Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-22 / 18. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929. január 22. A magyar községek hetvennégy százalékában nincs orvos Az állami népjóléti intézmények valósággal szocializálják az orvost. A nők az orvosi pályán nem váltak be. — A társadalombiztosítás káros hatásai. Scipiades Elemér dr. egyetemi tanár előadása Kik a szakorvosok Hevesvármegyében ? A népjóléti éa munkaügyi mi- niizter a Budapesti Közlöny legutóbbi számában közzétette törvényhatóságok szerint a szak­orvosok névjegyzékét. Heves- vármegyének a következő szak­orvosai vannak : Belbetegségek dr. Gondos Miklós, Gyöngyös, dr. Győző Nándor, Gyöngyös, dr. Kassay Tivadar, Vámosgyörk, dr. Kató Gergely, Gyöngyös, dr. Patrik Nándor, Heves, dr. Sántha Lajos, Pásztó, dr. Surányi Ede, Kál. Gyermekbetegségek dr. Csekkel Ferenc, Eger, dr. Hirschl Her­mann, Gyöngyös, dr. Petheö latváD, Eger. Idegbetegségek dr. Weiaz Miksa, Gyöngyös. Sebészet dr. Győző Nándor, Gyöngyös, dr. Hammersberg Elemér, Hatvan, dr. Horváth Gőze, Eger, dr. Mannő Kálmán, Gyöngyös, dr. Sántha Lajos, Pásztó, dr.iSímAom'te József, Eger, dr. Zemán Dezső, Pásztó. Szülészet és nőgyógyászat dr. Czigler Henrik, Eger, dr. Des- sewlfy Aladár, Párád, dr. Frindt Ferenc József, Gyöngyös, dr. Győző Nándor, Gyöngyös, dr. Holtai Aladár, Eger, dr. Lestyán Pál, Kompolt, dr. Magyar Ár­pád, Eger, dr. Sántha Lajos, Pásztó. Szemészet dr. Ébner Béla, Eger. Orr- és gégebajok dr. Ehrenfeld Margit, Eger. Fülbeteg8Ógek dr. Ehren féld Mar­git, Eger. Bőr- és nemibetegségek, kozmetika dr. Joób Géza, Eger. Fogászat dr. Ács József, Eger, dr. Altmann Aladár, Gyöngyös, dr. Aszódi István, Tiszafüred, dr. Béla Henrik, Hatvan, dr. Görög Simon, Eger, dr. Horváth Gézáné, dr. Szende Jolán, Eger, dr. Kék Lsjo®, Füzesabony, dr. Konrád Sándor, Gyöngyös, dr. Mészáros Béla, Eger, dr. Róna Jözsef, Gyöngyös, dr. Sán­dor Jenő, Hatvan, dr. Szabó Jenő, Eger, dr. Szilárd Katinka, Gyöngyös, dr. Temesváry Ist­ván, Eger. mhkhhboh Zenekar alakul a Legényegyletben. A Katolikus Legényegyletnek sike­rült Jäger Károly főkönyvelőt, az érseki tanítóképző-intézeti zene­kar vezetőjét megnyerni a zenekar vezetésére s így most alkalma nyí­lik nemcsak a rendes, de a véd­nök és pártoló tagoknak is, hogy a zenei tudásukat a zenekarban való működésükkel továbbképez­hessék. Felhívjuk tehát ezúton sa­ját érdekében is az egylet összes tagj ait, hogy a zenekarba való be­lépési szándékukat mielőbb jelent­sék be. Megalakulás f. hó 21-én hétfőn este fél 8 órakor a Legény- egyletben. Jelentkezni Ivády Gyu­lánál lehet. Eger, január 21. A város értelmiségének álta­lános érdeklődése kisérte a cisz­terci gimnázium idei licaális elő­adás sorozatának tegnapi meg­nyitását. Délután hat órára már zsúfolásig megtelt az intézet tor­naterme. A megjelent díszes kö­zönség soraiban ott láttuk Eger társadalmának számos kitűnő­ségét. Kürti Menyhért dr. főigazgató a tőle megszokott kedvességgel és ragyogó ékesszőlással elmon­dott beszédében nyitotta meg az idei liceális előadások sorozatát. — Amikor a mi gyermekeink utoljára lépik át az intézet ka­puit és eleresztik a mi vezető és védő kezünket, — mondotta egyebek között Kürti főigazgató — ekkor is, még elborulva is, tovább kiséri őket a mi szemünk. Mikor a gyermek a válasz úton tétovázva áll, akkor van a leg nagyobb szüksége a vezetőkéz segítségére. Ez a szükség adta azt a gondolatot, hogy idehív­juk azokat a közéleti jeleseket, akik ha egy szót nem szólnának is, akkor is mindennél világo­sabban mutatnák meg az utat életük és pályájuk példájával, úgy az ifjúságnak, mint a szü­lőknek. A másik céi egy nemes, egy megengedett diciakvős. Az idei liceális előadók egytől egyig a mi tanítványaink, ennek az intézetnek büszkeségei. Ma az orvosi pályát fogja ismertetni előttünk Scipiades Elemér egye­temi tanár. Amikor öt itt kö­rünkben üdvözlöm, egy intimi­tást kell elmondanom : Mi együtt laktunk egy Széchenyi-utcai kis^ házban mint kisdiákok. Akkor ő már apátlan-anyátlan árva volt. Erős akaratán és erős hitén kí­vül nem volt semmije. Tehetsé­gével, szorgalmával párosulva ez az erős hit ée erő* akarat vitte őt a mai dicsőséges és bol­dog révbe. Nemes büszkeséggel mutatom őt be vendégeinknek és fiainknak. Hosszú taps és éljenzés követte a főigazgató szavait. Ezután az előadói emelvényen megjelent Scipiades Elemér dr. a pécsi m. kir. Erzsébet-egyetem orvosprofesszora. Kellemesen zengő hangján, közvetlen sza­vakkal kezdte: — Mielőtt témámba fognék, a leghálásabb szívvel köszönöm meg azokat az üdvözlő szavakat, amelyeket Kürti Menyhért fő­igazgató érdemetlenül rám pa­zarolt. Én végtelen nagy meg­tiszteltetésnek vettem, hogy ah­hoz e szellemi tornához, amelyet itt a liceális előadások során le­játszatni őhajt, az én csekély személyemet is kiválasztotta. Valamikor mint kisdiák, szőlőt énekeltem ebben a tornaterem­ben. Akkor a közönség elnézés­ből, tapioit az énekemhez. A mai szólómhoz is kérem az elnézé­süket, ha talán gyönge lenne, mint akkor az énekem. . . A professzor ezután az orvosi pálya mai helyzetét ismertette. Csonka- magyarországon 6742 orvos volt 1928 bán, minden 1260 egyénre esett t8hát egy orvos. Németor­szághoz voszonyítvaígy az orvos- ellátás nálunk téré a jobb a hely­zet, az orvos megélhetése szem­pontjából azonhan kedvezőtle­nebb. Az orvostermeléB hazánk­ban még mindig nagyobb mint kellene, évente kétszer annyi orvost avatnak egyetemeinken, mint amennyi az utánpótlásra szük­séges volna Ez év, vagy a következő év vé­gén azonban elérjük itt is a megfelelő számot. 6109 orvosunk van állandó fizetéssel járó állásban, mind­össze 633, azaz csak tíz százalék van tehát magángyakorlatra utalva. A pana&z az orvosok megélhetési nekézségeiröl a kö­vetkező okokban leli magyará­zatát : 1. A magas orvosi létszám. 2. Az orvosok 45 százaléka Budapesten él. 2987 orvos van a fővárosban. Itt tehát minden 335 egyénre jut egy orvos. A vidéki orvosok azonban nem a 3700 községben, hanem az 55 vidéki városban helyezkednek el. A községek 74 százalékában nincs orvos! Ezért a városi, különösen pedig a fővárosi orvos nem tud ma­gángyakorlatból megélni. Sok orvosi a fizetéses állások halmozására törekszik, a 6109 fizetéses orvosi állás te­hát nem ugyanennyi orvost lát el. Az orvosok fizetése ezekben az állásokban egészen alacsony, a magángyakorlatból viszont a karitatív intézmények a lakosság nagy részét kikapcsolják. Az orvosi munka maholnap csaknem szocializálva lasz. Ha azt akarjuk, hogy az orvosi rend el ne proletárosodják, ha­marosan tenni kell valamit. Az az orvosi pályáról. orvosi pálya mai sorvadásán megfelelő új szigorlati rend is segíthetne. A nő orvostanhall­gatók száma örvendetes módon fogy­A nők mint orvoshallgatók nem váltak be. Már az egyetemi évek úgy fizi­kailag, mint ethikailag tönkre­teszik az orvoshallgatónőket. A gyakorlatban pedig teljesen cső­döt mondottak. Kimagasló egyéniség egy sem vált ki közölök, még középszerűvé is legfeljebb csak az úgynevezett férfitipusok emelkedtek. Ne orvos hanem feleség, anya legyen tehát a nö, mint azt a faji és nemzeti érde­kek is parancsolják. — Én közegészségügyi pályá­ra hajlamot érző nők részére inkább egy négyévfolyamú szülészmes­ternö és csecsemövédőnő képző főiskolát tartanék alkalmasnak. Általában megteremteném az anyaságnak mai zsúroknál fontosabb isko­láját. Az orvosok egyenlőtlen meg­oszlása ellen haszuálna, ha ki­mondanák, hogy legalább öt évet falun kelljen tölteni az or­vosnak, városban pedig csak ezután vagy Két évi klinikai gyakorlat után telepedhetne le, míg a fővárosba csak öt évi vá­rosi gyakorlat után kerülhetne az orvos. Kivételt képeznének persze azok, akik megszerzik az egyetemi tanári képesítést. Ezek az intézkedések nemcsak az or­vost tennék boldogabbá, hanem az orvosi tudománynak is hasz­nálnának Az orvosi fizetések elégtelen­ségének egyik gyógymódja len­ne, ha pályájának szocializálása arányában az orvost a közterhek viselé­sétől felmentenék. A professzor ezután részlete­sen fejtegette, hogy a társada­lombiztosítás nemcsak ez orvo­sokra, hanem a népre is káros hatású lehet. Nálunk mint szociális narkotikum szerepel a társadalombiztosítás. Németországban régen behozták már ezt az újítást és az ottani tapasztalatok mutatják, hogy a szociális biztosítás egyesekre hasznos, de az egész népre kártékony, A rokkantsági biztosítás is ke­veset nyújt és csak sz elégedet­lenséget fokozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom