Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-18 / 15. szám
Ä ß Ä 10 FILLÉR előfizetési di) postai szállítással: egg hónapira 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 oengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal j Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. IJRBÁN 03S1TÁV a POLITIKAI NAPILAP * felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOE XJj VI. évf. 15. szám ♦ Péntek # Eger, 1929. január 18. Izgalmas parlamenti vita az elkobzott Károlyi-vágyon felhasználása körül Szenvedélyes közbeszólások kísérték Rassay Károly beszédét. — A mezőgazdasági hirszolgálat céljaira rádiót kötelesek felszerelni a községek. A Jelszavak kitalálásának korában szívesen találunk ki újabb embertípusokat. így azután a jelszavaknak megfelelő típusokba igyekszünk az embereket besorozni. A neo- nacionálizmus igehirdetői is felosztották már a mai magyar embert típusokra: a produktiv, a progresszív, újításokra, javításokra törő, a nemzet életébe élénkebb vérkeringést vivő, többet dolgoző, nagyobbat akaró »űjmagyar« emberére és a szónokié, régi ideológiákon nyargaló, idejét múlt magyaréra, akiben a bíráló, mondjuk kritizáló hajlam legyőzi az esetleges haladó tendenciákat is. Szép dolog az ilyen megállapítás, de úgy vagyunk vele mint a divatlapok gyönyörűen felöltöztetett és sablonosán kicirkal- mozott figuráival, tulajdonképen senkire sem h .sonlíianak és az életben soha nem találkozunk ilyenekkel. Az élő emberben, az átlagou emberben, a szépből, a a jóból is akad bőségesen, hibákat is találunk bennük, de mégis ezek az igazi emberek, nein pedig a divatlapok figurái. Amikor tehát valóban a mindennapi életbe vágó szellemi, gazdasági fejlődésünkre kiható kérdések kerülnek megvitatás alá, meg kell hallgatni a valódi, az életből vett emberek véleményét s nem elég a kigondolt típusok kigondolt észrevételeire való válaszadással megelégednünk. így fogadjuk el a magyar vidéki közönségnek az élettapasztalatból vett argumentumait, akkor, amikor a kullúra-elleneeség látszatának kitéve magunkat, azt mondjuk, hogy minden reformtörekvésben és ezek között épen olyan mértékben, mint másutt, a kulturális reformokra való törekvésben is tartsunk megfelelő mértéket. Amilyen szép, magasztos» és a jövő fejlődésére nézve óriási kihatású gondolat a nyolcosztályű elemi oktatás bevezetése, éppen úgy megfontolás tárgyává kell tenni azt is, hogy ennek a reformnak a megvalósítására mennyiben alkalmasak a mai gazdasági viszonyaink. Amikor még nem tapasztaljuk, hogy a hatosztályű népoktatásnak az egéex vonalon Budapest, január 17. A képviselóház mai ülésén részleteiben is letárgyalták és megszavaszták azt a törvényjavaslatot, mely elrendeli, hogy a mezőgazdasági hirszolgálat céljaira rádiót kötelesek felszerelni a községek. A részletes vita során Hegy- megi Kiss Pál aggodalmaira Mayer János földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy a közületekre rótt terheket a rádiós hírszolgálat nem fogja érezhetően növelni. Gaal Gaszton a javaslatnak azt a részét tartja aggodalmasnak, hogy a miniszter kötelezheti e községeket rádió beszerzésére. Mayer János földmivelésügyi miniszter: Azokat a híreket, amelyek a községeket főképpen mezőgazdasági szempontból érdeklik, a rádión naponta leadják. A fölvett híreket a községekben táblán függesztik ki. Ez a törvényjavaslat anyagi szempontból nem veszedelme«, kulturális szempontból pedig ál- dásthozó. A Ház ezután részleteiben is elfogadta a rádiós törvényjavaslatot, majd áttért a kultuszminiszter a nemzeti közművelődési alapról szőlő törvényjavaslatának tárgyalására. Vasadi-Balogh György előadó ismertette, hogy Károlyi Mihály gróf a háború végén bekövetkezett összeomlás» alkalmával a velő tényleges keresztülvitele miképen érezteti az életben hatását s miképen valósul az minden vonatkozásban meg, akkor a nyolcosztályű »beiskolázással- óvatosabban kall eljárnunk. Amikor az ország főldoaivelö, iparos és kereskedő társadalma a legsúlyosabb gazdasági válság óráit éli, akkor igyekezzék a kormányzat a nemzetet elsősorban ezeken a nehézségeken kenemzet ezer éves alkotmányát akarta elpusztítani. A magyar bíróság ítélt fölötte és hazaárulásáért elkobozta vagyonát. Ezt a vagyont most a nemzeti közművelődés szolgálatába állítják azzal az alapítvánnyal, amelyről kultuszminiszter jelen törvényjavaslata szól. Rassay Károly szól elsőnek a javaslathoz: Hangsúlyozza, hogy nem akarja védeni Károlyi Mihályt éa elismeri, hogy felelőssége vau az ország szerencsétlenségében. A memoár-irodalomból azonban kitűnik, hogy bármily nagy felelőssége van Károlyi Mihálynak a szerencsétlenség előidézésében, ez a felelősség a nagy katasztrófának csak apró részleteire vonatkozhatik. Nem helyesli, hogy a Károlyi-vagyont elkobozzák és az apa bűnéért a családot és a gyermekeit is sújtják. A vagyonelkobzás ténye, nem fér össze a magántulajdon fogalmával sem. Jánossy Gábor: Ezzel nem értünk egyet! Károlyi hazaárutő volt! Rassay : A hazaárulás fogalmát mindenkor a hatalmon lévők döntik el. Farkas István szociáldemokrata : Rákóczit és Kossuthot is hazaárulőnak bélyegezték! Jánossy Gábor: Ne hasonlítsa Rákóczit és Kossuthot Károlyihoz ! Farkas István: A Habsburgok resztülvinni, mert ha gazdaságilag elsorvad ez a nemzet, akkor a kulturális emelkedés egymagában nem képes neki életerőt adni. A mai időkben egyformán nagy szükség van a bölcs előrelátásra, a jövő évtizedek eseményeire való felkészülésre, de épen olyan nagy szükség van az adott viszonyokkal való higgadt számvetésre is. Sky. voltak a hazaárulök! Nagy zaj támadt az utóbbi szociáldemokrata kőzbeizőlásra, melyet az ellentmondások egész sora követett. Rassay Károly ezután rátért a törvényjavaslat kritikájára. Szerinte a javaslat ellentétben van a földreform törvénnyel és a vagyonelkobzásról szőlő törvényt is azzal szavazták meg annak idején, hogy az elkobzott vagyont földbirtokpolitikai célokra használják fel. Az állam nem képes ellátni a rokkantakat. A rokkantak céljaira, a rokkantak segítésére kell felhasználni ezt az elkobzott vagyont és éppen ezért kéri a minisztert a törvényjavaslat visszavonására. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter: Mivel Rassay felszólalásában több tévedés van, nyomban válaszolni kíván az elhangzott beszédre. A miniszter ezután részletesen cáfolja Rassay érveit és védi a törvényjavaslatot. Ismeretlen férfi hullájára akadtak az aldebrői határban. Eger, január 17. Borzalmas meglepetésben volt részük a minap hajnalban az Eger felé tartő aldebrői gazdáknak. A községből kijövet az országút melletti földeken egy 60—65 év körüli ismeretlen férfi hullájára akadtak. Átkutatták zsebeit, azonban semmiféle írást nem találtak nála, amelyből kilétére következtetni lehetne. Egyetlen ismertető jele, hogy a bal szeme hibás. Külsejéről ítélve valószínűleg koldus, vagy vasári hajcsár lehetett. Halála körülményei teljesen ismeretlenek. A titokzatos férfihulla ügyében a hatóságok erélyes nyomozást indítottak. — A pénzügyminiszter kijelentette a Házban, hogy az adóigazgatás eszközeit fenn kell tartani. — Budapest alpolgármestervé Berczell Jenőt választották meg. Szabó Imre tiszti főügyészt a kőzéppárt jelöltjét a szélsőbal és szélsőjobb, a szocialisták ét Wolffék összefogása buktatta m-g. V.
