Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-06-04 / 74. szám
2 EGER 1929. június 4. Diszgyúlésen áldozott Eger város képviselőtestülete a forradalom vértanúinak. Eger, junius 3. Pontosan négy órakor érkezett meg a városháza elé Szmrecsányi Lajos dr. érsek, vitéz Subik Károly apát kíséretében a szombati díszközgyűlésre. A városháza ünnepi díszbe öltözött lépcsőházában Trak Géza polgármester fogadta a magas vendéget és kísérte be a nagy tanácsterembe, ahol már együtt voltak a városi képviselők és az állam- rendőrség képviselői. Ott voltak a vértanuk hozzátartozói és a túszok is. A Koszorús Dalkör énekelte el a magyar Hiszekegyet, majd Trak Géza emelkedett szólásra. Üdvözölte a megjelent vendégeket és megnyitotta a díszközgyűlést. Megemlékezett a 133 napos rémuralomról, melynek emlékét máig sem lehet kitörölni a nép leikéből, de nem is kell, mert annak ■örök tanulságul kell szolgálnia. 10 év perspektíváján keresztül objektiv szemlélettel ma sem mondhatunk mást, mint hogy a börtönökből kiszabadult kalandorok nem tudtak volna uralomra jutni, ha a polgárság egységes. Ez legyen örök tanulság a jövőre nézve. Ezután Nemecsek Aurél, a díszközgyűlés szónoka állott fel és szépen felépített beszédben emlékezett meg a kommunizmus egri vértanúiról és túszairól. Beszédében többek között a következőket mondotta : — A múlt úíjelzés és biztatás. A mostani emlékezés egy sötét lap, amelyről az éjszaka feketeségével fenyeget felénk az internacionalizmus és a vallástalan- ság. Sötét lap, amelyen csak kiontott vér és kigyötört könny világít. De megvan a biztató jelen. Mert nincs olyan fájdalom, amelyben ott ne volna a bizakodás heve. Ez a remény világit a ma gyászában is. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Braun Károly főjegyző olvasta fel a tanács indítványát, hogy a rémuralom vértanúinak és túszainak emlékét márványtáblával örökítse meg a város a lépcsőház előcsarnokában. A képviselőtestület egyhangúlag elfogadta az indítványt. Trak Gáza záróbeszédé után, amelyben még egyszer megköszönte a vendégeknek megjelenésüket, a Koszorús Dalkör énekelte el Farkas Nándor »Imá«-ját. * A diszgyűlést követő rövid szünet után 7a5 órakor nyitja meg Irak Géza polgármester a rendes havi közgyűlést és bejelenti, hogy napirend előtt Mészáros Bála dr. és Kálnoky Viktor dr. kívánnak felszólalni. Mészáros Béla dr.: Azt a lehetetlen állapotot teszi szóvá, hogy a város közegészségügye terén esztendők óta ázsiai állapotok uralkodnak. A helyzet az, hogy a városi tiszti főorvos hivatala három év óta nincsen betöltve, holott köztudomású, hogy ha egy faluban megüresedik egy körorvosi állás, három hét alatt be kell tölteni. Leszögezni kívánja, hogy a tisztiorvosi teendőket helyettesek elvégezni nem tudják, bármennyire jóhiszeműen járnak is el. Indítványozza, hogy ennek az állapotnak megszüntetésére tegyék meg a szükséges lépéseket. Kálnoky Viktor dr.: Ugyanebben az ügyben kíván szólni. Az a meggyőződés érlelődik meg benne, hogy ez az állapot törvényen kívüli és lehetetlen az, hogy a város akarata ellenére sem tudja betölteni a tisztiorvosi állást. Hiszen már volt egy képviselőtestületi határozat, amely határozottan intézkedett ebben az ügyben és mégsem lehetett kérészéül vinni a város akaratát. Fölöslegesnek tartja, hogy újabb határozatot hozzanak, hanem inkább szerezzenek érvényt a réginek. Indítványozza, hogy kül- döttségileg keresse fel a város Fass népjóléti minisztert és kérjen intézkedést ebben az ügyben tőle, mint legfelsőbb fórumtól, ha már másként nem lehet keresztül vinni a véros akaratát. Jó katolikussága ellenéra is kénytelen kimondani, hogy ebből az ügyből felekezeti kérdést csinálni nem szabad. Alakítsák meg a bizottságot és legrövidebb idő alatt kérjék a népjóléti minisztert a megfelelő intézkedésük foganatosítására. Trak Géza: Ó is tudja, hogy jobban ellátná egy tényleges tisztifőorvos a teendőket, mint egy helyettes. Az alispáni határozat intencióit nem ismeri, de aggódik, hogy az új közigazgatási törvény alapján nem merülhetnek-e fel olyan módozatok, amelyek megokolják a választás kitolását. Ha a közgyűlés kívánsága, hogy deputáciő keresse fel Vass minisztert, készséggel tesz eleget a közgyűlés kívánságának. Ezután a szemétdijak felemelése tárgyában határozott a képviselőtestület, majd megszavazott a a Koszorús Dalkör debreceni útjának fedezésére 400 pengő segélyt. Rapcsák műszaki tanácsos olvasta fel ezután a régi postaépület átalakítási költségeiről szőlő részletes jelentést, amely szerint az összes költségek 44.89275 pengőt tesznek ki. — Ebből a polgármesteri lakásra körülbelül 22 ezer pengő esik. Kálnoky Viktor dr.: Már a múltkori ülésen is leszögezte, hogy nem tartotta szükségesnek a régi postaépület átalakítását polgár- mesteri lakás céljaira. A műszaki tanácsos által most felolvasott részletes költségeket, a 22 ezer pengőt túlságosan soknak találja, mert ebből a pénzből vehetett volna magának a város egy házat, amely tényleges városi vagyon lenne. Megnézte a polgármesteri lakást és úgy találja, hogy az nem polgári ízléssel, de fényűző módon készült. Vannak az építkezésnek részletei, amelyek teljesen feleslegesek. A másfél méter magasan caempézett konyha a mozaik berakással, a fürdőszoba fényűző kivitele és az udvar felőli balkon, amely nem volt szükséges, hiszen az uccai fronton már amúgy is volt egy. Nem lett volna szabad egy fülig eladósodott városnak ilyen tűlbőkezű és fölösleges kiadásokba bocsátkoznia, különösen nem akkor, mikor a polgárság nagy része szükséget szenved. vitéz Subik Károly: A bemutatott költségvetést utólag már hiába kritizálják. Ó mondta annak idején, hogy ne alakítsák át a régi postaépületet. Ne tüntessék fel úgy a dolgot, mintha Bapcsák tanácsos volna a hibás, mert mindnyájan hibásak vagyunk a megszavazásban. Turtsányl Gyula dr.: ó nem helyesli az átalakítást. Egyszer olyan meghívót szeretne már kapni, ahol a polgárok terheinek könnyítéséről van sző. Meddig tart ez ? A város polgársága nem bírja el a terheket. Heller József dr.: Most kapnak igazat azok, akiket leszavaztak annak idején. Mégis örül, hogy jól oldották meg, mert legalább nem lépték túl az előirányzott költségeket. TiJfA-Ciepregi András és Nagy László hozzászólása után Trak Géza reflektál a felszólalásokra. Már a múlt közgyűlés alkalmával is hangsúlyozta, hogy nem volt híve a polgármesteri lakásnak a régi postaépületben való elhelyezésének s a határozatot is távollétében hozták. A mostani lakásban való ittmaradása sokkal kényelmesebb lett volna számára és előnyösebb hivatalának ellátására. Azok a személyi támadások pedig, amelyek ezzel az üggyel kapcsolatban elhang- zak, igazsága tudatában leperegnek róla. A régi postaépület átalakításával a város igen jő befektetést csinált, mert 26—27 százalékos jövedelmet hoz. A jövőt illetőleg pedig az a válasza, hogy egy nagyszabású városfejlesztési programra szükség volt, a Korona szálló építése is igazolta a vezetőséget, mert ez is a polgárság egyetemének javára szolgál. A város tényleg nehéz helyzetben van, de kiadások mindig lesznek. A város vezetősége teljes tudatában van felelősségének s a polgárság érdekeit kivánja mindig szem előtt tartani. A tárgysorozat következő két pontját, Schiller József és társai kát rendbeli beadványát, melyek közül az elsőben a várostól az egri szociáldemokrata munkásság részére Munkásotthon építési költségeihez való hozzájárulást kérnek, a másikban pedig a közmunkák megindítása iránti lépések megtételét kérik a város vezetőségétől, Braun Károly városi főjegyző ismertette. Majd a közgyűlés elé terjesztette az állandó választmánynak azt a javaslatát, hogy a közgyűlés térjen napirendre a kérelmek felett azzal az indokolással, hogy a szociáldemokrácia, mely sem mifele kapcsolatba nem akar kerülni a polgárság érzésvilágával, nem érdemli meg a polgárság adófilléreiből való támogatást, másfelől pedig felesleges beavatkozásnak tartja a szükségmunkák megindítására vonatkozó felhívást, amikor a város vezetőségének állandó és sikeres a törekvése munkaalkalmak teremtésére. , vitéz Subik Károly nagyon kevésnek tartja az egyszerű napirendre való térést az állandó választmány keve- setmondó indokolásával együtt. Magyar lelkünk egész felháborodásával vissza kell utasítanunk a vörös szociáldemokráciának ezt a kísérletezését. Mi nem akarjuk és nem fogjuk elfelejteni sohasem, hogy milyen tapasztalatokat adott nekünk 1919. Csodálatos összeesésa a kommunista forradalom vértanúinak és társainak emlékezetére tartott mai díszközgyűlés mementója a tárgysorozaton szereplő kérelmekkel, melyek Párisi és nizzai tartózkodással július 2 án 15 napos társasutazás indul Lourdesba és Liziöbe. Kirándulási lehetőségek: Trouvillebe, Biarritzba,Lequeitióba,Montecarloba és Velencébe. Részvételi díj 580 P mindennel. Társasutazás rendezősége Budapest, IV. Váci ucca 40.
