Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-06-09 / 79. szám

2 EGER 1929. június 9. A FALU. Felrobbant a káli szikvízggár. A szerencsétlenséget a túl- töltött szódásüvegek okozták. Kát, június 8. Ma reggel 8 órakor Verme« János káli szikvízgyáros töltő- telepén körülbalül 100üveg sződa- víz felrobbant éa súlyos károkat, azonkívül két sebesülést okozott. A szerenciétlemég részletei­ről munkatársunk a káli községi elöljáróság vezetőjénél, Dutkay Béla főjegyzőnél érdeklődött, aki a történtekről a következőkben számolt be: — A községben napok óta ál­talános panasz volt az, hogy a Vermes János káli szikvfzgyáros telepéről kikerülő sződavizek nem eléggé szénsavasak. A kereskedő eleget akarva tenni fogyasztói kívánságának, ma reggel felesége segítségével körülbelül 100—150 palackot a szokottnál nagyobb mennyiségű szénsavval telített.. Úgy 8 óra ifelé, a munkát megszakították és mindkettejük távolabb állt a töltő­készüléktől, mikor óriási detonáció rázta meg a levegőt. A túlságosan feltöltött üvegek egymásután engedtek a beléjük préselt szénsav nyomásának. Üvegszilánkok, alkatrészek, röp­ködtek a levegőben, az ablakok kitörtek s a borzal­mas robbanás Vermes Jánost és a feleségét is földre terítette. Mind a ketten megsebesültek. A tulajdonost száján találta egy repeszdarab, Vermes Jánosné pedig a lábán szenvedett súlyos sérüléseket. A robbanás ügyében megindult a hivatalos vizsgálat. Időjárás. Budapest, június 8. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli tizenkét órakor: Ha­zánkban a felmelegedés tovább tart és a hőmérséklet a déli ré­szeken a 25 C fok fölé emelke­dett. Kisebb esőket északon és a Balaton környékén mértek. Budapesten ma délben 27*0 C fok a hőmérséklet. Prognózis: Túlnyomóan száraz, igen meleg idő várható, rövid helyi zivatarok azonban nincsenek kizárva. ♦ Eger, június 8. A Meteorologiai Intézet egr állomása jelenti : Egerben teg nap 23'4 C. fok volt a maxi műm, a minimum pedig 15 C fok. Reggel hét órakor 17'8 Cél siust mértek. Ugyanakkor baro meterállás 0 C fokra és tenger színre redukálva 760*8 mm. — Szélcsend uralkodott. Párisi és nizzai tartózkodással julius 2-án társasutazás indul Loordesba és Liziöbe Részvételi díj 580 P mindennel. Ét­kezés nélkül 400 P. Társasutazás ren­dezősége Budapest, IV. Váci ucca 40. Mezőtárkány. Nagy, csodálkozó kék eget nyitott ránk a nap. A mozdúlat- lan levegő terhes a sarjadó élet meleg ízétől, csak a pipactok piros csodái nyúlask fel, mint vidám kiáltások, a lándzsás ve­tések közepéből. És az árok partján hajlonganak, folton folt gúnyában barnaképű emberek. A jószagú, fiatal fűbe hersegve harapnak bele az éhes kaszák. Ma ugyan vasárnap van, de vannak emberek, akik nem ün­nepelhetnek az Úr napján. Akik ilyenkor is verejtékezve birkóz­nak a földdel, hétköznapok falás- nyi kenyeréért. A nagy mozdu- latlanságú, tágas mezőben olya­nok ezek a komor kaszások, mintha előre küldött őrei volná­nak valami setét halálnak. Mö­göttük lomha elnyűlással ter­peszkedik a falu. A kaszások, hogy melléjük ér az autónk, megállnak. És nehéz mozdűlással a kalapjuk felé bil­len a csontos, barna kezük. Ma még megsüvegelnek bennünket. De ahogy utánunk fordűlnak, összenéznek, abban van valami lűdbőröztető nyugtalanság. * A falu közepén emberek sűrű­södnek. Asszonyok, a karjukon maszatos kis kölykök. De az asszonyok kétfélék. A fiatai&bbja mődis ruhában, városi szabású­ban. A lányok is. És olyan fur­csa nézni őket. Mintha ember­telen tréfát űzött volna velük valaki. Becsületes, jó, barna ar­cuk, dologban megizmosodott, erős testük nevetséges látvány a nem nekik kitalált rongyok alatt. Az öregebb anyókák régi jő rékliben, azázráncű szoknyá­ban álldogálnak a nehéz lábon járő.nagycsizmás apókák mellett, akiknek sárgúlő képét nagy, ke­serves betűkkel irkalla tele az élet. Vannak barnaképű, lomhán pipázó férfiak is, meg hetyke, kis sipkás leventék. Körűlállják a felvirágozott katonaszobrot. Félszegen és csöndesen. Ahogy elhangzik az ünnepi beszéd, ei- peregnek az ékes szavalatok s az énekek utolsó haDgja is szétfoszlik a térben, némán és tempós lépésekkel elballagnak. Kevés beszéd esik. Az is csak halkan. Mert a falu némán ün­nepel és máskülömben is igen hallgatagok lettek a paraszti szájak. Az ünneplő ctizmák el­kopognak a fehér házak felé, az úri szabású szoknyák is hegye­sen suhannak be az alacsony kapun. Csak a mezítlábas kis zsallérgyerekek rajzanak körü­löttünk. A mosolygó szemű jő főurnak szeretnének kezetcsó- kolni. A plébániára ballagunk. És elbeszélgetünk a falu gondjairól. A nagy, hangos jólét, ami olyan harsogón kényeskedik a fénylő csizmákban, a divatos, drága szoknyák suhogásában: nehéz gondokat takar. A földes embe­rek fagyott vetését, jószagú ba­rázdáit bankok pénze nyomja. — A közbirtokosság háromezer holdján 40®/# a teher. És mégis. Nemrégiben lako­dalom volt a faluban. Egy nyolc­van holdas paraszt fia házaso­dott. És a menyasszony selyem- csipke ruhában állott az oltár elé a lakbciizmás vőlegénnyel. Két­ezer pengőbe került a dáridő. Pedig a nyolcvan holdra az ér­ték 52%-áig ágaskodik az adós­ság. Az egyszerű emberek fejét megzavarta valami rettentő hó­bort. Levetik a nagyanyák jő- ráncű ruháit. Selyemharisnyában járnak. És reménytelen napok előtt, fagyverte mezők felett va­lami nagy kőtyagossággal áldo­másokat ülnek: adósságra. A zsellér pedig embertelen nyomorban verekszik a falás kenyérért. A jegyző, szívesszavű, jőarcű székelyember, elkomorodik, mi­kor lassú tagolással leejti a sza­vakat, szinte szégyenkezve: láb- rákapott az egyke is. Mert nem akarják barázdákra hasítani a földet őséhségű, földet imádó emberek. Éi azóta kevés kaca­gás zendűl a tárkányi földes emberek portáján. Csodálatos pedig ez. A falu színkatplikus. A vezetés jő kezekben van. — Papja, jegyzője, tanítója: mind nagy akarással terelné egyene sebb útra a népet. De nem le­het. A magyar falu vezetése már régen nincs a vezetők kezében. A harcteret járt, rabkenyeret evett magyarokban valami ellen­séges icdúlat lappang. Némán bólongat a vezetők szavára, de belül dacok feszülnek benne, lázadó dacok. Mert néhány tiz esztendővel ennekelőtte kezes bárány volt a nép. Akkor is, azóta is néhány­szor szavakkal bolondították el. És elvesztette már a szavakban való hitét. Nßgy munka, nehéz apostolság lesz újból lelket verni belé. Meri most nagy tagadás van a falu fölött és nagy csend. És a ciend nekidűl a fehér há­zak falának, mint egy nagy két­ségbeesés. És a nép, a magába- dacosúlt vak gyermek tehetetlen elvágódással vár valamire a na­pok fekete robotja mögött. Dövényi Nagy Lajos. HORTOBÁGYI JUHTURÚ Mindenütt kapható! Termeli Orsz. m Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. „Tilos a vasúton járni!“ Eger, junius 8. Ezt a felírást olvasva, azt hi­hetnék, hogy talán egy uj szekta alakult, mely tiltja híveinek a kormos vasparipák használatát és arra akarja őket kényszerí­teni, hogy per pedas apostolo- rum járjanak az élet országút­jain. Vagy talán az automobilizmus óriási terjedése adta ki a jelszót s akar halálos csapást mérni a nagy konkurremre: »Tilos a vasúton járni',!« Nem, ez a felírás az államva­sutak egri állomásának bejára­tánál díszeleg, mint hivatalos fi­gyelmeztető azon boldogtalan halandók számára, akik autó vagy gyelogizer helyett mégis vasúton akarnának járni dol­gaik után. Úgylátszik az állam­vasutaknak oly jól megy az üz lete, hogy ő kénytelen csökken­teni az utasok számát: *Tilos a vasúton járni!» Még megérjük, hogy ilyen gondolkodással a kereskedő a kirakatába ezt fogja kitenni: • Tilos vásárolni!« Vagy a bank ajtaján ezt olvashatjuk: »Tilos pénzt behozni!• És így tovább. Ennek a felírásnak a fogalma­zója bizonyára azt akarta ki­írni, hogy »A pályatesten jár­kálni tilos !< Mert ennek van ér­telme. Kérjük tehát a kérdéses táblácikát mielőbb kicserélni, hogy gond és minden különö sebb morfondirozás nélkül bát­ran »járhassunk a vasúton« pl. a füzesabonyi expresa-vaauton. (-á -á.) ^Rendeletét adott ki a földmi- velésügyi miniszter az esetleges ara­tási sztrájkmozgalmak megelőzésére. A nagyon kedvezőtlen időjárás és a terméskilátások azt az aggodal­mat szülik, hogy a társadalmi rend veszélyeztetésére alattomban törők sztrájkbalépésre ösztönzik a mező- gazdasági munkásokat, aminek kö­vetkezménye nagyobb gazdasági romlás lesz, de sokkal súlyosabbá fog válni a munkásság helyzete is. Ennek a lehetőségnek megelőzésé­re és elhárítására a földmivelés- ügyi miniszter 74.400—1929. sz. rendeletében utasította a járások főszolgabiráit és a városok pol­gármestereit, hogy minden intéz kedést tegyenek meg az aratás za- * vartalan lefolytatása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom