Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-05-29 / 70. szám

/ 2 EGEK 1929. május 29. Eger szépsége képekben Még egy pillantás a »Magyar Könyvhétre«. Kaptuk a kővetkező levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Az »Eger* május 24.-1 számá­ban a könyvhéttel kapcsolato­san olvastam egy visszapillan­tást. Engedje meg nekem Szer­kesztő Űr, hogy én is vissza­pillanthassak erre a cikkre. Va­lami keserű, szemrehányás dik­tálta vád volt benne, amely >Mene Tekel«-t olvas rá a ma­gyar közönségre és megállapít­ja, hogy az bizony könnyűnek találtatott. Nem tudja megérteni az akció jelentőségét. És hatvan esztendő elmúltára prófétái egy talán-sikert újabb próbálkozás számára. Nem egészen adok iga­zat a cikkírónak. Nem szabad minden hibát az olvasóközön­ségben keresni. Mert főképen ott vannak a bajok, hogy a magyar könyv elveszítette jóformán egyedüli fenntartóját, a középosztályt. Ez pedig nem a jelzett emberek hi­bája, mindenki tudja. És ennek a társadalmi osztálynak a hely­zetén kellene először segíteni, ha a magyar könyvet fel akar­juk emelni arra a polcra, ame­lyen valaha, a boldog békében állott. És főképen a könyvkiadó vál­lalatoknak kellene rossz könyv• politikájukat megváltoztatni. Nem okvetlen szükséges a jeles munkák forgalombahozatalához a pazar kiállítás. Hiszen csak természetes, hogy a fogyasztó- közönség nem kapkod és nem is kapkodhat a magyar könyv után, ha annak ára 16—18 pengő Éppen a magyar könyvhéten igazolódott be az a nézet, hogy nem a kiállítás pazarsága és fé­nye a fontos, hanem az, hogy olcsó legyen a könyv. Ezért fo­gyott el Szabó Dszső műveinek propaganda-kiadásából oly nagy példányszám. A régi kiadásban nagyon hosszú ideig porosodott a polcokon az Elsodort falu, mert a tizenhat pengő tűlnagy összeg volt. Ez a magyar könyv helyes útja : ízléses, de olcsó kiállítású, magyar tartalom. A magyar nyelv mestereinek alkotását nem ma­gas mércére kell helyezni, ha­nem alacsonyra kell leereszteni, hogy vegyék, vigyék, hogy a magyar nép magyar gondolatot, magyar kultúrát, magyar szelle­met szívjon magába. Ha a könyvkiadók tisztába jönnek evvel a politikával, ak­kor a jövő esztendő könyvhete után másforma visszapillantást lehet írni, nem olyan keserűt, nem olyan vádolőt. Mert itt van az egyedüli megoldás, amely ered­ményeket hozhat. Tisztelettel: Egy másik nyilas. Eger, május 28. A Gyöngyösi Nándor dr. szer­kesztésében megjelenő magas színvonalú művészeti folyóirat a »Képzőművészet« májusi számát valósággal egri számnak nevez­hetnék. Jeles tollú írónk Kállay Miklós lelkes cikkben méltatja »Egy ezeréves magyar város architektúrája* címen Eger'ezer éves történeti jelentőségét és művészi szépségeit. Egy másik cikk a magyar mesterek galériá­jában Wälder Gyula műegyetemi tanár művészetével foglalkozik és különösen Egerben épített épületeivel illusztrálja mondani­valóit. Megállapítja a cikkíró, hogy . . . «az a barokk, amit Wälder palotái képviselnek, a modern ember barokk érzése. Az az intenzív átélése ennek a nagy stílusnak, amivel Wälder visszaérezte magát a nagy ba­rokk mesterek müveibe, de anél­kül, hogy feladta volna a maga XX. században élő emberségé­Eger, május 28. A kultuszminisztérium a ma­gyar népi nóták megismertetése és védelme céljából pár héttel ezelőtt többszáz gramofőnt vá­sárolt. Ezek a gramofonok most indultak el mesazi útjukra. A falukba. A magyar falukba. Kicsit furcsa. Kicsit szomorú, hogy szükség van rájuk. Ds igez. Nagyan kellenek most, amikor meghervadt bennünk a magyari nóták termése. Amikor a mt-gyár melódiák arcára ide­gen vonások krétáződtak. Ami­kor lassan már az egyszerű, szűz földeket is megfekszi az idegen hangok terhe. Igaz, szép a jazz is. Éppolyan faji érték, mint a szláv népek dalai, mint a nyúlós német val- cerek, vagy mint a keleti népek különös ütemű dallamai. De a nagy import következtében las­sanként szegénnyé sápadnak a a magyar faj ősi tisztaságú nótái. A falukban már szerte fütyö- részik a pásti kuplékat és a ma­gyar kalászok fölött lomhán járkál a teve, amelyből van egypűpu, van kőtpúpu, van négy­Ujból folytatják a magyar—oláh optanspör tár­gyalását, amelyet még április elején megszakítottak. Becsbe utaznak Szterényi József báró, Egry Andor dr. és Lakatos Gyu­la dr., hogy 29. én már mégis kezdhessék tárgyalásaikat az oláh kiküldőitekkel. nek modern szellemét és igé­nyeit, a barokk stílusnak egy új árnyalatával tette gazdagabbá a ma művészetét . . .