! Tisztelettel kérem adjon he­lyet b. lapjában a közügyét szol­gáló alábbi szerény soraimnak. Ezelőtt mintegy öt hőnapa], in­dítványt terjesztettem a képvi­selőtestület elé a heti piac ren­dezése tárgyában. Akkor a fel­végi hősíyák képviselői lesza­vaztak. Most újból indítványt tettem, hogy mennyire nem elő­nyös a baktai határba kitenni a heti és hónapos vásárokat. Itt segíteni kell, ezt be kell látni az igen tisztelt felvégi képviselő társaimnak is, tehát sem alvégl sem felvégi ügyet ebből nem szabad csinálni. Tisztán csak a város érdekeit és kereskedelmének jövőjét sza­bad szem előtt tartani. Eger úgyis kiesett a forgalomból, azon­ban ha azt akarjuk, hogy a meg­A cigány szeme szikrákat szőr. — Hogy a dsvla varja meg. Úgy létsík, elvette a zsenit a serelem. — Már pedig ez így van. — Akár van így, akár nincs, én nem egyeztess b3le. Nahát. Farkas szemekkel nézik egy­mást. A cigány agyán furfangos gondolat villan át. Odaaűg a fe­leségének. — Adtál írást ? — Nem én. A cigány megkönrtycbül. — Azs már más. Azsért mon­dom. Mert én egy fillért se adok. Kijöttem voine én magámtól i;. Kár vöt úgy sietni. Tudja meg a zsur, hu én loptam vőns, még kitszáz pangóért sa engedtek vőna szabadon. Az ügyvéd dühösen felmordul, A cigány ügyet ee vet rá. Bele­kéről a feleségébe és köszönés nélkül otthagyja. Da azért pir lépás után visszafordul. — Tíz psngöt adós. Na mondja, hogy ingyen dolgozott. Keil? Nem kell? Úgyis jő. Gyere asz* izony. Az ügyvéd utánuk akar menni, de ép most mintha mindenki ellene játszana: urak ős hölgyé »étáinak a járdán. Ismerősök. Barátok. Visszafojtott indulattal köszön. Mosolyog. Hajlong. Bőből. Caak nem fog ezek elölt a cigányok után szaladni ? Megfordul. Ösrzeszo- ritjs az öklét én száz pengő nél­kül, üres zsebbel, haza sétál első útjáról. lévő csekély forgalmunkat meg­tartsuk, heti piacunkat hozzuk vissza a városba. Elvitathatlan az, hogy meny­nyire fontos az Alföld Eger pia­cára, hisz az Alföldről kapjuk a legfőbb élelmi cikkeinket ős leg­nagyobb forgalmunk az Alföld­ről jön. A felvidék úgy ae tudja ma* heti piacra vinni portéká­ját, míg az Alföld válogathat a vásárokban. Ezért kell a heti és hónapos állatvásárunkat behozni a Makiári és Kertész út végére. Ahol az állomás és vágóhíd van, az állatvásárnak ott a helye. A terménypiac pedig a vá­ros központjában még pedig a dohánygyár, törvényszék és polgári iikola közö li széles ut­cán elhelyezhető, a szén és fa pedig ß Knézich Károly utcában. A szaluié, széna pádig a nagyon azéles Kertész úton, vagy a vé­gén lévő szép egyenes nagy térségen, az állatpiaccal együtt. E reket mogszivleiésra ajánlom minden városi képviselőnek akár felvégi, akár alvégi legyen ; mert a város forgalmát csak úgy tud­juk megtartani és fokozni, hogy ‘ha piacainkat hozzifárheiőbbé tesszük, különösen ha vasútállo­másainkhoz közelebb hozzuk. Teljes tisztelettel Vida Ferenc városi képviselő. * Általánosságban h lyeseljük Vida Ferenc felfogását,'de annak egyes részletaivel, mint p . az egyik piacnak a Klebelsberg térre való helyezésével nem egészen ériünk egyet. Itt említjük meg egyébként, hogy Vida Feracc városi képviselő olyan lelkese­déssel fáradozik a vásártér jobb elhelyezése ügyében, hogy a kör­nyékbeli községekre ia kiterjesz­tette ezt a mozgalmat. Vida Fa renc aiegkereié-jére eddig 12 község írt át hivatalosan Eger képviselőtestületének a vásártér megfelelőbb elhelyezésa iránt. A 12 község teljesen m .gáává teszi Vida Ferencnek a fenti közle­ményében ismertetett állásfogla­lását. Hozzászólásokat egyébként szívesen közlünk e témához. Äz egri áll. polgári leányiskola új igazgatója. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ez egri állami polgári leányiskola igazgatójává Iváno- vich Viktort az intézet eddigi belyottes igazgatóját nevezte ki. Ez a kitüntetés egy minden­képpen érdemes férfiút ért, aki úgy pedagógiai munkásságával, mint társadalmi tevékenységé­vel közmegbecsülést vívott ki magának. Ivánovich Viktor ki­nevezése egyúttal az egri állami polgári leányiskola életének egy új fejlődési fázisát jelenti, a- menyiben a több mint húsz éves iskolának négy évvel ezelőtt el­vesztett önállóságát adja vissza- 1923 bán ugyanis a polgári leány­iskolái a faiskolával {egyesítve, közős igazgatás alá helyezték s együtt szenvedték weg az egyre nyomasztóbbá váló helyszűke nehézségeit. A polgári iskolák pompás új palotájának építésé nál már érvényesült a ketté­választás tendenciája, ami az új igazgató kinevezésében a leg­teljesebb valóra vált. Ivánovich Viktor személye biztosíték arra, hogy ezt a nagyhivatásű intéz­ményt pedagógiai tudásával e adisirntrálő képességeivel Eger iskolakultuszához méltóan fogja fejleszteni. »cs» .m-örsssassassaasssíí ateaeasaa A Keresztény Iparoskor zártkörű farsangi jelmezes táncestélyének előkészületei befejeződtek. A meg­hívókat a rendezőség már szét- küldötte s minden intézkedés meg­történt arra, hogy a február 2.*iki iparosköri táncestély a legfénye­sebben sikerüljön. A táncestélyen két teljes zenekar fog közremű­ködni. Akik tévedésből meghivót nem kaptak, s arra igényt tarta­nak, forduljanak Losoncig János és Pók, Ede rendező bizottsági tagokhoz. FISK PNEU f a leggazdasá­gosabb Körzeti képviselet : Müller Sándor Miskolc, Zsoicai kapu 2. Telefon 10—75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom