Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-03 / 2. szám

Aha 10 FILLÉB előfizetési dij postai szállítás­sal : egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/* évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak.« főszerkesztő: Dr. BABÁN GUSZTÁV . POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: EBIEMEN ANDOK XL VI. évf. 2. szám » Csütörtök . Eger, 1929. január 3. Karácsonyi János nagyváradi c. püspök meghalt A tudós történetíró főpap egyik legnagyobb támasza volt a román uralom alá került Nagyvárad magyarságának. A megbukott Bratianu-kormány mesterségesesen gyártotta a magyar irredenta porokét. Budapest, január 2. A román kamara mai ülésén Vajda Sándor belügyminiszter kimutatta, hogy a megbukott Bratianu kormány mesterségesen gyártott irredenta és kommu­nista pereket. Kijelentette! Vajda belügyminiszter, hogy a Maniu- kormáry nem követi a kisebb­ségekkel szemben Bratianuék politikáját. Nem várhatja azt senki a kisebbségektől, hogy rajongjanak Romániáéit. Vajda belügyminiszter és mások is szerették volna gyermekeiket magyar és német iskolásba já­ratni, de az addigi lehetetlen iskolapolitika miatt ezt nem te­hették. Ä Nyugdíjasok Országos Szövetségét feloszlatta a belügg miniszter. Eger, január 2. A belügyminiszter rendeletben értesítette a vármegye alispán­ját, hogy a Nyugdíjasok Orszá­gos Egyesületét feloszlatta, mi­vel az nem tudott megfelelni az alapszabályokban megjelölt cé­loknak. Az egyesület vidéki fiók­jainak és szervezeteinek vagyo­nát a szegéoyalapra fordítják. A vám sorompókat éjjel is nyitva kell tartani A belügyminiszter rendeletet intézett valamennyi törvényható­sági joggal felruházott ét ren­dezett tanácsú város polgármes­teréhez. Ebben nyomatékosan felhívja a polgármestereket, hogy a közlekedésnek és forgalomnak az éjjeli órákban való megköny- nyításe végett feltétlenül gondos­kodjanak arról, hogy a város területén levő vámsorompők az éjjeli órákban is nyitva tartas­sanak és hogy a vámsorompő- nál a vámszolgálat ellátása foly­tonos legyen. caK£K&t£ssii!& eassBKicscsi sasai Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be! Nagyvárad, január 2. Karácsonyi János c. püspök, nagyváradi prépost-kanonok teg­nap szélütés következtében meg­halt. A közszeretetben álló tudós főpap váratlan halála mély gyászba borította Nagyvárad és erdély magyar lakosságát. Ka­Eger, január 2. Annak idején megírtuk már, hogy az állami vasutak igazga­tósága budapest—sátoraljaújhe­lyi vonalon a délutáni gyorsvo­natpárnak és vele csatlakozó eger—füzesabonyi szeoaélyvo­natpárnak, 1929 január 2-tól ter­vezett és már az új menetren­deken is feltüntetett beszünte­tését elejtette. Miután a közön ség részéről ebban a kérdésben úgy az egri vasúti állomásfő­Eger, január 2. Most, az új esztendő küszöbén nem lesz egészen érdektelen egy rövid visszapillantást vetni Eger multévi építészeti történetére. Hiszen ez is egy tényezője vá­rosunk életének, amely határo­zottan biztató, fejlődő irányza­tot mutatott és amelynek mér­lege föltétlenül nyereséggel zá­rult. Dacára annak, hogy az el­múlt esztendő szintén egyike volt azoknak, amelyet igen ne­héz gazdasági viszonyok között éltünk át — és áll ez a megál­lapítás különösen reánk, egriekre — mégis egy olyan építészeti tevékenységnek lehettünk itt ta­núi, amilyenre nálunk hosszú évtizedeken keresztül nem volt példa. Minden város, de különösen Eger építészeti élete két cso­portba osztható: az egyik a már meglevő épületek, műemlékek jókarban tartása, helyrehozása, szakszerű helyreállítása, — a rácsonyi János püspök egyik legerősebb oszlopa volt a román uralom alá jutott magyarságnak. A nagy tudású történetíró főpap 1904 őta tagja a Magyar Tudo­mányos Akadémiának. Halála Csonkamagyarországon is álta­lános részvétet keltett. nökeéghez, mint szerkesztősé­günkhöz most ismételten igen sokan fordulnak felvilágosítás- ér», újból közöljük, hogy a Budapest Keleti pályaudvarról délután 2 óra 20 perckor Mis­kolc felé induló gyorsvonat és ennek ellenvonata, valamint az Egerből délután háromnegyed 2 órakor és háromnegyed 4 óra­kor induló személyvonatok és ezeknek ellenvonatai továbbra is közlekednek. másik pedig uj építészi alkotá­sok emelése. Műemlékeink — értve ezalatt nem csak a monumentális, orszá­gos hírű középületeinket, de apró, művészies kis lakóházakat is — műemlékeink szempontjá­ból nemcsak a felmutatható po­zitív eredmények a fontosak : tehát nem csak az épületek szak­szerű restaurálása, — de sze­rintem sokkal fontosabb és ör- vendetasebb az a körülmény, hogy most már a laikus közön­ség is kezdi azokat értékelni, és megismerni. Nagy hálával tar­tozunk ezért mindazoknak, akik városunk művészi életének ezt a fontos ágát irányítják és ráve­zették Eger lakosait arra a tu­datra, hogy legnagyobb értéke­ink egyike a város építészettör­téneti múltja. Mert mi volt ezelőtt a hely- ! zat? —Bizonyosak a legritkább ! esetben tarthatott egy régi épü- ! let közmegbecsülésre számot, ha­csak nem egy várrom, egy régi bástyafal vagy török minaret volt: ezek is inkább exotikus voltuknál fogva izgatták az em­bereket, mint történelmi, vagy művészi értéküknél fogva, — de ha az profán épület volt, a leg­több esetben elveszett a köztu­datra nézve. Majdnem ceodála- tosnak mondható az a tájéko­zatlanság és nemtörődömség, amit a legtöbb ember a művé­szetnek ezzel az egyik legnagy­szerűbb és aránylag mégis könnyen hozzáférhető ágával szemben érez, hiszen hányán vannak, akik évtizedekig járnak egy-egy épület előtt, vagy egy templomba, de ha megkérdez­nénk őket, hogy milyen oszlo­pokat vagy boltozatot láttak ezeken, nem tudnának feleletet adni. ■ Mégis, talán a tizenkettedik órában, — mielőtt kisebb-na- gyobb emlékeinket tönkretették volna azok kétségbeejtő <átmo- dernizálásával* — mégis most már kezdenek több gondot for­dítani az épületek stílusbeli, architek tonik us érintetlenségére. Fent említett, megbecsülhetetlen szellemi irányításon kívül nagy szerepe van ezen a téren két legszebb középületünk restaurá­lásának a (Lyceum és a Mino­riták temploma), amely nagy­szabású munkálatok ráirányí­tották a figyelmet a régi barokk stílusának szépségeire. — Mint pozitív eredmény az elmúlt esz­tendő építészeti mérlegében, egyik legnagyebb tétel ezen két hatalmas emlékünk restaurálása. Művészi vezetés és óriási áldo­zatkészség hozta itt meg a maga gyümölcsét: a barokk stílusnak egész Magyarországon ezen két, talán legszebb emléke tökéletes építészi pompájában áll már, hogy mindig gyönyörködhessünk bennük és büszkén mutathassuk az idegennek. Városunk építészetének, mint minden haladó városénak, azon­ban nemcsak egyetlen területe a műemlékek fenntartása, hiszen a fejlődés hozza magával új épü­letek keletkezését, új városré­szek építését. Ami azonban az építészeti fej­lődésnek ezt az ágát illeti, itt már nem olyan általános, vagy teljesen megnyugtató az ered­Továbbra is közlekedik a délutáni gyorsvonatpár és a vele csatlakozó eger - füzesabonyi délutáni személyvonatpár Eger építészete 1928-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom