Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-17 / 14. szám
ÄHÄ 10 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ ^szerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP * felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL VI. évf. 14. szám * Csütörtök ♦ Eger, 1929. január 17. „Állítsuk fel a Kézműves Kamarát" Frühwirth Mátyás interpellált a képviselőház mai ülésén a kamara felállításáért. — A szombathelyi gyufagyár, a fővárosi autótaxik és az adók behajtása voltak a további interpellációk tárgyai. A termelő munka. A szigorú tél bekövetkezése ismét előtérbe hozta a muaka- nélküliség kérdését Magyarországon. Mióta a nagy gazdasági összeomlásból kissé magunkhoz tértünk, napról-napra hangzatos szólamok hangzottak el arról, hogy megindult a termelő munka és mindenkinek, aki ebben a szenvedő országban élni akar, sorompóba kell állania, hogy segítségére legyen a termelő munka kifejlődésének. Azonban a gyűléseken, ankéteken és napilapokban hangoztatott szólamok úgy látszik, mindezidáig ősök hangulatos jeltzavak maradtak, mert leszámítva a tavaly őszi építkezéseket, a termelő munka sehogyse akar megindulni, legalább is nem olyan mértékben, mint ahogy az ország érdeke megkívánja. Most látjuk csak igazán, mik^r a szigorú tél minden bajával, gondjával és keserűségével ránknehezedett, hogy milyen nagy szükség lenne a sokat hangoztatott termelő munkára, amely egyre késik az éji homályban és helyette csupán a munkanélküliség sötét árnyát érezzük magunk között. Nem érdektelen megemlíteni ezzel kapcsolatban azt a hatalmas fejlődést, amelyen Francia- ország gazdasági viszonyai keresztülmentek, mióta a világháború ájulatóbői a nemzetek ma- gukraébredve megkezdték a termelő munkát. 1328. évben egész Franciaország területén mindössze 800 francia állampolgár akadt, akinek nem volt munkája. Ez a parányi szám a francia nép méreteihez viszonyítva a legjellemzőbb kifejezője annak a hatalmas gazdasági fejlődésnek, amelyen Franciaország a háború utáni években keresztülment. És ha ehhez hozzávesszük, hogy egyedül Budapesten meghaladja a 100 ezret a munkanélküliek száma, némi képet alkothatunk arról a különbségről, amely Franciaországban és amely Magyar- országon jelenti az igazi termelő munkát. Mart kétségtelen, hogy Franciaországban tényleg termelő munka indult, tényleg összefogtak a nemzet számottevő ügyedéi azért, hogy a rossz frank Budapest, január 16. A képviselőház mai napirendjének lelárgyaiása után az interpellációk következtek. Frühwirth Mátyás a Kézműves Kamara ügyében a kereskedelemügyi miniszterhez interpellált. Indokolásában elmondotta, hogy az országban elterjedt hírek szerint a kormány ellenzi a Kézműves Kamara felállítását, noha az utóbbi évek során többször a Kamara felállítása mellett nyilatkozott. Követelte a kérdés azonnali megoldását. Ideje, hogy a magyar kézművesek érdekképviseletét végre felállítsuk, annál is inkább, mert az ország ipartestükéinek jó része a Kézműves Kamara mellett nyilatkozott. A interpellációt kiadták a kereskedelemügyi miniszternek. Peyer Károly a szombathelyi gyufagyárban tapasztalt állapotok ügyében interpellált. A gyárban o vasárnapi munkaszünetet nem tartják meg és hallatlanul alacsony bérekkel használják ki a munkásokat. Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter : A jelentések alapján részben maga is ismeri a szombathelyi gyufagyárban uralkodó szomorú állapotokat. Maga is hibáztatja, hogy a gyár indokoíatlanúl alacsony munkabérekkel használja ki a munkásait. Kéri az adatok benyujáltal romlás felé kergetett Franciaországot megmentsék. Nálunk sajnos, egyre több hangzatos szólamot Daliunk, de annál kevesebb munkát látunk. Nem első és nem századik eset, hogy a sajtó fölemelte szavát a termelő munka megindítása és a közmunkák minél szélesebb rétegben való kiírása mellett. Mindezidáig azonban csak annyi következett be az Ígéretekből, hogy az ország fővárosában egy pár ezer ember havat lapátolhatott és ezáltal hozzájuthatott napi 4 pengő keresethez. tását az interpellálőtől, mert ha nem is lehet ilyen ügyben törvényes eszközökkel eljárni, módot kell nyújtani arra, hogy megbélyegezzék az ilyen vállalatot. Fábián Bála a fővárosi taxi ügyében interpellált. Kijelentette, hogy Baross, aki a taxiengedélyeket kapta, csak strőmann és mögötte egy svájci bankcég áll. Ily módon havonta igen nagy összegek vándorolnak majd ki az országból Svájcba a mi fizetési mérlegünk rovására. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Nagyon örülne, ha belföldi nagy tőkék állnának rendelkezésre a magyar vállalkozásoknál, de sajnos, még sokáig nem tartunk ott. A külföldi tőkének vállalati célokra való behozatala méghosz- 8zu ideig kívánatos és ez jobb is mint drága kamatokkal járó külföldi kölcsönök. Ezek a tőkék, ha hozzánk jönnek, a magyar ipart támogatják és a magyar közgazdasági életet táplálják. Fábián Béla ezután még egy interpellációt intézett a pénzügyminiszterhez: Van-e tudomása a pénzügyminiszternek arról, hogy milyen úton hajtják be az adókat és hány község elöljáróságára mondották ki a vagyoni felelősséget? Az interpelláló szerint ugyanis \ Nem erre van szükségünk. Dolgozni kell. És nagyon sokan vannak ma ebben az országban, akik dolgozni szeretnének. Tehát munkaalkalom ia kell. És ha nincs, akkor minden eszközzel oda kell hatni, hogy szaporítsuk a munkaalkalmat, mert semmi sem fontosabb ezekben az időkben Magyarország számára, mint a dolgozni akaró nép elhelyezése, hogy a nagy tömegek munkájukkal kitermelhessék megcsonkított országunk számára a hasznot, jólétet és boldogságot. a vagyoni felelősség kimondása miatt az elöljáróságok túlszigo- ruan léptek fel az adók behajtásénál, holott ez nem indokolt, mert nagy feleslegek vannak az állam bevételeinél. Wekerle pénzügyminiszter: Az a harminckét millió pengő fölösleg nem mondható túlságosan nagynak, mert mindössze három százalékát teszi az évi költség- vetésnek. Városi politika Apró megjegyzések egri ügyekről. Eger, január 16. A vízvezeték már megvolna Egerben. Hogy is mondja ilyenkor a magyar gazda ? Adtál uram, esőt.. . De nemcsak a közterheket emelte az egyébként nagyon szükséges intézmény, s nemcsak a vízdijak oly magasak, hogy a mai borárak mellett ez a víz szinte drágább a jő egri bornál, hanem baj is van ezzel a vízzel. Szagos és salakos. Borzalmas ez a víz, amelynek teljes vegyi összetételét még máig sem ismerjük. Nem lehat itt segíteni? * A Korona-szállót rövidesen bérbeadja városunk. A nagyon drágán létesített modern egri szálló sorsa attól függ, ki kapja meg és milyen feltételek mellett a Koronát. A tanács két tagja és egyik városi képviselő behatóan tanulmányozzák a bérbeadás kérdését. Tegnap tanulmányi kirándulást tettek a miskolci Koronába, az országos hírnevű Böcögőhőz. Amit ott láttak, abból tanulhattak is az egriek. Megtanulhatták, hogy mindenkit kielégítene majd az egri Korona, ha lenne egy egri Böoögője. * A pápai polgármester viszont Egerben járt a napokban tanulmányúton. Pápa ugyanis vízvezetéket akar építeni. A polgármester tehát tanulmányozta az egri vízvezetéket. De ez még nem azt jelenti, hogy a pápaiak is úgy akarják megalkotni a nagyjelentőségű közművet mint Eger. Pedig itt valóban lehetett tanulni. Apropo: Pápa. Mi anélkül is tanulhatunk Pápa váro- i sától, ba nem utazunk oda ta- I nulmányutra. Megtanulhatjuk a
