Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-06-09 / 79. szám
2 EGER 1929. június 9. A FALU. Felrobbant a káli szikvízggár. A szerencsétlenséget a túl- töltött szódásüvegek okozták. Kát, június 8. Ma reggel 8 órakor Verme« János káli szikvízgyáros töltő- telepén körülbalül 100üveg sződa- víz felrobbant éa súlyos károkat, azonkívül két sebesülést okozott. A szerenciétlemég részleteiről munkatársunk a káli községi elöljáróság vezetőjénél, Dutkay Béla főjegyzőnél érdeklődött, aki a történtekről a következőkben számolt be: — A községben napok óta általános panasz volt az, hogy a Vermes János káli szikvfzgyáros telepéről kikerülő sződavizek nem eléggé szénsavasak. A kereskedő eleget akarva tenni fogyasztói kívánságának, ma reggel felesége segítségével körülbelül 100—150 palackot a szokottnál nagyobb mennyiségű szénsavval telített.. Úgy 8 óra ifelé, a munkát megszakították és mindkettejük távolabb állt a töltőkészüléktől, mikor óriási detonáció rázta meg a levegőt. A túlságosan feltöltött üvegek egymásután engedtek a beléjük préselt szénsav nyomásának. Üvegszilánkok, alkatrészek, röpködtek a levegőben, az ablakok kitörtek s a borzalmas robbanás Vermes Jánost és a feleségét is földre terítette. Mind a ketten megsebesültek. A tulajdonost száján találta egy repeszdarab, Vermes Jánosné pedig a lábán szenvedett súlyos sérüléseket. A robbanás ügyében megindult a hivatalos vizsgálat. Időjárás. Budapest, június 8. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli tizenkét órakor: Hazánkban a felmelegedés tovább tart és a hőmérséklet a déli részeken a 25 C fok fölé emelkedett. Kisebb esőket északon és a Balaton környékén mértek. Budapesten ma délben 27*0 C fok a hőmérséklet. Prognózis: Túlnyomóan száraz, igen meleg idő várható, rövid helyi zivatarok azonban nincsenek kizárva. ♦ Eger, június 8. A Meteorologiai Intézet egr állomása jelenti : Egerben teg nap 23'4 C. fok volt a maxi műm, a minimum pedig 15 C fok. Reggel hét órakor 17'8 Cél siust mértek. Ugyanakkor baro meterállás 0 C fokra és tenger színre redukálva 760*8 mm. — Szélcsend uralkodott. Párisi és nizzai tartózkodással julius 2-án társasutazás indul Loordesba és Liziöbe Részvételi díj 580 P mindennel. Étkezés nélkül 400 P. Társasutazás rendezősége Budapest, IV. Váci ucca 40. Mezőtárkány. Nagy, csodálkozó kék eget nyitott ránk a nap. A mozdúlat- lan levegő terhes a sarjadó élet meleg ízétől, csak a pipactok piros csodái nyúlask fel, mint vidám kiáltások, a lándzsás vetések közepéből. És az árok partján hajlonganak, folton folt gúnyában barnaképű emberek. A jószagú, fiatal fűbe hersegve harapnak bele az éhes kaszák. Ma ugyan vasárnap van, de vannak emberek, akik nem ünnepelhetnek az Úr napján. Akik ilyenkor is verejtékezve birkóznak a földdel, hétköznapok falás- nyi kenyeréért. A nagy mozdu- latlanságú, tágas mezőben olyanok ezek a komor kaszások, mintha előre küldött őrei volnának valami setét halálnak. Mögöttük lomha elnyűlással terpeszkedik a falu. A kaszások, hogy melléjük ér az autónk, megállnak. És nehéz mozdűlással a kalapjuk felé billen a csontos, barna kezük. Ma még megsüvegelnek bennünket. De ahogy utánunk fordűlnak, összenéznek, abban van valami lűdbőröztető nyugtalanság. * A falu közepén emberek sűrűsödnek. Asszonyok, a karjukon maszatos kis kölykök. De az asszonyok kétfélék. A fiatai&bbja mődis ruhában, városi szabásúban. A lányok is. És olyan furcsa nézni őket. Mintha embertelen tréfát űzött volna velük valaki. Becsületes, jó, barna arcuk, dologban megizmosodott, erős testük nevetséges látvány a nem nekik kitalált rongyok alatt. Az öregebb anyókák régi jő rékliben, azázráncű szoknyában álldogálnak a nehéz lábon járő.nagycsizmás apókák mellett, akiknek sárgúlő képét nagy, keserves betűkkel irkalla tele az élet. Vannak barnaképű, lomhán pipázó férfiak is, meg hetyke, kis sipkás leventék. Körűlállják a felvirágozott katonaszobrot. Félszegen és csöndesen. Ahogy elhangzik az ünnepi beszéd, ei- peregnek az ékes szavalatok s az énekek utolsó haDgja is szétfoszlik a térben, némán és tempós lépésekkel elballagnak. Kevés beszéd esik. Az is csak halkan. Mert a falu némán ünnepel és máskülömben is igen hallgatagok lettek a paraszti szájak. Az ünneplő ctizmák elkopognak a fehér házak felé, az úri szabású szoknyák is hegyesen suhannak be az alacsony kapun. Csak a mezítlábas kis zsallérgyerekek rajzanak körülöttünk. A mosolygó szemű jő főurnak szeretnének kezetcsó- kolni. A plébániára ballagunk. És elbeszélgetünk a falu gondjairól. A nagy, hangos jólét, ami olyan harsogón kényeskedik a fénylő csizmákban, a divatos, drága szoknyák suhogásában: nehéz gondokat takar. A földes emberek fagyott vetését, jószagú barázdáit bankok pénze nyomja. — A közbirtokosság háromezer holdján 40®/# a teher. És mégis. Nemrégiben lakodalom volt a faluban. Egy nyolcvan holdas paraszt fia házasodott. És a menyasszony selyem- csipke ruhában állott az oltár elé a lakbciizmás vőlegénnyel. Kétezer pengőbe került a dáridő. Pedig a nyolcvan holdra az érték 52%-áig ágaskodik az adósság. Az egyszerű emberek fejét megzavarta valami rettentő hóbort. Levetik a nagyanyák jő- ráncű ruháit. Selyemharisnyában járnak. És reménytelen napok előtt, fagyverte mezők felett valami nagy kőtyagossággal áldomásokat ülnek: adósságra. A zsellér pedig embertelen nyomorban verekszik a falás kenyérért. A jegyző, szívesszavű, jőarcű székelyember, elkomorodik, mikor lassú tagolással leejti a szavakat, szinte szégyenkezve: láb- rákapott az egyke is. Mert nem akarják barázdákra hasítani a földet őséhségű, földet imádó emberek. Éi azóta kevés kacagás zendűl a tárkányi földes emberek portáján. Csodálatos pedig ez. A falu színkatplikus. A vezetés jő kezekben van. — Papja, jegyzője, tanítója: mind nagy akarással terelné egyene sebb útra a népet. De nem lehet. A magyar falu vezetése már régen nincs a vezetők kezében. A harcteret járt, rabkenyeret evett magyarokban valami ellenséges icdúlat lappang. Némán bólongat a vezetők szavára, de belül dacok feszülnek benne, lázadó dacok. Mert néhány tiz esztendővel ennekelőtte kezes bárány volt a nép. Akkor is, azóta is néhányszor szavakkal bolondították el. És elvesztette már a szavakban való hitét. Nßgy munka, nehéz apostolság lesz újból lelket verni belé. Meri most nagy tagadás van a falu fölött és nagy csend. És a ciend nekidűl a fehér házak falának, mint egy nagy kétségbeesés. És a nép, a magába- dacosúlt vak gyermek tehetetlen elvágódással vár valamire a napok fekete robotja mögött. Dövényi Nagy Lajos. HORTOBÁGYI JUHTURÚ Mindenütt kapható! Termeli Orsz. m Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. „Tilos a vasúton járni!“ Eger, junius 8. Ezt a felírást olvasva, azt hihetnék, hogy talán egy uj szekta alakult, mely tiltja híveinek a kormos vasparipák használatát és arra akarja őket kényszeríteni, hogy per pedas apostolo- rum járjanak az élet országútjain. Vagy talán az automobilizmus óriási terjedése adta ki a jelszót s akar halálos csapást mérni a nagy konkurremre: »Tilos a vasúton járni',!« Nem, ez a felírás az államvasutak egri állomásának bejáratánál díszeleg, mint hivatalos figyelmeztető azon boldogtalan halandók számára, akik autó vagy gyelogizer helyett mégis vasúton akarnának járni dolgaik után. Úgylátszik az államvasutaknak oly jól megy az üz lete, hogy ő kénytelen csökkenteni az utasok számát: *Tilos a vasúton járni!» Még megérjük, hogy ilyen gondolkodással a kereskedő a kirakatába ezt fogja kitenni: • Tilos vásárolni!« Vagy a bank ajtaján ezt olvashatjuk: »Tilos pénzt behozni!• És így tovább. Ennek a felírásnak a fogalmazója bizonyára azt akarta kiírni, hogy »A pályatesten járkálni tilos !< Mert ennek van értelme. Kérjük tehát a kérdéses táblácikát mielőbb kicserélni, hogy gond és minden különö sebb morfondirozás nélkül bátran »járhassunk a vasúton« pl. a füzesabonyi expresa-vaauton. (-á -á.) ^Rendeletét adott ki a földmi- velésügyi miniszter az esetleges aratási sztrájkmozgalmak megelőzésére. A nagyon kedvezőtlen időjárás és a terméskilátások azt az aggodalmat szülik, hogy a társadalmi rend veszélyeztetésére alattomban törők sztrájkbalépésre ösztönzik a mező- gazdasági munkásokat, aminek következménye nagyobb gazdasági romlás lesz, de sokkal súlyosabbá fog válni a munkásság helyzete is. Ennek a lehetőségnek megelőzésére és elhárítására a földmivelés- ügyi miniszter 74.400—1929. sz. rendeletében utasította a járások főszolgabiráit és a városok polgármestereit, hogy minden intéz kedést tegyenek meg az aratás za- * vartalan lefolytatása érdekében.