« A cikkeken kívül összesen 18 gyönyörű fénykőpat közül Eger építészeti és művészeti neveze­tességeiről. A képek legnagyobb része Wälder Gyula alkotá­sait mutatja be, néhánya azon­ban egyéb műemlékeket is átad a folyóirat nyilvánosságának, csodálat végett. így a Korona szálló külső és belső képein, az egri polgári iskola, a pénzügy­igazgatóság és riketnémaintázet artisztikus szépségű bejáratain kívül ott látjuk a minorita temp­lomról, a liceum könyvtártermé­ről és freskóiről, a görög-keleti templom belsejéről felvett képe­ket. A bemutatott képek, melyek legnagyobbrészt Hevesy Sándor mérnök sikerült felvételei, nagy­ban hozzá fognak járulni e ki­tűnő folyóirat révén Eger köze­lebbi megismeréséhez. pűpu, sőt több. Oda kell mutatni az árván hagyott, a megtámadott népnek a faj igazi arcát. Balé kell a szájába adni vére igazi ízét, mert különben csakugyan nem marad belőlünk semmise. A kultuszminiszteri gramofó- nokból Havesvármegye népmű­velési bizottsága három darabot kapott. Elsőrangú gyártmány mind. Mindegyikhez harmincnégy lemez tartozik. Hatvannyolc nó­tával. És egy ismertetés. Tarta­lomjegyzékfele. A nóták szöve­gével. Szép régi nóták. P. Hor­váth Ádám, Kodály, Bartók, Vikár gyűjtései. Hevtsvárme- gyéből is egy: Végigmentem a tárkányi sej-haj nagy úccán. A népművelési bizottság fél­évre adja ki a gramofőnokat egyes községekbe, ahol az egye­sületek gr amot óndélutánokat fognak rendezni. Elsőnek Gyöngyös, Pásztó és Tiszafüredre küldi a nótákat Hammel Árpád, a vármegye agilis népművelési titkára, aki az érdeklődőknek készséggel ad felvilágosítást ez ügyben. Az olasz bankok és a sokgyermekes anyák. Róma (Stefani) A Banca di Napoli 500 000 lírát bocsátott a miniszterelnök rendelkezésére, hogy abból az olasz sokgyer­mekes családanyákat megjutal­mazzák. A bécsi cseh követség propaganda alapját elsikkasztották. Bécs, május 28. A bécsi cseh követség fél tu­cat lapot tart el külömböző ősz- szegű szubvenciókkal, amely el­lenében kötelességük cseh pro­pagandát folytatni, főképen Ma­gyarország ellen. A cseh állam hosszú éveken keresztül meg­számlálhatatlan milliókat költött erre a propaganda-alapra, mig most ki nem derült, hogy Kon- vicska Ferenc, aki a propaganda alapot kezelte, évek óta saját céljaira fordít milliós ötszöge­ket. A sikkasztás felfedezése után azzal fenyegetőzött, hogy ha a rendőrségnek kiadják, leleplezé­sekkel áll elő. A sikkasztó kö- vetségi tisztviselőt két másikkal együtt, akiknek kötelessége lett volna az ellenőrzés, felfüggesz­tették állásától s fegyelmi eljá­rást indítottak ellenük. Vaiőszinü, hogy igyekeznek eltussolni az ügy hátterében le­vő diplomáciai botrányt, de a követség egész személyzetét ki­cserélik. Egy körösi fiú meghalt takonykórban a kecskeméti járvány­kórházban. Kecskemét, május 28. Megdöbbentő kettős haláleset foglalkoztatja a kecskeméti és nagykőrösi orvosi köröket. Egy nagykőrösi gazda és a fia ta- bonykőros fertőzést szenvedett s micdakettő meghalt. A takonykőra legszörnyübb be­tegségek egyike. Tulajdonbépen állatbetegség. Rendkívül szigorú rendszabályokkal védekeznek el­lene, úgy hogy manapság csak igen ritkán fordul elő. Az egyik nagykőrösi állator­vost a napokban egy megbete­gedett lóhoz hívták ki. Az állat­orvos meglepődve látta, hogy a ló takonyfcőrban szenved. A gaz­dát azonnal vallatni kezdték, hogy hol, merre járt előzőleg lo­vával. Elmondotta, hogy a sógo­ránál, akinél ugyanilyen tünetek között elhullott egy lő, sőt a gazdája is meghalt rá három napra. A megdöbbentő adatra a leg­nagyobb eréllyel és sürgősen folytatott nyomozás megállapí­totta, hogy az elhalt földműves fia is betegen fekszik és pedig hasonlóan gyanús tünetek kö­zött, erős térd és vállizületi gyul­ladással. A beteg fiút bevitték a kecs­keméti kórházba s az egészen rendkívüli esethez meghívtak egy tanárt is. Az orvosok egy­értelmű megállapítása szerint a fiú is gyógyíthatatlan ragályos betegségben szenvedett és meg is halt a kórházban. Végigmentem a tárkányi sej-haj de nagy úccán . . . Népdalok gramofonlemezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom